Megszépült a NEFAG Zrt. Tiszaigari Arborétuma – 2016.05.09

Ünnepélyes keretek között átadták a Tisza-tó közelében található, közel 20 hektáros megújult Tiszaigari Arborétumot

A beruházás során az irodaépületet kulcsosházzá alakították át és a gazdasági épületet is helyreállították. A látogatókat továbbá új fogadóépület kunkapus bejárattal, parkoló, kulcsosház, felújított sétaútvonalak és növényismertető táblák várják. A növényállomány bővítése egy 43 egyedből álló tölgyfajgyűjtemény kialakításával kezdődött, amelyet 65 cserje- és 14 rózsaféle ölel körül. A megújult arborétum csaknem 100 millió forintból valósult meg, amely beruházás igazi mérföldkőnek számít.

Az átadó ünnepségen részt vett Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár, Dr. Kállai Mária kormánymegbízott, Dégi Zoltán, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója, Szilágyi László, Tiszaigar polgármestere. A létesítmény ünnepélyes felavatása után szalagátvágás következett, majd Széky Péter alapító emléktábláját avatták fel.

1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 1985 után a több mint 375 fajból álló gyűjtemény elérte az arborétumi kritériumot. A kertben számos idős, nagy méretű lombos és tűlevelű fafaj található, köztük a legjelentősebbek: páfrányfenyő, tiszafa, kolorádói jegenyefenyő, szerb luc, duglászfenyő, amerikai mocsárciprus. A bükk és a szelídgesztenye mellett 17 tölgyfaj is fellelhető. Említésre érdemes a kúszó farkasalma, a nagylevelű liliomfa, a tulipánfa és az illatos fűszercserje is. Legértékesebb növényfajai az arborétummal egyidős tiszafák, a páfrányfenyő, a kolorádói jegenyefenyő és a szerb luc.

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, FM

„Az ideérkezőket magasabb komforttal várja a Tiszaigari Arborétum. Ez a 150 éves történelmi kert fogadóépülettel, helyi termékek boltjával, szálláshelyekkel, erdei iskolai létesítményekkel, új táblákkal, új ösvényekkel gazdagodott. Ez a Tisza-tó és a Nagykunság turizmusának rejtett gyöngyszeme, amely a fejlesztése során igazán hozzáférhetőbbé és értelmezhetőbbé válik. Arra számítunk, hogy ennélfogva erősödik a térség turisztikai potenciálja és a természetjárók számára egy új célpont kerül a térképre. A 100 millió forintos beruházásban megjelenik a település elhatározott szándéka, hogy Tiszaigar látnivalói jó állapotban legyenek. Egy összehangolt fejlesztés eredményeképpen egy gyönyörű táji környezetben megújult a református és a katolikus templom. A Holt-Tisza partján az arborétum irányítótáblákkal ellátva könnyen megtalálható. A látogatók számára hozzáférhetővé vált a műemlék borospince is, tehát érdemes eljönni a térségbe, illetve Tisza-tó további településeire is, hiszen itt egy egész látnivaló-együttes van. A Tisza-tó és környezete Magyarország legfontosabb ökoturisztikai célpontja. Bízom benne, hogy a most induló turisztikai szezonban sokan választják majd célpontul az arborétumot és a Közép-Tisza vidéket.

A NEFAG Zrt. az elmúlt évben számos fejlesztést hajtott végre, Szolnokon és más településeken is látogatóközpontot, látogatóbarát erdőket alakítottak ki. Az irányítótáblák, a látványosabb növények kibontása, láthatóvá tétele mind mind az értékek bemutatását szolgálja. Ez különösen fontos a Nagykunságban, ahol kevés a fa és ritkaság a hagyományos állapotokat tükröző erdő. Mintegy 300 növényfaj található meg ezen a területen, külön ritkaságokkal, hársfákkal, de jól érzi magát a magasabb hegyvidékekre jellemző bükk-és tiszafák, illetve a legkülönbözőbb tölgyek, amelyek ültetése most történt és amelyek szintén vonzzák a látogatókat.”

Fehér Sándor termelési és kereskedelmi vezérigazgató-helyettes, NEFAG Zrt.

„A mai ünnepség számunkra is igazi ünnepnap, hiszen sok munkával és közös összefogással egy közös eredmény felett ünneplünk. Szerencsére az időjárás is hozzásegített minket, hogy valóban jó környezete legyen ennek az ünnepnek. A vadászház mint időtálló épület, kicsit idejétmúlt volt és egy L alakú főfalon kívül semmi nem maradt belőle, így gyakorlatilag az alapoktól kezdve újjáépítettük. A felújításban saját dolgozóinkon kívül a helyiek is segítettek. Terveink szerint minden évben vissza szeretnénk térni az emléktábla megkoszorúzására. Fontosnak tartjuk a Széky család családtagjaival, leszármazottaival való kapcsolattartást is. A jövőben azt szeretném, ha a tölgygyűjteménynél árnyék is lenne, illetve ott lenne a fiatalkorú, egy éves korában lévő továbbfejlesztése az arborétumnak.”

