Víz alatti „utazás” – Halradarral a Tiszán

A víz alatti világ iránti kíváncsiság szinte egyidős az emberiség történetével. A 21. századi Hi-Tech technológiával tervezett, gyártott halradarok óriási lehetőséget nyitottak a horgászok, és a természetet szerető emberek számára! A száraz adatok helyett inkább képekkel szeretnénk bemutatni a Tisza egy adott kanyarulatának fenékviszonyait, és halállományát

Karika keszegek, és pontyok nyomában

A hajnalban indult, és kora délutánig tartott tiszai horgászatot azért hagytuk félbe, hogy legyen még időnk megismerkedni a csónakunk alatti kövezett kanyar tagolt fenékviszonyaival, és a halak búvóhelyeivel. Eredményes órákat, és vad fárasztásokat éltünk meg, mert nemcsak sok karika keszeget, de néhány szép tiszai pontyot is fogtunk.

Nem csoda tehát, hogy érdekelt minket a vízfelszín alatti „helyzet”! Ebben az izgalmas kihívásban a LOWRANCE HDS 8 halradar segítségét vettük igénybe. Csónakunkkal először eltávolodtunk az etetett helyről, majd a parttal párhuzamosan haladva elkezdtük aprólékosan kielemezni a halradar által közvetített adatokat. A víz alatti terepviszonyokról kapott információkat a háromfelé osztott képernyőn tanulmányoztuk.

Képek, színek, talajszerkezet

A bal oldali részen az oldallátó fej által leképezett jobb, és bal oldali terület látható. Tehát a képernyő balfelét az oldallátó fej képének elemzésére használtuk. A jobb felső területen pedig az LLS oldallátó fejnek a lefelé irányuló leképezése látható. Ez gyakorlatilag olyan, mintha egy akváriumot néznénk oldalról. Jól kivehető az aljzat, felette pedig a vízmagasság látszik, nullától indulva, szépen bekalibrálva. A jobb oldal alsó részén a hagyományos 200 kHz-es szonárfej képét látjuk. Különféle színekkel segít eligazodni a talajszerkezetben. A pirosas struktúrák elég kemény aljzatot mutatnak. A sárgás, és UV zöldes szakaszok pedig kifejezetten követ jelentenek.

Menet közben a radar alatt egy kövezett kanyar külső íve húzódott, ezért láthatóak a sárga vonalak, ahol a kövezés található.

Hogy működik az LSS?

Fontos, hogy a halradar akkor tud helyes képet mutatni, ha mozgásban vagyunk. Az LSS, tehát a Lowrance Structure Scan egy olyan képet közvetít, amely nagyon apró kis szeletekből áll. Olyan, mint egy orvosi MR készülék, amely keresztmetszeti szeletképeket készít. Ha haladunk, akkor tudja ezeket szépen összefűzni, és struktúraként megjeleníteni. Ezért jelenhetnek előttünk a víz alatti fák, a nagy törések, akár egy lesüllyedt csónak,

vagy egy hídláb. Tehát minden tökéletesen látható, nem utolsósorban a halak! Úgy kell elképzelni, mintha ott, ahol a csónak végében a fej el van helyezve, egy zseblámpával világítanánk lefelé. Ahol a fény halakat észlel, a mögötte lévő terület árnyékossá válik, és ezt megtekinthetjük az aljzaton. Ebből egy olyan 3D-re hasonlító képet kapunk, amellyel el tudjuk képzelni, hogy milyen magasan vannak a halak a fenékhez képest.

