SZÉCHENYI ZSIGMOND 118 című emlékest a Vadászati Múzeumban – Hatvan, 2016.01.23

A nagy vadászra, vadászíróra, kutatóra, a magyar vadászati kultúra nemzetközi hírű személyiségére, gróf Széchenyi Zsigmondra emlékeztek. Január 23-án születésének 118. évfordulója alkalmából emlékestet rendeztek a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban

Az est házigazdája Gróf Miklós – a HAZAI VADÁSZ narrátora – az alábbi szavakkal emlékezett meg a nemzetközi hírnevet szerzett vadászunkról:

„Gróf Széchenyi Zsigmond egész habitusa örökké jelenvalóvá teszi számunkra. Azét a remek vadászét, akiben együtt létezett a cserkelő szívós kitartása, a természeti nehézségeket sportosan viselő kalandor ereje, a hiteles újságíró, a tudósító lényeglátása, és mindemellett az íróasztal, vagy épp a tábortűz mellett örök irodalmi értéket termő szépíró képessége.

Ritka együttállás az ilyen, s különösen ritka, hogy mindezt számára olyan anyagi háttér is kísérhette a negyvenes évek közepéig, mely lehetővé tette, hogy Széchenyi Zsigmond jószerivel az adott kor átlagembere helyett is utazzon, vadásszon, tudósítson, megjelenítsen több, akkor különösen elérhetetlen, távoli kontinensről.

Hogy – mai szóval élve – a korabeli internet lehessen. Ha ma fizikailag is élhetne, a Discovery vagy a National Geographic gondolkodás nélkül kérné fel pazar természetfilmek forgatására Afrikában, Alaszkában, Indiában – képzeljük csak el, mit hozna létre a mai technikai feltételekkel, ha az eredmény már a 20-as , 30-as évekből is lenyűgöző!”

Az ünnepi rendezvényen részt vett Hertelendy Margit, Mangi néni is, aki 1959-től volt felesége Széchenyi Zsigmondnak és döntő szerepet játszott abban, hogy Zsigmond, az 50-es évek megpróbáltatásai ellenére folytatta az írást, életműve nem tört meg, sőt teljessé válhatott – immár örökre, számunkra is.

A vadászembernek, sok más mellett természetesen, elválaszthatatlan része a puskája. Nem érdektelen tehát a kérdés: Széchenyi Zsigmond, aki számos magyar vadászsiker, elsőség birtokosa, a világrekord addax elejtője, a legnagyobb, magyar vadász által lőtt elefántagyar-pár büszke tulajdonosa, milyen fegyverrel, hogyan vadászott, s ami talán még érdekesebb: a mai vadászfegyverek mennyiben másabbak, esetleg fejlettebbek a 20-as, 30-as évek technológiájánál. Kirchkeszner Ágnes, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum igazgatója köszöntő szavai után Szárnyasi Mihály vadgazdálkodási mérnök Széchenyi Zsigmond fegyvereiről szóló előadását tartotta meg.

Széchenyi Zsigmond legendás volt korabeli utazásairól. A húszas évek végétől, a harmincas években több alkalommal járt Afrikában, 1935-ben Alaszkában, 1937-38-ban Indiában. A kényszerű, 50-es évek béli megbicsaklás – de szerencsére nem végzetes törés – után, ha csekélyebb méretekben is, de újra úton lehetett, immár, 1960-ban hivatalos állami expedíció tagjaként. Az előadás során a megjelentek filmbejátszásokat láthattak gróf Széchenyi Zsigmond 1964-ben lezajlott afrikai útjának főbb eseményeiről.