Dám trófeamustra a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.nél – 2015.11.05.

Immár hagyományőrző módon, a dámbarcogás záróakkordjaként rendezték meg a Gyulaj Zrt. Óbiródi Vadászházánál a terítékre került dámbikák trófeáit bemutató szemlét

A társaság területén október hónapban, a trófeamustra napjáig 120 gyulaji és pincehelyi dámszarvas került terítékre. Ezek közül 66 trófeát mutattak be, melyek számot adtak a társaság vadgazdálkodási és vadászati tevékenységéről, tovább erősítve a magyar minőségi dámgazdálkodás nemzetközi jó hírnevét.

A rendezvényt jelenlétükkel megtisztelte Prof. Dr. Faragó Sándor a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora, Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója, az MTI Vadgazdálkodási Bizottságának megjelent képviselői, Ribányi József, a Tolna megyei közgyűlés alelnöke, Amreinné dr. Gál Klaudia a Tolna Megyei Kormányhivatal főigazgatója és Dr. Ugodi Andrea igazgató.

A trófeák előtt Prof. Dr. Faragó Sándor a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora és Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg a trófeaszemlét.

„A gyulaji dám a magyarországi dámnak az emblematikus vadfaja, hiszen majdnem minden magyarországi dámelőfordulás gyökere Gyulajra vezethető vissza. Itt találhatóak a legrégebbi írásos emlékek a dámról és innen telepítődött sok helyre.”– kezdte meg ünnepi nyitóbeszédét Prof. Dr. Faragó Sándor.

Beszédében kiemelte, hogy a tradíció, a múlt ismerete mindenhol, ahol dámmal foglalkoznak, egy igazodási pont kell, hogy legyen, egy olyan zsinórmérce, amihez tartani kell magunkat. Gyulaj egészen különleges helyzetben van, mert régebb óta él dám a területen és írásos nyomai csaknem 200 év óta vannak arról, hogy itt a kiváló dámgazdálkodás eredményes dámvadászatot folytat.

Mitől jó és mitől újra jó a gyulaji dám? – ez egy alapvető kérdés a helyzet fenntartása, illetve más dámos területeken folyó dámgazdálkodás megerősítése szempontjából. A professzor úr kiemelte, hogy legfontosabb a jó élőhely és a jó erdő. Gyulajban eredeztethetően jó genetikai adottságú dámállomány található, mely mindenütt megjelenik Magyarországon. Másik fontos tényező a gondozás, az odafigyelés, a jelen korban is kiemelkedő szakmai munka.

Köszönet illeti az erdészeti és vadászati hivatásos személyzetet, hiszen az élőhely és a vad koncepciózus közös kezelése eredményezte a trófea bemutatón látottakat. Kiemelkedő ez a felelősségtudat, csakis ilyen alázattal és szakmai munkával lehet ilyen eredményeket elérni.

Hangsúlyozta, hogy 2015-ben kiemelt Magyar Nemzeti Értéktárba elsőként került be a gyulaji dám. Hozzátette, hogy a Gyulaj Zrt. 28 ezer hektáros vadászterületén évente 4 ezer nagyvad kerül terítékre, melyből 1500 a dám. Az idény eddig eltelt időszakában közel 100 dámbika esett és került terítékre.

Végszóként a következő években még eredményesebb, még nagyobb üzeneteket hordozó eredményeket kívánt a Gyulaj Zrt.-nek.

A megnyitó beszédet Gőbölös Péter vezérigazgató folytatta. Bevezetőként megemlékezett a professzor úr szakmai elhivatottságáról, megköszönve az emlékezetes pillanatokat és tudást, mellyel felvértezve tudják eredményesen folytatni a szakemberek a vadgazdálkodási tevékenységet.