Törések, fák, bokrok, halak

Ennél a technikánál a képek összessége több mint bármelyik egyenként. Nagyon sok információt megkaphatunk a segítségével. Amíg egy hagyományos sonar képen egy sarlóként látunk egy kis halacskát, addig a Structure-Scan által megmutatott képen ez már szinte 3D-s struktúra. A gyártó, fejlesztő Lowrance nem tekinti ezt abszolút 3D-nek, de valójában nagyon hasonlít ahhoz. A csónakunkkal lassan haladtunk a délelőtti horgászat színhelye felé, de közben szinte le sem vettük szemünket a képernyőről. Az oldallátó fej mindenféle törést közvetített, a hagyományos sonar képen pedig a kövezés sárgával megjelölt képe húzódott. A hagyományos radar egy-egy sarlóval jelenítette meg a halakat, amit a Structure Scan fehér jelekkel ábrázolt. Jól látszott egy szép fa, ami fölött elmentünk, amit az oldallátó – mivel pontosan alattunk volt – jobbra, és balra is megmutatott. Erről a hagyományos sonar csak egy hozzávetőleges képet adna, nem tudnánk igazán eligazodni rajta. Látszott, hogy a partszakasz mennyire fás, rengeteg kisebb bokor, fa van az alján, szinte fényképként tudtuk ezeket megtekinteni.

Kövezések, akadók, újabb halak

Ez jól érzékelhető a hagyományos 200 kHz-es képen is. De az is látható, hogy itt annyi hal van, hogy a készülék egy nagy masszaként rajzolja be. Ez egy keszeghal raj lehet, nem nagy halak. A három kép segített abban, hogy pontosabban eligazodjunk. Az élőkép elengedésével újabb területeket vizsgáltunk meg. Úgy látszott, hogy a soron következő kövezésen kb. 6-7 méteres vízmélységben halak rejtőznek. Egy akadóban nagyon karakteresen kirajzolódott egy fa. Míg a hagyományos fej csak odarajzolta, hogy ott van valami, addig az oldallátó leképezése meg is jelenítette. Kicsit mélyebb vízre mentünk, már 9 méteres vízen voltunk, és látszott a part barázdáltsága, a kövezés.

A hely ahol horgásztunk

Hamarosan elérkeztünk arra a helyre, ahol horgásztunk. Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy milyen halakat fogunk látni. A helytől még több mint 40 méterre voltunk, de már látszott, hogy az aljzat igen csak akadós, mert mindenféle faág képe rajzolódott ki a képernyőn. Hát igen, sokba tényleg beleakadtunk horgászat közben. Kb. abban a magasságban próbáltunk menni a parttól, ahol horgásztunk. Már egy másfél órája abba hagytuk az etetést, és kíváncsiak voltunk, hogy vajon mennyi hal maradt még rajta? Van-e rajta valamiféle olyan aktivitás, amit máshol nem tapasztaltunk? Mire beértünk a fás szakaszba, már nagy volt az izgalom, mert megláttuk a halainkat, amikre horgásztunk. A hagyományos radarfej sarlóként jelenítette meg őket, de az is látszott, hogy fás szakasz is jócskán van.

A délutáni etetésünk maradékai felett ott álltak a halak. Az aljzat közelében ott voltak a pöttyök, és az bizony mind egy-egy jó karika-, vagy dévérkeszeg. Majd egy igazán nagy fás környezeten mentünk át, melyeket a Structure-Scan szinte fényképszerűen jelenített meg.

Memóriakártya, és egyebek

Ilyen technológia néhány évtizede még nem is létezett. Az eltelt idő alatt a tengeri, és édesvízi roncskutatás technológiája már eljutott a halradarokba, és itt még tovább fejlődött, specializálódott. A Lowrance HDS sorozat esetében az 5-ös, 7-es, 8-as, és 10-es számozás leginkább a különböző képernyőméretre utal. A legújabb szoftverfrissítéssel már egy 5-ös készülék is meg tudja jeleníteni a három osztatú képernyőt. Bár ez utóbbi 5-ösnek van a legkisebb képernyője, de egyébként a szoftver minden eleme ugyanaz, mint a nagyobb sorszámúaké. Semmiféle hiányt, hátrányosságot nem fedezhetünk fel. Nagyon lényeges, hogy a HDS készülékekbe behelyezhető egy memóriakártya. Rögzíthetünk vele mindent, amit látunk! Rögzíthetünk állóképeket is, és ezeket akár otthon, a számítógépünkön is újranézhetjük. Ha a gépünkre egy megfelelő szoftvert feltelepítünk, magát a radarozás menetét is újranézhetjük. A HDS készülék elképesztően sokrétű. Abszolút testre szabható színek, és megjelenítés szempontjából, és valamennyi paramétere állítható. Mindenki maga határozhatja meg, hogy a felosztott képernyőn mit, hol, mekkora méretben, milyen színsémában szeretne látni, s ezekre még többféle egyéb adatot is a képernyőre vetíthetünk. Rögzíthetünk, visszakereshetünk, navigálhatunk is a készülékkel.

