Ártéri erdők őshonos fafajainak génmegőrzése a Gemenc Zrt.-nél

A Gemenc Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közös fajtabemutató szakmai napot szervezett augusztus 29-én, Tolnaszigeten

A közös rendezvényen a nyár és a fűz fafajok génmegőrzési eredményeinek hasznosítását mutatták be az erdőgazdálkodás és a növénynemesítés terén.
„A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás és a természetvédelem céljainak összehangolása a génmegőrzés és a növénynemesítés tekintetében fontos szakmai feladat.” – emelte ki Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen.
A génmegőrzési és szelekciós nemesítési programok eredményeként létrejött fekete nyár, fehér fűz géngyűjteményeket és szaporítóanyag-forrásokat a szakmai napon a NÉBIH munkatársai mutatták be.

„Innovációs tapasztalatok az ártéri erdők őshonos fafajainak génmegőrzésében, szaporítóanyag-gazdálkodásában, valamint a nemesített fajták hasznosításában” elnevezésű, a Gemenc Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közös rendezvényén a nyár és a fűz fafajok génmegőrzési eredményeinek hasznosítását mutatták be az erdőgazdálkodás és a növénynemesítés terén.

„A gemenci térségben előforduló fekete nyár és fehér fűz állományok genetikai erőforrásaink védelme és megőrzése nem önmagáért való, hiszen ezek a géngyűjtemények biztosítják a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait.” – mondta Ugron Ákos Gábor. Hozzátette: „A gazdálkodói és a természetvédelmi érdekek összehangolásának szemléletes példája az, ahogy a védett gemenci területeken az erdőgazdaság a helyi származású szaporítóanyagokat használja fel az erdősítéseknél.”

A génmegőrzési és szelekciós nemesítési programok eredményeként létrejött fekete nyár, fehér fűz géngyűjteményeket és szaporítóanyag-forrásokat a szakmai napon a NÉBIH munkatársai mutatták be. Az előadások során elhangzott, hogy a legjelentősebb eredményeket a fekete nyár esetében sikerült elérni.

Hazánk jelentős előfordulási területein az 1990-es évek közepétől elkezdett térképezési és szelekciós munka következtében nemzetközi szinten is jegyzett eredmények születtek a populációk genetikai változatosságának felmérésében, illetve ezekre alapozva az élőhelytől távoli génmegőrzésben (géngyűjtemények, génbankok) és a gyakorlati hasznosításban. A génbanki anyagok segítségével sikerült emelni a szaporítóanyag-gazdálkodásban a magasabb genetikai értékű anyagok arányát. Anyatelepek és magtermesztő ültetvények létesültek, amelyek széles genetikai spektrumot kínálnak a szaporítóanyagot felhasználó erdőgazdálkodóknak.