Titkári értekezlet az eddigi és jövőbeli változásokról – 2016.11.28.

Egyebek mellett a Vadászati törvény végrehajtási rendeletéről, a tájegységi rendszerről, a vadászati engedélyek kiadásáról is szó esett azon az egyeztetésen, amelyen az Országos Magyar Vadászkamara megyei Területi Szervezeteinek titkárai vettek részt november 28-án.

A vadászati érdekképviseletek budapesti központjában elhangzott az is, hogy a köztestület üzemeltetheti a hatvani Vadászati Múzeumot, a Toyota helyett a jövőben a Nissannal működhet együtt a vadászkamara, és tavasztól elindulhat az OMVK új, egységes honlapja.

Az egybegyűlteket Pechtol János, az OMVK főtitkára köszöntötte. Mint elmondta, a titkári értekezletet eredetileg akkor szerette volna összehívni a szervezet vezetősége, amikor a Földművelésügyi Minisztérium szakmai egyeztetésre bocsátja a Vadászati törvény végrehajtási rendeletének tervezetét. Erre eddig nem került sor, azonban egyéb aktuális kérdések feltétlenül megvitatásra szorulnak.

 

A főtitkár emlékeztetett: a Vadászati törvény 2015. novemberi elfogadása után a következő lépés a vadászati ágazatot érintő változások közül országszerte a vadászterületek kijelölése, illetve a vadászati jog hasznosításáról való döntések meghozatala volt. A korábbi tájékoztatás szerint a jogszabály-módosítások során a jogalkotói szándék a területkijelölésekkel kapcsolatban az volt, hogy a határok csak ott változzanak, ahol ez feltétlenül indokolt, illetve a földtulajdonosok mást akartnak. A hatóság által kiküldött ajánlások kihirdetése után sokhelyütt voltak kisebb-nagyobb érdekellentétek, és az érintetteknek le kellett ülniük a tárgyalóasztalhoz. Pechtol János véleménye szerint a 2017 márciusától kezdődő új, immár 20 éves üzemtervi ciklust megelőzően jelentősen több egyeztetésre volt szükség, mint 1997-ben és 2007-ben. Megjegyezte: az érdekképviselet – az egyéni vadászokat képviselő OMVK és a vadászatra jogosultak képviseletét ellátó Országos Magyar Vadászati Védegylet – konkrét ügyekben alapvetően nem foglalt állást, és megkeresések esetén csak tanácsot, iránymutatást igyekeztek adni, a döntések az érintett földtulajdonosok belátásai szerint születtek.

A főtitkár tájékoztatott arról is, hogy a közelmúltban ülésezett az Országos Vadgazdálkodási Tanács. Itt az FM illetékesei beszámoltak arról, hogy összesen körülbelül 1400 vadászterület kijelölése történt meg, és mintegy 80 különleges rendeltetésű területnek 2017-ben jár le a bérleti szerződése. A területkijelöléssel kapcsolatban 144 fellebbezést nyújtottak be, ebből november végéig több mint a felét elbírálta a másodfokú vadászati hatóság. A vadászatra alkalmas terület Magyarországon 8,5 millió hektár. A kijelölés során érvényesült az a korábban megfogalmazott irányelv, amely szerint országos viszonylatban ne változzon az állami vadászterületek aránya. Ezek nagysága még csökkent is körülbelül 10 000 hektárral, és most 970 000 hektár körül mozog, amiből mintegy 173 000 a Nemzeti Földalap kezelésében van (ennek jelentős része rövidesen új tulajdonoshoz kerül, azonban az átírás még nem történt meg). Az átlagos vadászterület-nagyság az új üzemtervi ciklusban körülbelül 5900 hektár lesz.

A haszonbérleti díjak kialakításánál az állam igyekezett és igyekszik meghatározó szerepet játszani egy-egy régióban, és a következő – mérvadónak szánt – árakat képviseli: gyenge apróvadas terület – 150 Ft/ha, jó apróvadas terület – 300 Ft/ha, vegyes vadas terület – 400 Ft/ha, gyenge nagyvadas terület – 600 Ft/ha, jó nagyvadas terület: 800 Ft/ha. A Balaton vízfelülete esetében 100Ft/ha a bérleti díj. A földtulajdonosi gyűléseknek november végéig országos viszonylatban körülbelül 2/3-át tartották meg, körülbelül 100 terület esetében azonban várhatóan csak januárban születhet döntés.

Az OMVK főtitkára a Vtv. vhr.-jének kidolgozási folyamatáról is beszélt. Elmondta, hogy a jogszabály elkészítéséhez az érdekképviseletektől is kért be javaslatokat a szaktárca, így dr. Jámbor László, az OMVK elnöke korábban életre hívott egy szűk körű szakmai grémiumot, amelynek tagjai egy-egy területen nagy tapasztalattal bíró vadászkamarai tisztségviselők voltak. Ők állították össze a különböző témakörökhöz kapcsolódó javaslatokat, amelyeket a kamara elnöksége megvitatott és megküldött az FM-nek. A minisztériumban dolgoznak a jogszabályon, és remélhetőleg rövidesen megjelenik. Pechtol János reményét fejezte ki, hogy a Magyar Közlönyben való publikálás előtt az érdekképviseletekkel is egyeztet majd a szaktárca.

