A Pilisi Parkerdő Zrt. hírei

Mesterséges odúkkal segítik a baglyok fészkelését a Valkói Erdészetnél

A Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészetének szakemberei tavasz folyamán kilenc darab
nagyméretű odút helyeztek ki az erdőben, hogy segítsék a térségben élő baglyok
fészkelését. Az éjszakai ragadozó madarak fontos segítőtársai az erdészeknek, hiszen fő
táplálékukat épp a fiatal erdőket károsító pockok és egerek jelentik.
A Gödöllői-dombság területén tevékenykedő Valkói Erdészet több madárvédelmi
kezdeményezést is indított az elmúlt években: amellett, hogy folyamatosan fejlesztik a Gödöllői
Arborétum odútelepét, a tavasz folyamán a fiatal erdősítéseket szegélyező erdőkben összesen 9
darab nagyméretű odút is kihelyeztek, amivel a baglyok megtelepedését és költését segítik elő a
térségben. A főként macskabaglyok számára készült, 20 centiméteres röpnyílású odú sokkal
nagyobb, mint az énekesmadaraknak kihelyezett, egyben ismertebb mesterséges költőládák,
ahol csak 3 centiméter átmérőjű a bejárat. A macskabagoly mellett az erdei fülesbagolynak, füles
kuviknak, búbos bankának, kék galambnak, mókusnak is lakhelyéül szolgálhat egy-egy ilyen
láda, de akár még a széncinke is beleköltözhet.
„Ahol az erdőállományban kevés a nagy, öreg, odvas fa, ahol a baglyok költeni tudnának,
mesterséges odúkkal segítjük őket. Ez a segítség nem teljesen önzetlen, hiszen a macskabagoly
rengeteg egeret és pockot fogyaszt, amivel csökkenti a rágcsálók károsításának mértékét,
miközben jelenlétével növeli a biodiverzitást, az erdei élőhely fajgazdagságát is. Vagyis a módszert
joggal nevezhetjük a leghatékonyabb biológiai védekezésnek” – mutatta be munkájuk hátterét
Kiss Bence, a Valkói Erdészet erdőgondnoka.
„Az odúk kihelyezése makktermő állományokban történt, 5-8 méter magasságban, szorosan a
törzshöz erősítve. Fontos stabilan rögzíteni a költőládát, mert a baglyok nem szeretik, ha
„lengedeznek”, ellentétben a kis énekes madarakkal, akik ezt elviselik. Az odúkba még érdemes
faforgácsot is tenni, hogy a beleköltöző madár tojásai ne gurulhassanak szét” – folytatta a
szakember.
A macskabagoly monogám faj, vagyis a párok élethosszig kitartanak egymás mellett, ezért a
mesterséges odúkkal hosszú távon lehet segíteni a megtelepedésüket. A tojó 2-5 tojást rak, majd
a kikelő fiókákat a pár több mint egy hónapon át, együtt eteti. A fiatal madarak csak ősszel
hagyják el szüleiket, hogy új területet és saját párt keressenek maguknak.
A Pilisi Parkerdő Zrt. ezúton is külön köszöni Tusor László helyi vállalkozó segítségét, aki a
magasban végzett munkához szükséges gépet biztosította a madárvédő erdészek számára.

Megújult a kamaraerdei Nagy-tisztás pihenőhelye

A tavaszi kirándulószezonra a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete felújította a
főváros XI. kerületében élők kedvenc kirándulóhelye, a Kamaraerdő pihenőhelyeit. A
Nagy-tisztáson megújult és új tűzrakóhelyek, fedett étkező és számos információs tábla
várja a kikapcsolódni vágyókat.
Több mint egy millió forintot fordított a főváros környéki erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt.
Budapesti Erdészete a kamaraerdei pihenőhely felújítására. A XI. kerületben található mintegy
200 hektáros erdőtömb a helyi lakosok kedvelt pihenő- és kirándulóhelye. A Nagy-tisztást egy-
egy tavaszi vagy nyári hétvégén számos család, baráti társaság, vagy iskolai osztály keresi fel,
hogy együtt piknikezzenek, játsszanak, pihenjenek a természetben. Az ő kényelmüket szolgálja,
és a biztonságos tűzgyújtás lehetőségét teremti meg a 3 darab megújult, és újonnan kialakított
tűzrakóhely, amelyek köré 15 ülőtuskót is elhelyeztek a szakemberek. Az elkészült ételt a
kijavított és lefestett asztalok mellett lehet elfogyasztani, de esős időben akár húsz ember is elfér
a fedett étkezőhelyen, amely alatt egy hasznos felkészítő pultot is kialakítottak.
A Kamaraerdő egész napos programot kínál a családnak, hiszen a Nagy-tisztás pihenőhelyén
megújultak a térség növény- és állatvilágát bemutató információs táblák is a 2012-ben létesült
tanösvénnyel együtt, amelyet akár a legkisebbekkel is végigjárhatunk. A helyszín nagyobb
létszámú rendezvények megtartására is alkalmas, de ebben az esetben mindig előre kell
jelentkezni a kezelő Budapesti Erdészetnél.
Az erdész szakemberek a pihenőhelyek felújítása mellett idén is nagy gondot fordítottak a térség
középkorúnak számító erdőállományának megőrzésére és folyamatos megfiatalítására. A
környéken a tölgyek jelentik az uralkodó fafajt, amik mellett számos őshonos elegyfa jelenik
meg: madárcseresznye, barkóca berkenye, hársak, kőrisek és juharok. Az erdőterület megőrzése
szempontjából fontos feladat az idegenhonos, agresszívan terjedő bálványfa visszaszorítása, ami
emberi segítség nélkül kiszorítaná eredeti élőhelyükről a lassabban növő hazai fafajokat.

