Kategória bejegyzései Hazai Vadász

Hózivatar, majd heves esőzés fogadta a Hazai Vadász stábját február 23-án vasárnap Kaszó-pusztán, ahol a jubileumi 25. Kaszó Kupát rendezték meg. Az Országos Véreb Fővizsga a Magyar Véreb Egylet (MVE) legrangosabb hazai versenye. Idén 11 vadászkutya és gazdája vett részt. Sajnos az időjárás cseppet sem volt kegyes, mivel a hétvégén több mint 40 milliméter csapadék esett, ezzel jelentősen megnehezítette a […]

25. Véreb Fővizsga – Kaszó /  Vendégségben az Iharosi Erdészetnél / Egy ezüst, egy bronz / A hazai erdők jelene és jövője / Múzeumi állapotjelentés   25. Véreb Fővizsga – Kaszó A hagyományosan minden évben megrendezett Országos Véreb Fővizsgára idén február 22-23-án került sor, a KASZÓ Zrt. területén. A Hazai Vadász stábját heves esőzésbe forduló hózivatar fogadta Kaszó-pusztán, a jubileumi, […]

Ausztria negyedik legnagyobb városában, az Alpok kapujának is nevezett Salzburgban rendezték meg az immár 16. alkalommal kiírt Szarvasbőgő Európa-bajnokságot, amelyen a Vadászati Kulturális Egyesület által menedzselt magyar csapat – eleddig egyedülálló módon – két dobogós helyet is szerzett! A FeHoVa-nál jóval nagyobb „Die Hohe Jagd & Fischerei” vadászati kiállítás és vásár kísérőrendezvényeként, február 22-én megtartott kontinensviadalon összesen tizenegy ország bikaimitátorai […]

Hivatalosan is átadásra került Nagyberkiben a szalacskai hegyre vezető erdészeti út. A megújult létesítmény időjárásbiztos közlekedést tesz lehetővé a két közvetlen település Nagyberki, Kercseliget lakosságának a külterületi birtokok elérésében, de természetesen az üzemi mező- és erdőgazdálkodásban is fontos szerepet tölt be. A beruházás Európai Uniós, Nemzeti és a SEFAG saját forrása bevonásával valósult meg több mint 108 millió forintos költségvetéssel. […]

Magyarországon a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, de kedvelt még a kertekben is nevelt pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) is. Annak, aki a hóvirágra pillant, úgy tűnik, mintha a növény kocsányán három fehér tejcsepp hintázna. Ez magyarázza a latin Galanthus elnevezést, ami azt jelenti, hogy tejvirágú. Hagymás, évelő növény, kora tavasszal hajt. Minden hagymán 2-3 […]

Szétmarcangolt juhok, eltűnt nyájak, félelemtől rettegő tanyasiak – ehhez hasonló, indulatokat korbácsoló, gyűlöletet szító és alaposan félretájékoztató hatásvadász cikkek jelentek meg a közelmúltban a különféle hazai sajtóorgánumokban a toportyánnal, csikasszal, nádi vagy réti farkassal kapcsolatban. A szenzációhajhász tollforgatók vicsorogva és hörögve harsogták tele a médiát, megtévesztve a többségében laikus olvasókat, azt bizonygatván, hogy írásaik tárgya egy visszatelepülő, rohamosan terjeszkedő vérszomjas […]

Április 15-én megkezdődik az őzbakvadászat idénye. A vadászatra jogosultak ilyenkor mind abban reménykednek, hogy megfelelő kereslet mutatkozik majd a fizető vendégek részéről, és magas áron el lehet adni a terítékre hozandó bakokat. A bevétel emelkedésének feltétele a jó felrakás, azaz hogy a fajsúlyos agancsok a mérleg nyelvét alaposan kibillentsék. Az eredményes vadásztatásnak pedig kötelező kelléke az elegendő számú „öreg dalia”. […]

Alelnöki vadászat / Elhivatott vérebes, Zalából / Szívbemarkoló megemlékezés a Vértesben / Megnyílt a FeHoVa / Vendégségben Bolyhos Lászlónál / Bálozó Dianák / Kolostorrom a Klastrom völgyben   Alelnöki vadászat Alain Durand, az 1,2 millió tagot számláló Francia Vadászok Országos Szövetségének első alelnöke a közelmúltban hazánkban, a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészeténél vadászott. Az elutazását követően egy telefoninterjúban kérdeztük a nálunk […]

A különféle állatok magyar nevei különféle nyelvi forrásokból erednek. Akadnak közöttük uráli, török és arab eredetű alapszavak, illetve olyan jövevényszavak, amelyek jóval később, már a honfoglalást követően kerültek a szókészletünkbe. A különféle elnevezések nyelvi eredete természetesen összefügg azzal, hogy a magyarság hol és mikor ismerte meg a fajt, és a nyelv fejlődésének mely korszakában merült fel az adott taxon magyar […]

Habár a ragadozók rendjébe tartozik, mégis mindenevő. Rendkívül változatosan táplálkozik, az apróvadállományban és a kukoricavetésekben sokhelyütt komoly károkat okoz. Június 1. és február utolsó napja között lőhető, ám ez az időszak nem alkalmas a kártételének jelentős csökkentésére. A tényleges „pusztítása” a tavaszi, fészkelési időszakban jelentkezik, ám a gyérítését pont ekkor tilalmazza a jogszabály. Éjszaka aktív, kotoréklakó, a dolgát illemhelyen végzi […]