Beszédében visszautalt a két különleges rendeltetésű vadászterület múltjára:

„A Gyulaji terület történelmi dicsősége és mélypontja követte egymást az elmúlt több száz évben, melynek írásos dokumentáltságai vannak. A második világháborúban rendkívüli mélypontot élt át ez a terület, a teljes vadállomány kincset szétrabolták. Onnantól kezdve folyamatos virágkora és fejlődési iránya indult meg a gyulaji dámnak, amelynek a betetőződése volt a Nemzetközi Vadászati Világkiállítás időszaka. Az azt követő több szakmai vita és élőhelyi és létszámbeli problémák miatt egyértelműen érezhető volt, hogy a gyulaji dámmal problémák vannak, és ebben lépésekre van szükség. Az akkori szakmai vezetés komoly intézkedéseket is erre vonatkozóan tett több-kevesebb sikerrel. A rendszerváltás után piaci feltételek között kellett ennek a területnek gazdálkodnia: a korábbi kormányzati diplomáciai vadászterületből egy piaci elveken működő vadászterület alakult ki, mely egy lényegesen nehezebb pályát jelentett ennek a területnek. A 2000-es évek időszakára állt elő az a helyzet, hogy egyértelmű volt, hogy a létszám és élőhellyel komoly problémák vannak és ennek az összehangolása meg kell, hogy megtörténjen. Ennek a felismerése is fontos tényező, érdemi lépések csak kis hatékonysággal történtek.”

Az élőhely gazdálkodás szempontjából az erdő rendkívül fontos szereplő. A magas színvonalú vadgazdálkodási tevékenységhez a három ágazatot – az erdő, erdőművelési ágazat és a fahasználati ágazat – szigorúan, fegyelmezett szinkronba kellett hozni. Utalva a társaság eredményeire, az elmúlt időszak kimutatható eredményességének iránya – akár élősúly szempontjából és a vad vonatkozásából – jól működik a Gyulaj Zrt.-nél.

„A kisszékelyi terület szintén történelmi múltú vadászterület, amelynek hányatott sorsa szintén a második világháború után indult el. Ezután is egy komoly fejlődési szakasz következett be és az elmúlt időszakban létrejött szerződéses jogviszony a területnek a fejlődési lehetőségeit nagymértékben behatárolta. Ezt a szerződéses viszonyt sikerült kivezetnünk és ezzel az ottani pincehelyi erdészetünk szakszemélyzete lendületet kapott, önmegvalósítási szakaszba léptek a kollégák. Ennek a két terület menedzselése a későbbiekben is kiemelt feladata a részvénytársaságnak.”

A társaság a kiemelt Magyar Nemzeti Értéktárba került gyulaji dámhoz alapított egy kis érmet, amelyet szigorú feltételrendszer mellett minden elejtett és bizonyos trófeaméretet elérő trófea után a társasághoz érkező vendégek megkapnak.

Folytatva gondolatait megemlítette, hogy a két terület élőhelyi és gazdálkodási fejlesztése fontos tényező, de nem szabad megfeledkezni a vadászati marketing és a vadászati kereskedelem menedzseléséről sem: „Tudomásul kell vennünk, hogy a világ változik. Sokkal feszesebb, felgyorsultabb életvezetés mellett kell a mai üzletembereknek a vadászati tevékenységüket megszervezni. Azt gondolom, hogy a Gyulaj Zrt. vadászati kereskedő kollégái ezt jól felismerték. Újszerű marketing megoldásaikkal olyan piacokat tudunk fejleszteni a világban, amelyre eddig csak sokkal kisebb mértékben volt példa, gondolok itt a dán, skandináv, franciaországi piacokra, de számos vendég érkezett az USA-ból, vagy a Perzsa-öböl menti arab országokból is. Emellett erősítenünk kellett a belföldi vadászemberek körét, akik között egyre népszerűbb a négy vadászterületünk.”

A vadászati kereskedelem mellett fontos a turisztikai vendéglátással kiegészített vadászházi szolgáltatás is.

A vezérigazgató az ország marketingje és imázsa szempontjából egy rendkívül fontos tevékenységnek nevezte a vadászatot: „Olyan vendégkörök, személyek, tőketulajdonosok jelennek meg vadászterületeinken, akik egyébként normál turistaként Magyarország területein nem jelennének meg. Ezek a vadászok sokszor ellentétes sajtóinformációkkal vannak felvértezve és hozzánk érkezve rádöbbennek arra, hogy sok minden nem igaz, amit hazánkról olvasnak. Ez a vadászatnak egy óriási potenciája és egy meghatározó eleme.”

