Ajánló – HAZAI VADÁSZ TV Magazin – 2014. március 2-i adás

25. Véreb Fővizsga – Kaszó / Vendégségben az Iharosi Erdészetnél / Egy ezüst, egy bronz / A hazai erdők jelene és jövője / Múzeumi állapotjelentés

25. Véreb Fővizsga – Kaszó

A hagyományosan minden évben megrendezett Országos Véreb Fővizsgára idén február 22-23-án került sor, a KASZÓ Zrt. területén. A Hazai Vadász stábját heves esőzésbe forduló hózivatar fogadta Kaszó-pusztán, a jubileumi, 25. Kaszó Kupán, a Magyar Véreb Egylet legrangosabb hazai versenyén. Idén 11 vadászkutya és gazdája vett részt az eseményen. Sajnos, az időjárás cseppet sem volt kegyes az utánkeresőkhöz, így a körülmények jelentősen megnehezítették a kidolgozandó csapákat. Ennek ellenére a 8 sebzésből 6 vadat megtaláltak a résztvevők.

Szombaton, a késő délutáni órában egy külföldi vendég egy gímborjúra tett lövést. Vasárnap reggel egy népes kompánia indult a rálövés helyére. A kidolgozandó munkát egy cseh vadászhölgy kapta, ám majd kétórányi keresést követően a munka sikertelennek bizonyult. Mivel az etika és a jóérzés is megköveteli, hogy addig keressük a sebzett vadat, míg a legkisebb esély van rá, hogy megtaláljuk, ezért Balaskovics József és vérebe próbálta fellelni a borjút, ám egy kétórás próbálkozás után neki sem sikerült eredményt elérnie. A megmérettetés győztese, így a díszes kupa boldog birtokosa végül Horváth Róbert lett!

Vendégségben az Iharosi Erdészetnél

Az Iharosi Erdészet Somogy megye délnyugati részén, a Dráva folyó völgyét követve terül el, mintegy ötven kilométer hosszúságban. Északnyugatról Zala megye, délnyugatról az országhatár, keletről a taranyi Rinya-ág, északkeletről a Kaszó Zrt. erdei határolják.

A kiterjedt, összesen 7943 hektáron gazdálkodó erdészetet három nagy, többé-kevésbé összefüggő erdőtömb alkotja. Közülük a legnagyobbat, a mintegy 3700 hektáros Zsitfai erdőtömböt 2001-ben csatolták az Iharosi Erdészethez.

A Zala megyébe is átnyúló iharosi vadászterület nagysága 5100 hektár. A dombvidéki adottságú terület közel 72 százalékos erdősültséggel bír. Nagy értékű tölgy- és bükk erdőállományaiban, vadrejtő fiatalosaiban a gímszarvas mellett meghatározó jelentőséggel van jelen a vaddisznó.

A festői szépségű félszigeten fekvő és egy védett arborétum alatt meghúzódó, 16 férőhelyes Ágneslaki Vadászház első osztályú kényelmet biztosít az itt tartózkodó vendégei számára.

A hazai erdők jelene és jövője

Jövőre is folytatódik a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítása, miután az Európai Unió a 2014-2020 közötti időszakra várhatóan továbbra is jelentős összegű forrást és kedvezőbb támogatási feltételeket teremt ehhez a tevékenységhez.

A projekt szerint néhány évtizeden belül további 700 ezer hektárnyi területen lenne indokolt erdőt telepíteni, ami által 2,6 millió hektárra, hazánk összterületét tekintve mintegy 27 százalékára növekedne az erdők aránya.

Az erdők szerepe mindemellett – a fokozott környezetvédelem és a közjóléti funkciók nyomán – egyre inkább felértékelődik.

Ez a szemléletváltás különösen előnyös lehet az erdők, az erdőgazdálkodás helyzetének erősítése szempontjából. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a klímaváltozás miatt az erdők fafaj-összetételét Európa-szerte – legalábbis részben – meg kell változtatni.

Az ágazati kilátásokról a szakminisztérium illetékesét, Lapos Tamást – a VM, Erdészeti, Halászati és Vadászati főosztály-vezető helyettesét kérdeztük.

Egy ezüst, egy bronz

Február 22-én, Salzburgban, a „Die Hohe Jagd & Fischerei” vadászati kiállítás és vásár kísérőrendezvényeként tartották meg az immár 16. alkalommal kiírt Szarvasbőgő Európa-bajnokságot, amelyen a Vadászati Kulturális Egyesület által menedzselt magyar csapat – eleddig egyedülálló módon – két dobogós helyet is szerzett. Az első versenyszámban a teheneit terelő hárembika hangját kellett utánozni, a másodikban pedig két különböző, ám egyenrangú agancsár harcra hívó strófáinak tapsolhatott a szépszámú nézősereg.

A mezőny fele ezután kiesett a versenyből, a hazánkat képviselő Kasper Áront, Kasper Mátét és Molnár Renátót azonban ez a veszély egyáltalán nem fenyegette, az első két kört mindhárman magabiztosan teljesítették. Az utolsó diszciplína, a bőgés végén, bágyadtan mörcögő, öreg bika fáradt hörgése azután alaposan megszórta az élboly addig fej-fej mellett haladó tagjait.

Az eredményhirdetés az egyéni pontszámok és a helyezések ismertetésével kezdődött, s nagy örömünkre az újdonsült Európa-bajnok, a lengyel Tomasz Malinszki mögött a második helyen, mindössze két ponttal lemaradva Kasper Máté végzett, míg a harmadik pozíciót a szlovák Miroslav Policek szerezte meg. A magyar szurkolók örömét még tovább fokozta, hogy a csapatverseny végeredményének ismertetése során a bronzérem átvételére az alig pár ponttal a lengyel és a cseh alakulat mögött végző együttesünk képviselőjét, Wallendums Péter delegációvezetőt kérték fel.

A szarvasbőgő válogatottunk ezzel a parádés eredménnyel feledtetni tudta az elmúlt évek gyengébb szerepléseit, ráadásul a három fiatalember történelmet írt: a csapatversenyek krónikájában tudniillik még sohasem állhatott dobogóra Magyarország!

Múzeumi állapotjelentés

Az utolsó szakaszához érkezett a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumnak helyet adó hatvani Grassalkovich-kastély átépítése. A kiemelt állami beruházásnak minősülő rekonstrukciós munkálatokra bruttó értékben számolva nem kevesebb, mint 4 milliárd forint támogatás jut. A március végére tervezett átadási határidő a kivitelezők szerint reálisan tartható. A patinás épület megújulását közel 40 szakember folyamatos munkája biztosítja.

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai már állítják össze azokat a preparátumokat, műtárgy-másolatokat, kiállítási és installációs elemeket, amelyeket be kell építeni a vadászati múzeum kiállításába. Az épületen végzett munkáknak lassan lezárulnak, azon túl már csak a belső terek múzeumi hasznosítása, kialakítása folyik.

Az átadást követően ez lesz a kontinensünk legnagyobb ilyen jellegű múzeuma, csupán Koppenhágában van egy halászatot és vadászatot bemutató – a hatvaninál valamivel kisebb – közgyűjtemény. Hatvanban jön létre Európa legmonumentálisabb diorámája is, amely a vizes élőhelytől a Kárpátok csúcsáig minden élőhelyet bemutat. A 200 négyzetméter alapterületű – preparátumokkal gazdagított – dioráma legmagasabb pontja több mint 10 méter magasan lesz.