Ami a vadgazdálkodási tervezést illeti, a tájegységi tervek elkészültek mind az 52 tájegységre, és a Területi Vadgazdálkodási tanácsok is véleményezhették. A közeljövőben ezeket kell lebontani a vadászterületekre, amiben már a tájegységi fővadászoknak is szerepük lehet. Az ő státuszukra az FM novemberben pályázatot írt ki, és decemberben – remélhetőleg az érdekképviseletek bevonásával – döntés születhet személyüket illetően. Az FM-ben egy külön főosztály koordinálja majd a munkájukat, amelyen belül öt osztály lesz, mindegyik élén egy-egy kiemelt tájegységi fővadásszal. Pechtol János arra ösztönözte a jelenlévőket: megyéjükben tudatosítsák a vadászatra jogosultakban, hogy a fővadászok segíthetik a munkájukat, így a jogszabályokban kompetenciájukba utalt témakörökben forduljanak hozzájuk bizalommal. Több titkár kérdésekkel élt a fővadászok feladataival, azok végrehajtásával kapcsolatban, ám ezen részletszabályozást szintén a vhr. tartalmazza majd.

A főtitkár beszámolt arról is, hogy módosul a vadászkamarai törvény. Ennek értelmében január 1-jétől kötelezővé válik a vadászkamarai tagság, illetve január 1-jétől a vadászkamarát illeti majd a vadászjegyek árának teljes összege (jelenleg a felét át kell utalni az államnak). Emellett március 1-jétől a külföldiek vadászati engedélyeit is a köztestület adja ki, és ezek bevételei is az érdekképviselethez kerülnek, amit a törvénymódosítás szintén rögzít. Mindezen bevételek lehetővé teszik a megyék feladatarányos finanszírozásának kialakítását és egy országos vadgazdálkodási alap létrehozását, amelyből pályázati úton lehet majd forrást igényelni elsősorban a vadgazdálkodás fejlesztésére. Hosszabb távú fejlesztési terv, hogy a jelenlegi, papír alapú vadászjegyet plasztikkártyák válthassák fel, és a kötelező tagsággal egyszerűsödhet a biztosítási rendszer.

Az OMVK titkári értekezlete, 2016. 11. 28. (fotó: OMVK | Földvári Attila)

Az OMVK titkári értekezlete, 2016. 11. 28. (fotó: OMVK | Földvári Attila)

A vadászati engedélyek kiadása külön napirendi pontként szerepelt a tanácskozáson. Jelenleg ezt a feladatot a kormányhivatalok vadászati felügyelői végzik, és a kiadás mikéntje nem egységes. Az OMVK megyei Területi Szervezetei azonban egy korszerű, számítógépes rendszer segítségével bonyolíthatják majd a kiadást. Az új szoftver terveit Kőhegyi János programozó ismertette, aki a jelenlegi tagnyilvántartó rendszert is fejlesztette. A titkárok javaslatait is figyelembe véve a megyék egy központi szerveren található adatbázissal dolgozhatnak majd, és egy-egy engedély kiadása olyan adatok rögzítését követően történik majd, amelyek alapján részletes statisztikát lehet összeállítani a Magyarországra látogató vendégvadászokról. Ezen információk a jövőben segíthetik a vadászati turizmus fejlesztését is. A szoftver lehetőséget kínál majd az online engedélyigénylésre, illetve az egységes adatbázis révén javítja a nyomon követhetőséget.

További jövőbeli változásokról Bíró Gabriella, az OMVK főmunkatársa számolt be. Zömében az elmúlt bő egy év jogszabály-módosításai miatt több vadászkamarai dokumentum és kiadvány – egyebek mellett a vadászvizsga bizonyítvány, a vadászvizsga követelményeit, szabályzatát tartalmazó füzet, a beírókönyvek, a vadásztanfolyamra felkészítő Vadászati ismeretek illetve a Vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga című kötet is – változni fog, a szükséges pontosításokat a vhr. megjelenése után lehet elvégezni. A vadhúsrendeletet is módosítani tervezi a szaktárca, így a vadhúsvizsgálatra vonatkozó oktatási anyag is változni fog 2017-ben.

Az új, egységes vadászkamarai honlap fejlesztésének jelenlegi állásáról Földvári Attila, az OMVK főmunkatársa tájékoztatta a titkárokat. A korábban elfogadott látványtervnek megfelelően, több árajánlat bekérése után az ár-érték arányban legjobb ajánlatot tevő Hunttrophy Kft. készítheti el az új weboldalt, amelyen átláthatóan, jól követhetően elérhető lesz minden fontos információ, dokumentum, amely a vadászokat érinti. Emellett az új rendszer a korábbi központi oldalnál és a megyei honlapoknál sokkal gyorsabb, kényelmesebb tartalomkezelést biztosít majd azáltal, hogy az omvk.hu oldal részeként jelennek majd meg a megyei aloldalak, így jelentősen javulhat az OMVK központi és megyei hír- és tartalomszolgáltatása. A megújult omvk.hu a tervek szerint 2017 tavaszától él majd.

 

Végezetül az egyéb napirendi pontok között Pechtol János arról adott tájékoztatást, hogy a jövőben a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum valóban a vadászoké lehet, mivel az OMVK veheti át az üzemeltetést a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.-től. A főtitkár arról is beszámolt, hogy a vadászkamara korábbi együttműködési szerződése a Toyotával megszűnt, helyette rövidesen minden bizonnyal a Nissannal lesz egy hasonló megállapodás. Ennek keretében a vadászok a mindenkori kedvezményeken túl további 2%-kal olcsóbban vásárolhatnak gépjárművet a japán cégtől. Ezzel összefüggésben felmerült, hogy a Nissantól – megfelelően kedvező konstrukcióban – akár egy autóflotta is beszerezhető lenne a vadászkamara területi szervezetei számára.

Az ülés zárásaként az egybegyűltek egy perc néma csenddel emlékeztek az október végén elhunyt dr. Heltay Istvánra, az OMVK első elnökére.

Forrás: omvk.hu, fotók: Földvári Attila