A Világbajnok feeder leckéi – Horgásszunk együtt Erdei Attilával! Folyami feederezés a nagy Dunán

Cikkünk főszereplője Erdei Attila 2012 egyéni Feeder Világbajnoka, és kétszeres Magyar Feeder egyéni Bajnok.  Bemutat egy apró trükköt, fondorlatot Olvasóinknak (mai cikkünkben egy kicsit többet is!), annak érdekében, hogy minél népszerűbb legyen ez a közkedvelt módszer, a feederezés. Ezúttal egy igazi vadregényes vízre, az Ordas melletti Duna folyószakaszra látogattunk el. Lássuk, mit tanácsol Erdei Mester a HAZAI HORGÁSZ Magazin Olvasóinak!

Az Ordas melletti Duna szakaszon rengeteg hal él. Igazi feederes pálya!

Az Ordas melletti Duna szakaszon rengeteg hal él. Igazi feederes pálya!

Bevezető

Az egyik legösszetettebb feederes módszer a folyóvízen történő rezgőspicces horgászat. Különösen igaz ez a Dunára, ami a többi folyótól annyiban tér el, hogy sokkal szélesebb (Ordas mellett 400-500 méter a szélessége) és sodrása is erősebb, mint a Körösöké vagy a Tiszáé. Míg az említett két folyó a felső keresztmetszete mentén erőteljesen folyik, addig a mederfenéken gyakran lehet tapasztalni, hogy szinte minimális az áramlás. A nagy Duna sokkal erősebb! Itt a víz teljes keresztmetszetében mozog, vagyis a víz felszín és a mederfenék is közel egyenlő sebességgel áramlik. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni az etetőanyag, a csali és felszerelés összeállításában. Vagyis ez a kiindulási alap, ha eredményesek szeretnénk lenni a folyóvízen.

Egy igazi vadregényes vízre, az Ordas melletti Duna folyószakaszra látogattunk el

A víz ereje miatt egy partvédő kövezést alakítottak ki, amit az alacsony vízállás miatt nagyon nehezen lehetett megközelíteni

A víz ereje miatt egy partvédő kövezést alakítottak ki, amit az alacsony vízállás miatt nagyon nehezen lehetett megközelíteni. Ilyen helyeken több időt kell szánni a láda stabil, vízszintes elhelyezésére és ez sokszor azzal jár, hogy a nagyobb köveket arrébb kell gurítani. Világbajnokunk viszont gyakran horgászik ilyen terepen és már rutinosan választotta ki helyét, majd készítette elő a legszükségesebb felszereléseit. A Mester mindenkinek azt tanácsolja, hogy még nyáron is cipőben és semmiképpen sem papucsban közelítsük meg a kövezést. Ez ugyanis balesetveszélyes lehet!

A nagyobb dobósúlyú, kemény botok miatt óvatosabban kell fárasztani a halakat

A nagyobb dobósúlyú, kemény botok miatt óvatosabban kell fárasztani a halakat

Az előkészületek után kezdődhet a horgászat

Attila, szűk egy óra alatt előkészített mindent a horgászatra, és készségesen bemutatta a felszerelését. A bot, amit magával hozott egy igazi kemény, nagyhalas feeder, amit kizárólag folyóvízre, pontosabban márnázáshoz gyártott a Tubertini cég. A 390-es, 150 grammos feederbotba a legvastagabb, piros spiccet rakta, melyre azért volt szükség, hogy a víz sodrása ne görbítse karikába a bottartón pihenő botot. Mesterünk szerint a jó folyóvízi feeder orsó erős, amire azért van leginkább szükség, mert a nagy feederkosarat sokszor kell kicsévélni az erős sodrásból és ezt a terhelést a gyengébb minőségű orsók nagyon nehezen viselik. A Tubertini Vertigo 55-ös méretű orsója nagyon erős tengellyel rendelkezik és mivel széles a dobja, sok zsinórt tud egy tekeréssel feltekerni, vagyis kellőképpen gyors.

A végszerelék egyszerű és kiválóan működik a Dunán, Tiszán egyaránt!

A végszerelék egyszerű és kiválóan működik a Dunán, Tiszán egyaránt!

Dobóelőke helyett főzsinór

Szakértőnk az orsó dobjára 0,25-ös, Tubertini Special English zsinórt tekercselt és mivel ez a zsinór már elég erős, így nem használt dobóelőkét, ellentétben más versenyzőkkel. Vagyis az orsón található főzsinórra köti az egyszerű végszerelékét. A főzsinór, a Special English egy merülő zsinór, amely tulajdonságnak a folyóvízen nem sok szerep jut. Attila már megszokásból ezt a zsinórt használja, mert ez a típus kevésbé hajlamos a nyúlásra és magas élettartammal bír, ami folyón is elengedhetetlen szempont. A gubancmentes dobásokat egy egyszerű – saját készítésű – gubancgátló csővel oldja meg, amely alá egy – egyébként úszórögzítéshez használatos – gumituskó kerül. Ezután köt egy mikroforgót, amibe egy 80 centis előke kerül. Ez a végszerelék egyszerű és kiválóan működik a Dunán, Tiszán egyaránt!