Szakmai versenyen mérték össze a tudásukat a pilisi erdészek

Az idei évben is összegyűltek a Pilisi Parkerdő szakemberei, hogy a hagyományos
Jelölőversenyen mérjék össze tudásukat erdőről, vadról és természetvédelemről. A nagy
múltra visszatekintő, idén már 33. alkalommal rendezett verseny helyszíne a visegrádi
Erdőanyai-völgy volt, ahol a rendezvény keretében Ferbert Mihály, a házigazda Visegrádi
Erdészet kerületvezető erdésze vehette át a kiemelkedő szakmai munkáért járó Év
Erdésze elismerést.
A Pilisi Parkerdő Zrt. mind a tíz erdészetétől, továbbá a Vértesi Erdő Zrt. és az Ipoly Erdő Zrt.
színeiben érkeztek csapatok a főváros környéki erdőket kezelő erdőgazdaság hagyományos
szakmai vetélkedőjére, az idén 33. alkalommal megrendezett Jelölőversenyre. Ahogy megnyitó
beszédében Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója is megemlítette, a verseny

elindításának és lebonyolításának célja az ország egyetlen parkerdőgazdaságában dolgozó
erdész szakemberek szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztése, a továbbképzés
támogatása, illetve az új erdészeti módszerek bevezetésének elősegítése.
Az első versenyszám keretében a versenyzők írásban adtak számot felkészültségükről: a
törvényi változások mellett az erdők kezelése volt a kérdések fő fókusza. A gyakorlati feladatok
keretében azokat az örökerdő-gazdálkodási alapelveket kellett alkalmazniuk a versenyzőknek,
amelyek a Pilisi Parkerdő Zrt-nél az elmúlt két évtized során bevezetett, az erdőgazdálkodás
holisztikus, ökoszisztéma-menedzsment jellegét tükrözik. A feladat során azokat a faegyedeket
kellett megjelölni, amelyeket a jó adottságú fák fejlődésének biztosítása érdekében kell kivágni,
miközben tekintetbe kellett venni a célként megjelölt örökerdő-szerkezet felé történő fokozatos
átmenetet és az egyes fák erdőben betöltött más szerepeit is.
Az egyes fákat az erdészeknek fametszetekről is fel kellett ismerniük, és nem maradhatott el a
fatérfogat és a famagasság mérése sem, hiszen az erdőben lévő famennyiség, azaz az élőfakészlet
meghatározása szintén az erdészek mindennapi feladatai közé tartozik.
A csapatverseny helyezettjei:
1. Bajnai Erdészet (Bertalan Miklós, Dankó Sándor, Kovács József)
2. Szentendrei Erdészet (Juhász Balázs, Somogyi József, Rudolf József)
3. Ráckevei Erdészet (Czita Gábor, Monori Alfréd, Szántai Péter)
Egyéni helyezések:
1. Ifj. Szabó Endre (Vértesi Erdő Zrt.)
2. Geiszt Ferenc (Vértesi Erdő Zrt.)
3. Lakatos Zoltán (Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészet)
Az eredményhirdetést követően került sor az Év Erdésze díj átadására, amelyet az idei évben
Ferbert Mihály, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének kerületvezető erdésze vehetett át.
Az esztergomi születésű szakember 1975-ben érettségizett a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti
Szakközépiskolában, majd a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Visegrádi Erdészetének dolgozója
lett, ahol kerületvezető erdész beosztásban tevékenykedik egészen napjainkig. Mogyoróhegyi
erdészkerületében különös figyelemmel védi, óvja és kezeli mind a természeti, mind az épített
környezetet. A Pilisi Parkerdő egykori legendás vezérigazgatója, Madas László mellett tanulva, az
örökerdő-elvek szerint már korát megelőző, szinte kertészi gondossággal kezeli a rábízott
erdőket. Szakmai tevékenysége mellett elismerésre méltó az erdei lovas sportért végzett
tevékenysége is, hiszen munkája során sokszor lóháton járja be a felügyelete alá tartozó
erdészkerületet.

Programajánló: IV. Parkerdő Kupa és Erdei Családi Nap

Május 12-én, szombaton, Pilisszentivánon rendezik a IV. Parkerdő Kupát, ahol a főváros
környékén dolgozó fakitermelő szakemberekből álló csapatok mérik össze tudásukat. A
látványos bemutatókkal és családi programokkal színesített vetélkedő egyben a Stihl
Országos Fakitermelő versenysorozat regionális versenye is, ahol a biztonságos és pontos
munkavégzés mellett az erdőkkel kapcsolatos ismeretterjesztő programoké lesz a
főszerep.
Idén új helyszínen, a pilisi régió szívében, Pilisszentivánon rendezik a már hagyományosnak
számító, mintegy 15 csapatot fogadó fakitermelő versenyt, a Parkerdő Kupát. A Stihl országos
versenysorozatának részeként futó megmérettetésen a szervezők elsődleges célja, hogy a
biztonságos munkavégzés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az örökerdő-gazdálkodás
módszerét alkalmazó Pilisi Parkerdőben emellett elengedhetetlen a pontos és kíméletes
munkavégzés, amihez a versenyzők tökéletes technikai és fizikai felkészültsége szükséges.
A látványos vetélkedőt a világ élvonalában versenyző Stihl Timbersports bemutató és számos
családi program teszi feledhetetlenné. A Budakeszi Vadaspark városban élő állatokat mutat be
az érdeklődőknek, akik közül a bátrabbak még a kiállított erdészeti gépekre is felülhetnek. A jó
hangulatról a Pilisszentiváni Fúvószenekar gondoskodik, így az egész családnak érdemes
ellátogatnia a számos újdonsággal jelentkező rendezvényre!

Forrás, képek: www.parkerdo.hu