Melyik faj legyen az év hala 2017-ben: paduc, halványfoltú küllő, harcsa?

Harcsa vagy paduc, paduc vagy harcsa? A sorrend nem mellékes, mert amelyikük első helyen végez a most zajló internetes szavazáson, az nyeri el 2017-re az év hala címet, és kap ezáltal nagyobb figyelmet!

HARCSA (Silurus glanis): Csupasz testű, barnán vagy szürkén márványozott halfaj. Szemei aprók, felső állkapcsán két hosszú, az alsón négy rövidebb bajuszszálat visel. Szája hatalmasra tátható, állkapcsain sűrű kefefogazat segíti a zsákmány megragadását. Hátúszója nagyon rövid, farokalatti úszója viszont rendkívül hosszú. A hazai halfauna legnagyobbra növő tagja, hossza a 2 métert, tömege a 100 kilogrammot is meghaladhatja, így nem csoda, ha zsákmányul ejtése minden sporthorgász vágyálma. A nagyobb folyók és tavak lakója, különösen a változatos, jó búvóhelyeket kínáló szakaszokat kedveli. Jól viseli a felmelegedést és a viszonylagos oxigénhiányt, így ellenállhat a klímaváltozás várható hatásainak. – Az eddig leadott mintegy három és félezer voks alapján már bizonyosnak látszik, hogy a harcsa és a paduc között dől el a verseny, mivel a harmadik jelölt, a védett halványfoltú küllő már aligha hozhatja be lemaradását. A vezető két faj kezdettől fogva rivalizál egymással.

PADUC (Chondrostoma nasus): Ennek az áramvonalas testű, szép piros úszókkal ékes halfajnak jellegzetessége az alsó állású, haránt irányú hasíték formájú szájnyílás, s a szarulemezzel borított ajkak, amelyek közül az alsó véső alakú, kiválóan alkalmas a víz alatti köveket, szikladarabokat borító moszatbevonat lelegelésére. A nagyobb vízfolyások hegylábi, dombvidéki szakaszán, a róla elnevezett paduczónában tömegesen fordul elő, de kisebb számban megtalálható a folyók alsóbb szakaszán is, az oxigénben gazdag áramlásos szakaszokon. Kiváló sporthal, a sporthorgászok kedvelt zsákmánya. Állományát a vízszennyezés és a vízügyi beavatkozások veszélyeztetik. – Október elején még a kavicsos medrű, sodrottabb folyószakaszokat kedvelő paduc állt az első helyen, ám hamarosan át kellett adnia helyét legnagyobb ragadozónknak, a nyugodtabb vizek homokos-iszapos mederszakaszain is jól megélő harcsának.

HALVÁNYFOLTÚ KÜLLŐ (Romanogobio vladykovi): Ez az apró termetű, 10-12 cm maximális hosszúságot elérő fenéklakó halacska csak a Duna vízrendszerében fordul elő, tehát endemikus halfajunk, ezért védelmet érdemel. Alsó állású szája szögletében egy-egy bajuszszál található. Oldalán kékes foltsor húzódik, de úszói csak kevéssé foltosak. Gyakori halfaj, a kisebb-nagyobb folyóvizek lassú folyású szakaszait kedveli, de állóvízi populációi is ismeretesek. Számos nagyobb méretű halunk étlapján szerepel, apró termete miatt viszont emberi fogyasztásra nem kerül, bár húsa ízletes. – A különbség azonban kicsi, így akár egyetlen nap is elegendő lehet a sorrend megfordításához. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a paduc a Duna menti és az erdélyi horgászok körében népszerű, míg a harcsát inkább a Tiszán és mellékfolyóin, valamint az alföldi állóvizeken horgászó halbarátok kedvelik.