Zárszóként köszönetet mondott kollégáinak az áldozatos, odaadó munkájukért, amit végeztek, hiszen nélkülük ugyancsak nem jöhetett létre ez az eredmény.

Nem mindennapi eredményekkel büszkélkedhet a Gyulaj Zrt., de lássuk, mit jelent ez a számok nyelvén:

A társaság Pincehelyi erdészetének kisszékelyi területe egyre javuló minőséggel, egyre káprázatosabb trófeákkal mutatkozik: a területen 22 dámbika esett, 17 db 4 kg feletti , 11 db 4,5 feletti, és 2 db volt 5 kg feletti súlyú. Az átlag trófea tömeg 4 kg 42 dkg. Az aranyérmes bikák aránya 55%, az ezüst 9%, a bronz szintén 9%. Az érmes arány összesen 72 %.

A társaság Gyulaji területén 97 db bika esett 3 kg 47 dkg trófea átlagtömeggel. Az aranyérmes bikák aránya 21%, az ezüst 28%, a bronz 22% volt. Az érmes arány összesen 77 %.

A vadászati idényben 119 db bikát ejtettek el, melyből 32 db aranyérmes, 29 db ezüstérmes és 3 db bronzérmes minősítést kapott. Az elejtett 119 bikából 84 db érmes, melynek aránya 70 %.

5,20 kg; 187,02 IP; Aranyérmes

5,00 kg; 41,45 IP

3,05 kg; 164,89 IP; Bronzérem

Gálos Csaba vadászati ágazatvezető, Gyulaj Zrt.

„Nagyon örülünk, hogy ilyen sokan eljöttek, hiszen nem maradhat titokban egy ilyen remek eredmény, amely az elmúlt másfél két hónap termése. A vadászat egyfajta idénymunkának tűnik a külső szemlélők szemében, de valójában 365 napos elfoglaltságot jelent a szakszemélyzetnek. Nehéz és szép örökség, amit elődeinktől kaptunk és kötelességünknek érezzük, hogy megfeleljünk a feladatnak és legjobb tudásunk szerint adjuk át a következő generációnak.

A mögöttünk álló vadászati időszak termése bizonyítja, hogy ez a munka zökkenőmentesen és nagyon jó irányba tart tovább. Valóban nem vaktában lövöldözünk, ezek az eredmények egy nagyon hosszú, tematikusan felépített munkafolyamatnak a részeredményei. Szándékom szerint ezek az eredmények talán még egy kicsit fokozhatóak is a jövőben.

Nagy köszönettel tartozunk a vadászvendégeinknek. Ha ők nem jönnének ide és nem tartanának igényt erre a színvonalas, nívós szolgáltatásra és a gyönyörű trófeákra, akkor mi hiába dolgoznánk. Szerencsére szép számmal érkeznek hozzánk. Sok hazai vendégünk van, akiknek nagyon örülünk és bíztatjuk őket, hogy jöjjenek el hozzánk és tapasztalják meg, hogy micsoda csodálatos vadászélménnyel gazdagodhatnak Gyulajon és a Gyulaj Zrt. többi vadászterületén is. A számos hazai vendégvadász ellenére a külföldi vendégek adják még mindig a gerincét a vadászterületnek: hagyományosan német területekről érkeznek hozzánk, de szorosan zárkóznak fel mögöttük a skandináv országok és az USA is. Fontos az arab öböl menti országok vadásztársadalma, akik hazatérve egy sikeres gyulaji vadászatról kapacitálják az ottani vadászokat, hogy látogassanak el ők is hozzánk. Ezen kívül Európa többi országa, dánok, norvégok is rendszeres visszatérő vendégeink lettek.

Azt gondolom, a pozitív, szájról szájra terjedő reklámnál nincsen jobb, hiszen a 3 évvel ezelőtti vendégeik jönnek vissza, magukkal hozva vadász barátaikat. Ennél jobb reklám nem kell.”

A rendezvény színvonalát a méltán híres Bakony Kürt Egylet zenei aláfestése is emelte, melyet a program részeként Krekács Zoltán solymász, lovas-solymász bemutatója követett.

A nap záróakkordjaként természetesen az igazi lényeg, a trófeák szakmai mustrája zárta az igazán sikeres őszi napot.