Erdőszerkezeti átalakítás a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetében
A Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének területén bepillantást kaphattunk az erdőszerkezeti átalakítás fázisaiba Limp Tibor műszaki vezető segítségével
Limp Tibor műszaki vezető, Bajnai Erdészet, Pilisi Parkerdő Zrt.
„Erdőszerkezeti átalakításon értünk minden olyan erdőművelési tevékenységet, amely megváltoztatja az erdő elegyarányát, fafaji összetételét, horizontális és vertikális szerkezeti struktúráját: Őshonos sarj eredetű állományokat alakítunk át őshonos mag eredetű állományokká, vagy tájidegen fafajokból álló állományokat alakítunk át őshonos fafajokból álló állományokká. Ide tartoznak azok az egyszintes állományok, amelyek egykorúak, egyszintesek, gyakorlatilag félig- meddig ültetvényszerű képet mutatnak. Ezeknek az átalakítása többkorúvá, elegyessé ez jelenti az erdőszerkezet átalakítás sava- borsát. Amikor egy erdőrészlet véghasználatra kerül, akkor mindig több szempontot mérlegelünk és így döntjük el, hogy egy adott erdőrészletben indokolt-e a szerkezetátalakítás vagy sem. Ha indokolt, akkor azt milyen módszerekkel, stratégiával kívánjuk elvégezni. Ide tartoznak különböző ökológiai, természetvédelmi, ökonómiai érdekek, de ide sorolhatjuk a társadalmi elvárásokat is.”
Első forgatási helyszín – 40 éves akácos
„A véghasználat előtt már tájékozódunk arról, hogy ennek az erdőrészletnek milyen termőhelyi viszonyai vannak. Felmerül a kérdés, hogy az akác véghasználata után ugyanezt a fafajt megtartjuk-e és ennek a felújulását segítjük elő, vagy próbálunk olyan őshonos fafajokat behozni a területre, amelyek később egy biodiverz természet közeli állományképet fognak mutatni. Ennek első lépése a termőhelyi viszonyok megismerése, amely nemcsak a klímaviszonyok megismerésére szorítkozik, hanem a talajviszonyokra is. Abban az esetben, ha ezen a területen olyan termőhelyi potenciálokat sikerül feltárnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy őshonos fafajokból álló természet közeli állományokat tudjunk nevelni, akkor foglalkozunk komolyan azzal a kérdéssel, hogy ennek az erdőnek az átalakításába belefogunk-e, vagy sem.
Közel 40 éves akácosban vagyunk. Erről az állományról már azt lehet mondani, hogy vágásra érett. Ha az állomány dimenzióit figyeljük, lehet látni, hogy viszonylag vastag törzsű, de nem túl magas negyedik-ötödik fatermésű osztályban járó akácosról van szó, amelyben már lehet látni csúcs-száradt, sarjeredetű egyedeket. Azt az élettartamot nem lehet elvárni tőle, mint egy mageredetű akácostól, ettől nagyobb produktumot, amit most mutat, már igazából nem fog mutatni.”
Második forgatási helyszín – fenyőerdő, amelyet szintén újra kell telepíteni
„Ennek a dombtetőn elhelyezkedő erdei fenyőnek, illetve feketefenyő elegyes kőrises vegyes állománynak a véghasználata 2017-ben vagy 2018-ban lesz esedékes, melyet fafajcserés erdőrészletté fogunk átalakítani. A folyamat első lépése már megtörtént, részletes termővizsgálatot már végeztünk a területen. Támpontot nyújt a közvetlenül szomszédos erdőrészleten élő, középkorú cseres-tölgyes, amely viszonylag jó növekedést mutat: harmadik, negyedik fatermési osztályba lehet besorolni, ami azt mutatja, hogy itt a Gerecsében ez egy jó állománynak mondható. A fenyvesről azt lehet látni, hogy záródáshiányos, az itt élő erdei, illetve feketefenyő egészségi állapota kezd leromlani, rengeteg a csúcs-száradt, lábon száradt és kiborult egyed. Amikor ez az erdőrészlet véghasználatra kerül, akkor az itteni viszonyok alapján cser főfafajú, kocsánytalan-tölgy elegyű, illetve az itt megtalálható őshonos fafajokkal, cseresznyével, kis-levelű hárssal elegyített állományt próbálunk majd nevelni.”
“Fafajcserés erdőrészleteinkben, ahol a véghasználatot követően más fafajjal fogunk erdősíteni, nem pusztán az aktuális termői viszonyokat kell szem előtt tartani. A klímaváltozás már mérhető és már tapasztalt, illetve előrevetíthető bélyegeit is figyelembe kell venni, hiszen adott esetben évszázados a tervezési idő. Ha számításba vesszük azt, hogy ezen a száraz termőhelyen a visszameszeződési folyamat már megy, erre alapozva tudjuk azt mondani, hogy ebben az erdőrészletben várhatóan a cser lesz az a potenciális fafaj, amely a következő száz év termői viszonyait hasznosítani tudja a tölggyel szemben.”
