Jeli Arborétum a Vas Megyei Értéktárban – 2016.01.14.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezdeményezésére felvételre került a Vas Megyei Értéktárba a Jeli Arborétum
Ennek apropóján forgatott stábunk ezen az ezerarcú, csodálatos területen, melynek múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszéljenek az érintettek:
Orbán Lajos erdészeti igazgató, Vasvári Erdészeti Igazgatóság, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
„A magyarországi arborétumok keletkezésének története a múlt századra nyúlik vissza. A tehetősebb nemesi családok tagjai nyugat-európai utazásaik során megcsodálták a már akkor ott díszlő parkokat, meg az akkortájt még ott is újdonságnak számító rhododendronokat, és kezdték kastélyaikat is tájjellegű angol vagy barokk stílusú francia parkokkal körbevenni.
A Jeli Arborétum kialakítása Gróf Dr. Ambrózy-Migazzi István nevéhez fűződik. Akkoriban ez a cserjés marhalegelőként hasznosított terület nyíres, fenyér, kopár volt. A Gróf Úr nagy botanikus hírében állt és országgyűlési képviselőként fontosnak tartotta, hogy ezen a területen elősegítse az itt élők a rekreációját, testi megújulását. Már első, 1922-es itt jártakor jól látta, hogy itt lehetősége van kialakítani egy szubmediterrán klímát a rhododendronoknak. A terület egyedülálló az Alpok előterének sajátos növény-és állatvilágát tekintve. Különleges növénytársulások tekinthetőek meg itt, valamint a dimbes-dombos táj mikroklímája is különleges. Ő az elindítója volt a folyamatnak, de az itt élők számára ez egy 100 éves folyamat, hiszen erdészgenerációk sokasága munkálkodott azon, hogy mostanra ilyen gyönyörködtető kertté váljon.
Az 1933-ban bekövetkezett halála után az arborétum létesítését már nem fejezhette be, de az általa telepített, ma is élő növényfoltok, és lefektetett alapelvei máig meghatározzák a Jeli Arborétum szellemiségét, alapelveit. A II. világháború után állami tulajdonba és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődjének kezelésébe került a gyűjtemény.”
Tausz István elnök, Vas Megyei Értéktár
„Három évvel ezelőtt az országgyűlés alkotott egy törvényt, amely a Magyar Nemzeti Értékekről és Hungarikumokról szól. Ennek keretében két évvel ezelőtt a Vas megyei önkormányzat is úgy döntött önként vállalt feladatként, hogy létrehozza a Vas Megyei Értéktárat, illetve az ezt működtető és üzemeltető Értéktár Bizottságot. Tíz kitűnő szakembert kértünk fel az ebben való részvételre, melyben természetvédőktől a legkülönbözőbb szakterületek képviselői vesznek részt. Az elmúlt két év során 56 olyan nemzeti értéket vettünk fel a Vas Megyei Értéktárba, amely reprezentálja a törvény szellemiségének megfelelően a magyar nemzet történelme és a közelmúlt során felhalmozott mindazon szellemi kulturális örökség, táji-természeti értékeket, amelyek a Vas megyeiek számára fontosak és közösen vallott értéknek tekinthetők. Így többek közt az elmúlt két évbe bekerült, mint természeti érték kategóriába a Celldömölk melletti Ság-hegy, a Kőszegi-hegyvidék, illetve a bükki gyógyvíz.
Nagy örömünkre tavaly szeptemberben javaslat érkezett a Vas megyei Erdészeti Részvénytársaság részéről a Jeli Arborétum felvételére is. Két héten belül megtörtént a felvétel, hiszen a szakbizottságban egyhangú vélemény volt, mindannyian tisztában vagyunk az arborétumnak nemcsak a szépségével, hanem a valódi értékeivel is. Gróf Dr. Ambrózy-Migazzi István, az alapító azt vallotta, hogy a kert hivatása, küldetése és üzenete az idelátogatók részére az, ha megértjük az eget és földet és a kert harmóniát teremt a háborgó lélek mélyében. Az elkápráztatás, gyönyörködtetés mellett tudományos ismeretterjesztési célokat is szolgál: a növény-és állatfajok egyfajta génbank jellegű megőrzését is szolgálja. Ez azért is különösen fontos a mai világunkban, hiszen nagyon kevés ilyen hely van az országban, egyre pusztulnak az állat-és növényfajok világszerte. Sajnos Magyarországon is ritka a fajtagazdagság, ez pontosan ennek az ellenpéldáját mutatja be ezen a 107 hektáron.
