Kategória bejegyzései Erdei utakon – Reviczky Gáborral

– Gazdag erdők, gazdag élővilág – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő természetessége – Úti cél – Nyugat-Magyarország kitüntetett pontjai – Erdő Ernő bácsi meséi – Az énekesmadarak – Kiskunság mocsári élőhelyén jártunk – A Nyíri erdészház múltja és jelene – Vadvilág – Erdei pillanatok a nyár kezdetén   Premier műsorunkat 2025. június 1-én, vasárnap 16 óra 30 perctől […]

– Gazdag erdők, gazdag élővilág – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő természetessége – Úti cél – Nyugat-Magyarország kitüntetett pontjai – Erdő Ernő bácsi meséi – Az énekesmadarak – Kiskunság mocsári élőhelyén jártunk – A Nyíri erdészház múltja és jelene – Vadvilág – Erdei pillanatok a nyár kezdetén   Gazdag erdők, gazdag élővilág Magyarország egyik legértékesebb homoki erdősztyepp erdőterülete […]

– Madarász suli szakkör a Kiskunsági Nemzeti Parknál – Drónok a vadgazdálkodás szolgálatában – Erdő Ernő bácsi meséi – A fakivágás – A klímaváltozás hatása a fenyvesekre – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdei talaj és típusai – Vízgazdálkodással a jövőért – Természetes megújulás a Peszéri-erdőben  

Az erdők regenerációjában az emberi tényezőnek jelentős szerep juthat. Azonban a természet pontosan tudja, mi a jó számára, és olykor olyan megoldásokkal lép elő, mely a szakembert is meglepi. Egy ilyen folyamat ment végbe az ország középső régiójának egyik vidékén.

Az éghajlati anomáliák nem kizárólag hőmérsékleti és kórokozó jellegű ártalmakkal okoznak károkat az erdőnek. A víz szerepe is megváltozik, hiszen az eső és a talajvíz jelenléte felértékelődik. A jövőnk szempontjából kulcsfontosságú a vízgazdálkodás fejlesztése, mert nélküle, a ma látható tájaink és erdőségeink pusztulása, még szembetűnőbbé válhat.

A talaj nemcsak a földfelszín felső, vékony rétege, hanem annál sokkal több. Az erdő szerves része, amely összetett szerkezetű és bonyolult életközösséget magában foglaló élő rendszer.

Bács-Kiskun vármegyének egy olyan helyszínére látogatunk most, ahol korábban egy erdei fenyves terült el. Az elmúlt évek aszályai viszont olyan mértékű károkat okoztak ezen erdőben, melyek helyrehozhatatlanná váltak, így az erdőgazdaság kénytelen volt véghasználatra kijelölni a területet. Azonban a táj megújulása is szerepel a tervekben.

Leginkább öreg, korhadt, ezért fizikailag is veszélyes fákat szükséges kivágni például egy nagyvárosban. Kint az erdőben fakitermelési célból vágnak ki akár fiatalabb, egészséges fákat is, hogy tűzifa, bútor-alapanyag legyen belőlük, de az ilyen erdőket eleve azért ültetik, hogy a fákat ily módon hasznosíthassák.

Korábbi adásunkban bemutattuk a drónok szerepét az erdészeti munkákban. Ezúttal a vadgazdálkodás került előtérbe, hiszen ugyanezeket a repülő eszközöket a vadmozgások feltárására, illetve a vadlétszám megbecslésére is lehet használni.

Nagy jelentőséggel bír, hogy a fiatal generáció mihamarabb megismerje a természeti kincseket, legyen szó akár az állat-, akár a növényvilág képviselőiről. Ebből a célból jött létre a Madarász-suli szakkör a Kiskunsági Nemzeti Park szervezésében, ahol felső tagozatos diákok különféle foglalkozásokon kerülhetnek közelebb a gyakorlati természetvédelemhez.