Hagyományos Vadászati Módok Napja – 2016.06.18-19

Első alkalommal került megrendezésre a Magyar Solymász Egyesület szervezésében a Hagyományos Vadászati Módok Találkozója a balatonszentgyörgyi Csillagvár Múzeumban, a Festetics grófok egykori vadászvárában a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával

A nagy létszámú érdeklődő a megnyitó után íjász, majd agaras bemutatót láthatott, majd a solymászok következtek. A bográcsban egész nap rotyogott a világörökség részévé nyilvánított karcagi birkapörkölt és aki megkívánta, annak kóstoló is járt belőle.

Prágay István elnök, Magyar Solymász Egyesület

„Azért esett a választásunk a Csillagvár Múzeumra, mert ez egy olyan helyszín, amely már a régmúltban is egy jelentős szerepet játszott a környéken. Az íjászat, agarászat, solymászat és az elöltöltő fegyverekkel történő vadászati módok azért tekinthetők hagyományosnak, mert a régmúlt vadászati szokásait idézik fel. A solymászat 4 ezer, míg az íjászat legalább 30 ezer éves múltra tekint vissza, tehát már az őskorban is alkalmazták. A kanócos puska után a keréklakatos fegyverek elterjedésével valóra vált az, hogy most már célzott lövéssel lehessen a vadat terítékre hozni. A Hagyományos Vadászati Módok Napja azokat az embereket fogja össze, akik ezeket a régi, hagyományos vadászati sportokat űzik. Az OMVK-ban a Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága ápolja ezt a rendezvényt.

Mi voltunk az elsők, akiket állami szinten elismertek, illetve engedélyezték Magyarországon a solymászatot. Nemcsak úgy ismertek el minket, mint hagyományőrzőket, hanem hungarikummá is nyilvánítottak minket és felkerültünk az UNESCO Világörökség listára. Ez egy olyan motiváció az egyesületünknek, a magyar solymászatnak, hogy azokat a társ-vadászati módokat, akik hagyományápolásból, szeretetből, a múlt megbecsüléséből próbálják az ő általuk kedves sportokat űzni, támogatni tudjuk.”

Országh Béla várkapitány, Csillagvár Múzeum

„A Csillagvár Múzeum a Festetics családnak volt a vadászháza. Azt gondolom, hogy ennek a rendezvénynek jobb helyszínt nem is lehetett volna találni, hiszen a Festetics család tagjai is ezt használták vadászvárnak. A Csillagvár nevet a csillag alakú falakról, tetőről, szerkezetről kapta a vár, amely nagyon egyedi egész Európában.

Számunkra nagyon fontos, hogy az ideérkező vendégektől minden módon – interneten, vendégkönyvben – megérdeklődjük, hogy mit szeretnének itt látni, mi az, amiről úgy érzik, hogy a mai világban elveszett. Az osztálykirándulásokon is, amiket ide szervezünk, megpróbáljuk felmérni, hogy mi az, ami a gyerekeknek tetszene. Több éves munka lesz, hogy a gyerekekkel megszerettessük a solymász világot. Már az alapoktól kell elkezdeni az idelátogató vendégeknél is. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ez a magyarság része és kiállítással, interaktív kovácsműhellyel próbáljuk ezt népszerűsíteni.”

Szabó László gyakorló vadászíjász, Gödöllői Íjász Egyesület

„A látogatóknak a vadász-íjászatot próbáljuk ezen a rendezvényen bemutatni. Ez egy életforma, amelyet 15-20 éve ismertettek meg velem. Egy fantasztikus dologról beszélhetünk, amely az ember ereibe beivódik és mindennapi természetjárással, vadak ismeretével párosul. A modernizáció ide is begyűrűzött. Ennek két oka van. Egyrészt a modern anyagok felhasználásával nagyobb esélyünk van a vad elejtésére, másrészt az emberek időhiánya befolyásoló tényező. Ha kevesebb idő jut a gyakorlásra, akkor kevesebbet tud az ember vadból elejteni. Elég sokan a mai modern csigás íjakkal vadásznak, de sokan űzik ezt tradicionális íjjal. Engem a hagyományos íjászat nehézsége ragadott meg: nagyon közel kell a vadhoz cserkelni, sokkal kifinomultabbá kell válni, ahhoz, hogy húsz méterre meg tudjunk közelíteni a vadat. Szinte együtt kell élni a vaddal, hogy oda tudjunk hozzá lopózni és el tudjuk ejteni.”