A GPS koordinátákkal visszatalálhatunk

Ezt a Structure Scan leképezést, a struktúrák megjelenítését tehát a roncskutatás segítésére fejlesztették ki. De mi, horgászok is nagyon jó hasznát vesszük, hiszen a ragadozó, és a békés halaink búvóhelyeit is felfedezhetjük vele a víz alatt. Ne felejtkezzünk el arról, hogy a HDS radaroknál abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindent, amit látunk a képernyőn, egy memóriakártyára rögzíthetünk. Később ezeket otthon ki tudjuk elemezni, és nagyobb részletességgel megtekinthetjük. Ha a rendszer GPS-sel is rendelkezik, és a számítógépen a kurzort rávisszük bármilyen ott felfedezett akadóra, tereptárgyra, halra, gödörre, akkor azonnal megkapjuk hozzá a GPS koordinátáit. Másnap simán visszaállhatunk ugyanoda a csónakkal, mindenféle nehézség nélkül.

Otthoni lehetőségek

Minden kezdő számára fontos kérdés a felkészülés, hiszen a készülékhez megkapjuk a tájékoztatókat. Otthon ezeket át tudjuk olvasni, és egy olyan kezdő információ mennyiséggel tudunk vízre szállni, amely nagy segítséget fog nekünk nyújtani. Természetesen, ha a vízen elemezzük az aljzatot, és a látottakat, az az igazi tanulás. A radart minél előbb vigyük vízre, és ha valami nem világos, később utána is olvashatunk, nagyon könnyedén bele lehet ebbe is tanulni. Beszerzéskor a készülékhez rengeteg adatot, leírást kapunk. Ezeket érdemes átnézni, és megismerkedni az alapfunkciókkal, azért, hogy amikor a vízen először kipróbáljuk, akkor már ne teljesen a nulláról induljunk el. Ekkor már van egyfajta háttéranyagunk, és ezt a gyakorlatban meg tudjuk nézni. Lényeges, hogy a radarral csak egy minimális mozgás mellett kapunk könnyen értékelhető képet, álló helyzetben a struktúrák nem mutatkoznak meg.

Eső, hó, hideg, meleg: mindegy?

Egyre többen vannak, akik nemcsak nyáron, hanem télen is sokat horgásznak, hiszen a tél talán a legaktívabb időszaka a süllőzésnek. Egy halradar időjárási szempontból mindent kibír, totálisan vízálló. Jöhet hóvihar, eső, lehet -20 fok, a készülék működik. Közvetlen napfényben, és nagy forróságban is, hiszen erre tervezték. Az európai időjárási körülmények között nagyon jól működik, nincs rá hatással a hőmérséklet változás.

Miért jó, hogy ha van egy ilyen halradar a felszerelésünk között? Mi az értelme?

Láttuk, hogy milyen elképesztő részletességgel képes a Structure-Scan megjeleníteni a víz alatti világot. Pontosan ez az értelme! Fedezzük fel a víz alatti fákat, akadókat, és figyeljük meg, hogy van-e benne hal. A radarral láthatjuk, hogy melyek azok a területek, ahol valószínűleg felesleges megállnunk, mert egyáltalán nincs ott mozgás. Üres területen nem fogunk horgászni, és ez nagy szó, mert ezt el tudjuk kerülni! Erre a feladatra egyébként nagyon sok egyszerűbb halradar is képes. Amit a Structure Scan leképezés tud, az egy olyan részletes megjelenítés, hogy akár egy fa gallyait megszámolhatjuk, sőt az alattuk megbújó süllőket is láthatjuk!

(szöveg és képek: Békési János)