A közel negyvenezernyi éves látogatószám azt mutatja, hogy az ország minden vidékéről járnak ide látogatók, országszerte ismertté vált az arborétum, ezért a Megyei Értéktár Bizottságunk úgy gondolja, hogy a Kiemelt Nemzeti Értékek sorába is javasolni fogja, hiszen valóban megyehatáron túl is messze földön ismert értékekről van szó.”
Ruborits Tamás közjóléti műszaki vezető, Vasvári Erdészeti Igazgatóság, Szombathelyi Erdészeti Zrt.
“Dr. Ambrózy-Migazzi István, amikor a Trianoni döntés után Magyarországra visszaköltözött, ezen a területen egymástól két jól elkülönített részen kezdett el kertészkedni. Trianon után elcsatolták az anyaországtól a Malonyai kertet, így a Gróf új területet keresett honosítási munkáinak folytatására. A jelenleg a bejárat mellett található őskertben számos 90 évnél idősebb rhododendront, fenyőfélét, erikafélét találunk, illetve a Hétforrás környéke is szintén kedvelt helye volt a Gróf Úrnak. Ha a forró nyári napon ellátogatunk a hűvös, forrásokkal tarkított bükkösökhöz, megértjük, miért kedvelte annyira a Gróf ezt az egyedülálló területet. A Bükk 600-700 méter magasságban érzi jól magát. Ezen a részen 230 méter magasságban él, ezt annak köszönheti, hogy a hűvös források miatt közel hegyvidéki mikroklíma alakult ki.
A Gróf Úr saját akarata szerint 1933-ban itt temetkezett el, sírját 2012-ben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. felújította és a sírkertben növények formájában meséljük el a grófút életútját.
A Gróf Úr meglátta ennek a tájnak az értékét, a sokszínűségét, az itt található védett növényeket. Halála után Vörös Lajos erdésze, miután átvette a területet és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődje a területen egzóta kísérletek megindítását kezdeményezte, és erre a közel 50 hektáros részre a tájövezetek részt hozták létre. Ezek a tájkörzetek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán, hazánk földrajzi szélességével megegyező területeinek erdőtársulásait. A Szombathelyi Zrt. az elmúlt tíz évben jelentős fejlesztéseket hajtott végre, főleg önerőből. A Gróf Dr. Ambrózy-Migazzi István kilátó 2015-ben került átadásra. A kilátóból a Japán erdőrészlet látható, stílusosan kelet irányba, nyugat felé pedig a Sziklás-hegység, azok közül is az óriásjegenyék, mamutfenyők. Vörösfenyők mutatják kora tavasszal üde zöld színűket. A kilátó is vörösfenyőből készült, így ennek a fának mind az élő, mind a gazdasági hasznosítását meg lehet figyelni. A látogatók a tó felől egy lépcsősoron jutnak fel. Ez a lépcsősor a II. világháborúban kialakított tankárkon vezet át, így kapcsolódik össze a múlt a jelennel, amely akkor szétválasztotta az embereket, most pedig összeköti.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a Jeli Arborétumot közjóléti feladataként nagy prioritásnak tekinti. Ezért a májusban, közel 40 ezer embert vonzó havas szépe virágzáson túl szeretnénk a szezont elnyújtani: kora tavasszal liliomfákat, csüngő japán cseresznyéket telepíteni, nyáron hortenziákat, ősszel pedig csodás őszi lombszínt hozó japán-és sziklás hegységi lombhullató növényeket szeretnénk az elkövetkezendő tíz évben létrehozni. Márciustól októberig így folyamatos látogatottságot nyújtana a kert. ”
Filmünket február 6-án, szombaton 17:30 órakor láthatják Nézőink a HAZAI VADÁSZ TV Magazinban, az ECHO TV csatornán!
https://www.facebook.com/fhmag
https://hu-hu.facebook.com/echotelevizio
http://www.echotv.hu/video/109512/20151220_Hazai_vadasz