Szilágyi László polgármester, Tiszaigar

„Ez egy régóta várt fejlesztés, amihez most eljutottunk. Úgy gondolom, hogy a település éke valóban megszépült, megújult és a vendégeket méltóképpen tudja majd fogadni. Tíz éve szeretném a település első embereként ezt a fejlesztést véghezvinni és most eljött az idő. Úgy gondolom, hogy megérte várni, mert ez a közel 100 milliós fejlesztés meglátszódik az arborétumon: nagyon szép lett. Bízom benne, hogy nemcsak a Tisza-tó, hanem kiegészítve a Tiszaigari Arborétum is méltó helye lesz azoknak a helyeknek, amelyek a települést lendíteni fogják. Nekünk sajnos túl nagy lehetőségünk nincsen a turisztikával, csak a település neve, a Tisza. De itt van az arborétum, az ékkő, amelynek az újjászületését ünnepelhetjük és amely mindannyiunkat büszkeséggel tölt el.

Azt mondhatom, hogy nagyon jó az együttműködésünk az erdészekkel, hiszen mindkettőnk közös érdeke ez az arborétum, amely a közös munkánk gyümölcse. Az összefogás a legcélravezetőbb és legfontosabb. Az arborétum nagyon ritka látvány egy olyan helyen, amely az ország legszárazabb és legcsapadékmentesebb helye. Mégis mertek nagyot álmodni elődeink és a Széky család megalapította az arborétumot. Az arborétumnak pont ez a különlegessége, hogy a legszárazabb vidéken is olyan különleges növénygyűjteményeket tud felmutatni, aminek a növénygyűjtemény állományából a csemeték nagyon sok parkba, közterületre kerültek el. Akinek van egy kis szabadideje, mindenképpen érdemes ellátogatnia ide.”

A Székyek Tiszaigar legjelentősebb birtokos nemesi családja voltak. A 18. században a falu újranépesítésében játszottak szerepet, templomot építtettek, majd a 19. század második felében az arborétum létrehozása köszönhető nekik. A család rokonságban állt a környező vidék nemesi családjaival, a Kékessy, Okolicsányi, Kollányi családok mellett az Egerfarmost birtokló Oláh-Brezovay családdal.

A Széky család sorsa tipikusan követi az 1945 utáni földbirtokos réteg sorsát. A háború végén a szovjet katonák elpusztították a könyvtárukat, majd az államosítások során a földterület döntő részét is elvették, 100 holdat hagyva a kezükön. 1950-ben történt meg a teljes kitelepítés. Széky Esztert a beszolgáltatás teljesítésének nem teljesítése miatt a börtön fenyegette. Ekkor már özvegy volt, férje, vitéz Oláh Gyula László még 1943-ban meghalt. Ifj. vitéz Oláh Gyula, Széky Eszter fia Ausztriából kellett, hogy hazatérjen, mint egyetlen nagykorú gyermeke, hogy annyi földet el tudjon adni, hogy édesanyját meg tudja váltani a börtöntől.

Széky Ferenc, Széky Péter fia, nyugdíjas

„Igazán felemelő érzés itt lenni újból az arborétumban. Én abban az időben is jártam itt, amikor szinte tiltott volt egy Székynek ide bejönni. Nagy problémát ugyan nem okozott, de egészen másként nézett ki. Legutóbb, én 20 éve jártam itt, ahhoz képest csodálatosan kialakították. Most pedig – köszönhetően az utókornak-, továbbfejlesztik a létesítményt. Azt gondolom, hogy amit a Székyek nemcsak az arborétummal, hanem Tiszaigar községgel tettek, csodálatos dolog. Nem véglegesen befejezett feladat áll mögöttünk, hanem további fejlesztésekre fog még sor kerülni. Szívből örülök, hogy Tiszaigaron kívül azok is eljöhetnek ide, akik itt a környéken járnak.”

Lentvorszky Szilárd, Széky Eszter dédunokája, nagybátyja, Széky Ferenc pedig az utolsó Széky leszármazott

„A 19. század második felének Magyarországán Széky Péternek köszönhetően az ország legszárazabb területén létesítette az arobérumot. Ha belegondolunk abba, hogy az ebből a faiskolából kikerült fák a legtöbb nagyváros közterein, parkjaiban megtalálhatóak, akkor érdemes emlékeznünk rá. Azt javaslom, hogy minél többen jöjjenek ide, nézzék meg ezt a csodálatos térséget és emlékezzenek arra, hogy volt az országnak egy ilyen virágzó időszaka. Nagyon fontos az, hogy itt sokkal több dolog volt. Ne felejtkezzünk el arról, hogy az itt élők is sokat tettek azért, hogy ez a falu működjön. Ha már valaki elkezdett valamit, akkor minden kornak, minden generációnak – legyen az bármilyen történelmi korszak – kötelessége fenntartani az erdőt, a magyar értékeket és az egykori Magyarország értékeit rendben tartania.”