Kategória bejegyzései Videó

Húszezer hektár vadregényes, érintetlen ártéri erdő, a legszélesebb törzsű magyarországi fa és a legnagyobb fekete gólya populáció. A vadmacskák, eurázsiai hódok és barna kányák élőhelye. Maga a természet, melytől mégsem idegen a természetfigyelő webkamerák és a napjainkban leginkább turistákat szállító, 32 kilométer hosszú kisvasút hangulata sem. Stábunk Gemencen járt.

– Vendégségben az Erdei iskolában – Nyár eleji erdőápolási munkák – Méhészkedés a városban – kaptár az erkélyen – Megújult kilátó a Kecskeméti Arborétumban – Erdő Ernő bácsi meséi – Miért énekelnek a madarak? – Júniusi bőség – indul az erdei nyár – Vérebes izgalmak egy nemzetközi versenyen

Korábbi adásainkban már beszámoltunk az utánkeresés, a „vérebvezetés” lényegéről, nehézségeiről és szakmai fortélyairól. Ez az a keresési folyamat, ami vadászat közben egy rosszul leadott sebzést követ. A vérebvezető és négylábú társa mihamarabb igyekszik a sebzett vadat megváltani a szenvedésétől. Ezúttal egy rangos nemzetközi vérebverseny apropóján beszélgettünk a hazai résztvevőkkel, különleges kalandjaikról.

Radnóti Miklós: Június című verse talán mindennél jobban kifejezi ezen időszak békés, megelégedett hangulatát. Ilyenkor jár a Nap legmagasabban az égen, a nappalok hossza a nyári napforduló idején közel 16 óra. A június a bőség és biztonság időszaka, s ennek megfelelően: lelkesen táplálkozik is mindenki, aki csak él és mozog az erdők-mezők vidékein.

Mint mi emberek, úgy a madarak is hanggal kommunikálnak egymással. Némely madárfajok olyan dallamos hangon beszélgetnek, hogy fülünk szinte zenének hallja azt. Ezért is neveztük el őket énekesmadaraknak.

Az arborétumban egykoron állt régi kilátó helyére most egy új, sokkal masszívabb építmény került. Jóval magasabb is elődjénél, a 17,5 m-es magasságból nem mindennapi panorámában gyönyörködhetünk itt, az Alföld közepén. Jól megfigyelhetők a növénygyűjtemény erdőállományainak hullámzó vonulatai, a magasból a lombok ezernyi színárnyalatát figyelhetjük meg. Szép kilátás nyílik a szomszédos szabadidőközpont vízfelületére, valamint a város nyugati részére is.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy Európa nagyvárosaiban megjelennek a méhcsaládok. A városok megfelelő élőhelyet nyújtanak a méheknek, melyek számára a parkok, fasorok, virágládák biztosítják a folyamatos nektárforrást. Az Agrárminisztérium épületének erkélyén elhelyezett kaptárban a hazánkban is engedélyezett krajnai méhcsalád lelt új otthonra.

Nyáron végzik az úgynevezett erdészeti jelöléseket, amikor nemcsak a fák törzsét és ágait, hanem a lombkoronát is látni lehet. Az erdészek az üzemtervben e célra meghatározott területeket méterről-méterre bejárják és átvizsgálják. A szigorú szakmai szempontok alapján kiválasztott fákat, amelyeket az erdő kívánatos növekedéséhez el kell távolítani, kacorral megkarcolják, vagy festékkel jelölik. Természetesen az erdésznek nem csak a kivágandó, hanem a […]

A visegrádi Mogyoró-hegyen 1988-ban alapított Madas László Erdészeti Erdei Iskola hazánk és Közép-Európa legelső erdei iskolája. Az intézmény névadója korán felismerte, hogy a természettől elszakadt embernek nem csak erdei kikapcsolódásra, de útmutatásra, tudásszerzési lehetőségre is szüksége van. Ebben pedig a legfontosabb a jövő generációk, a gyermekek részvétele.

A Kelet-Németországban után-keresőknek  megrendezett nemzetközi versenyen a magyar vérebesek magas szakmai színvonalon képviselték hazánkat. Pál János vérebvezető jól felkészült a megmérettetésre, de az első munkáján nem várt nehézségek jelentkeztek. Az ismeretlen német erdőségben, egy tőzeges tó közelében az átlagosnak indult munkát hirtelen egy veszélyes helyzet törte meg! CSAK  a hihetetlenül találékony magyar mentalitás segítette ki a veszélyes szituációból! Az Erdei […]