Ami nagyon érdekes, hogy ezúttal elegendő volt egy 85 grammos etetőkosár is, de a 30 méterrel tőlünk balra ülő horgászok már csak 100 gramm felettiekkel tudtak kényelmesen horgászni. Ezért érdemes folyóvízre több feederkosarat vinni! Sosem tudhatjuk, hogy mikor, mire van szükségünk

Ami nagyon érdekes, hogy ezúttal elegendő volt egy 85 grammos etetőkosár is, de a 30 méterrel tőlünk balra ülő horgászok már csak 100 gramm felettiekkel tudtak kényelmesen horgászni. Ezért érdemes folyóvízre több feederkosarat vinni! Sosem tudhatjuk, hogy mikor, mire van szükségünk!

Fontos a távolság

Különösen a Dunán fontos a megfelelő távolság kiválasztása. Attila a 25-30 métert tartja a legjobb megoldásnak, ugyanis ennél közelebb nagyon sok géb tartózkodik. A kis falánk betolakodók a part menti kövek között lapulnak, és azonnal ráugranak minden csalira, ami a közelükbe kerül. Megfelelő végszerelékkel tehát a nagyobb sodrásban is lehet távolabbi pontra horgászni. A másik nagyon fontos szempont a pontosság. Attila a szemben lévő parton kinéz egy célpontot és minden alkalommal ezt horgássza meg.

Ha nem tudnánk, hogy Erdei Attila ezúttal a Dunán horgászik, bottartásából valószínűleg egy nagy tavon történő horgászatra asszociálnánk

Ha nem tudnánk, hogy Erdei Attila ezúttal a Dunán horgászik, bottartásából valószínűleg egy nagy tavon történő horgászatra asszociálnánk

A kiakasztott szereléknek és a célpontnak köszönhetően mindig (szinte) ugyanott áll meg a csali és az etetőanyaggal megtömött feederkosár. Ami nagyon érdekes, hogy ezúttal elegendő volt egy 85 grammos etetőkosár is, de a 30 méterrel tőlünk balra ülő horgászok már csak 100 gramm felettiekkel tudtak kényelmesen horgászni. Ezért érdemes folyóvízre több feederkosarat vinni! Sosem tudhatjuk, hogy mikor, mire van szükségünk.

A Mester módszere tökéletesen működik

A Mester módszere tökéletesen működik!

Alapvető hibák etetőanyag bekeverésekor

Erdei Attila különös figyelmet fordít minden alkalommal az etetőanyag helyes állagának elérésére. Erre a dunai horgászatra egy durva szemcsézetű, világos és nehéz etetőanyagot hozott magával.

Egy gyönyörű jász a merítőben!

Egy gyönyörű jász a merítőben!

A pontos receptúra a következő volt:

1 kg EA Record Extrem etetőanyag (sárga színű, citromos illatú, nyári keverék)

1 kg Maros Mix Seed Mix (tört magvakat tartalmazó, édes illatú, nehéz etetőanyag)

1 kg Maros Mix TTX (más néven kukorica pogácsa, melyet Attila nagyobb halak horgászatához használ leginkább)

Ezt a három összetevőt még otthon, előző nap keverte meg, azért, hogy a nagyobb szemcsék is felvegyék a hozzáadott vizet. Elmondása szerint ez a világos, nehéz keverék tökéletes folyóvízi etetőanyag. Ha van hal a környéken, nagy valószínűséggel hamarosan meg is találja!

Fél óra elteltével minden bedobásra volt kapás!

Fél óra elteltével minden bedobásra volt kapás!

Bot letétel egy kicsit másképp!

Attila mindig is innovatív horgásznak számított. Számos végszerelék, csalinyomó, pelletkészítő szerszám fűződik a nevéhez. De ez épp úgy igaz a horgászatára is! Míg a legtöbb folyóvízi pecás magasra állítja a botját, hogy a víz ne kapjon bele a főzsinórba, Ő pont ellenkezőleg gondolja ezt.

Közel 30 kilós zsákmány, 4 órás horgászat alatt! Így kell ezt csinálni!

Közel 30 kilós zsákmány, 4 órás horgászat alatt! Így kell ezt csinálni!

Alacsonyan tartott bottal ugyanis a kapást is sokkal hamarabb lehet érzékelni és a Mester szerint a feederkosár így is pontosan az etetésen tartózkodik. A négy órás horgászat alatt engem teljes mértékben meggyőzött, hiszen ennyi halat horogra csalni nagyon szép teljesítmény. A módszer, etetőanyag, botletétel kiválóan működik, ehhez nem fér semmi kétség!

(szöveg és képek: Egedi Róbert)