„Ha a talajt egy kicsit részletesebben vizsgáljuk, láthatjuk, hogy viszonylag humuszos fel-talaj alatt van egy vöröses színű felhalmozódási szint, amely az itteni barna erdőtalajokra jellemző. Alatta pedig sárgás fehér löszös finom-homokból álló talajképző kőzet található, mely szintén tipikusnak mondható a Gerecsében. Erősen meszes, ami azt jelenti, hogy 15-20%-os mésztartalmú. Ennek ott van jelentősége, hogy változó tendenciát mutat a klíma, egyre kevesebb a csapadék, a csapadékeloszlásban mutatkoznak a szélsőségek. A vegetációs időszakbeli csapadékmennyiség jóval kevesebb, mint a megelőző évszázadban volt. A talajra gyakorolt hatásának egyike az, hogy a talajból kipárolgó víz mennyisége nagyobb, mint a talaj vízbevételi forrása. Ez maga után vonz egy olyan folyamatot, amely a 
talajnedvességnek az aljtalajból történő felfelé szivárgását idézi elő, mely magával vonzza a vízben oldható sókat és a szénsavas meszet. Ennek köszönhető az, hogy a szénsavas mész egyfajta fluktuációt mutat; az előbb említett vöröses B szint illetve a talajképző kőzet határán megjelennek fehér penész-szerű képződmények, mészlepedékek, mész erek, melyek ezt a folyamatot igazolják. A következő évszázadban végbemehetnek olyan folyamatok, amelyek a talaj vízmegtartó képességére, vízkapacitási tulajdonságára olyan hatást gyakorolnak, amely már közvetett módon ugyan, de a rajta lévő vegetációra is számottevő hatást fog gyakorolni.”
Harmadik forgatási helyszín – kocsánytalan tölgy és magas kőris ültetvény
„Három évvel ezelőtt még egy lábon száradt, záródáshiányos akácos állt ezen a területen, amibe becsúszott a bálványfa. A lékeket elöntötték a bálványfamagoncok, az elmúlt tíz évben magtermő fává cseperedő bálványfák is megjelentek ebben a részletben, mellette pedig a zöld-juhar is számos egyeddel képviseltette magát. Ezt az akácost három éve levágtuk, megtörtént a véghasználat, viszont alatta a bálványfa, illetve a különböző gyökérsarjak új előre kaptak és egy év alatt elöntötték a területet. A mechanikus visszaszorításnak nincs létjogosultsága, vegyszeres úton próbáltuk visszaszorítani ezeket a fafajokat az erre vonatkozó jogszabályok betartása mellett. 2015 tavaszán részleges talaj előkészítést követően magas kőrissel, illetve kocsánytalan tölggyel végeztük el az első kivitelt. A legfontosabb feladatot az idei évben, illetve a következő 5-8 évben, az a most, még a területen lévő bálványfamagok visszaszorítása jelenti. Ezekre fokozott figyelmet kell fordítani, hiszen tudjuk azt, hogy a bálványfa viszonylag hamar, már 3 éves korában termőre fordul. Ha egy magszóró fa bekerül a területre, gyakorlatilag több év munkáját tudja pillanatok alatt romba dönteni.”
Negyedik forgatási helyszín – az ültetvény 4-5 éves fákká serdült
„Egy 5 éves, most már lassan befejezhető erdőfelújítás mellett állunk, amely annak idején szintén bálványfa, szeder, galagonya tömkelegéből állt. Hasonló folyamatokon ment át, mint az ehhez hasonló invazív fafajokkal elöntött terület. A véghasználatot követő két évig tartó bálványfa elleni harc után egy mesterséges felújítást kezdtünk el. Már akkor arra törekedtünk, hogy egy olyan őshonos állományt tudjunk itt nevelni, ami egy elegyes, biodiverz állományt fog mutatni. Lomtalan állapotban is látszik, hogy ez a munka kezdi meghozni a gyümölcsét, hiszen 2-4 méter magas hegyi juharokat, hasonlóan magas kis-levelű hársakat, illetve madárcseresznyéket lehet itt látni. Ezeknek a fafajoknak a növekedése most már a gazdálkodói jelentős belenyúlás mellett is biztosított.
Erdőművelési, fahasználati, vadászati szempontból, az elegyesség mindenféle tekintetben kulcsfontosságú tényező, hiszen az erdő ellenálló képessége sokkal jobb, ha elegyes állományról van szó, mint az egyszintes monokultúra jellegű. Egy többszintes szerkezetű erdő vadeltartó képessége lényegesen nagyobb, mint egy elegyetlen egykorú állományé.
Ötödik forgatási helyszín – 4-5 éves fafajok
„Ez a 15-18 éves erdőfelújítás elődeink munkáját dicséri, amely annak idején hasonló múlttal rendelkezik, mint a többi erdőrészlet. Legfontosabb feladatunk, hogy a vertikális struktúrát olyan irányba próbáljuk meg alakítani, hogy az természet közeli erdőképet adjon. A kísérő fafajok továbbra is fontos szerepet kapnak, azoknak a megsegítése egyre inkább előtérbe kerülő feladat, illetve az invazív fafajok visszaszorítása végig fogja kísérni ennek az erdőrészletnek a sorsát.”
Filmünket a HAZAI VADÁSZ TV Magazin 104. adásában, 2016. április 2-án, szombaton 17:30 órakor tekinthetik meg Nézőink az ECHO-TV csatornán!
www.facebook.com/echotelevizio
