A CII. számú, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény rövid kivonata

A CII. számú, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény horgászatilag legfontosabb előírásait a tényleges megfogalmazás, vagy egybeszerkesztés szerint kiemeltük azok számára, akik nem kívánják a törvény teljes szövegét átolvasni.

Sokaknak lehet hiányérzete azzal kapcsolatosan, hogy hol vannak a horgászatot közvetlenül szabályozó előírások. A törvény egy kerettörvény és az egyes részletszabályokat majd az egyes törvényi előírásokat részletesen kibontó végrehajtási rendeletben lehet majd megtalálni. A Vidékfejlesztési Minisztériumban már készül a végrehajtási rendelet, mely várhatóan a törvény hatályba lépésével együtt, szeptember 1-vel, fog megjelenni.

CII. számú, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény rövid kivonata:

Horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása.

Horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása

Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani

A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.

A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.

A horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez

A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.

A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni. A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége.

A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége

A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti.

Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el.

A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írja elő. A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során – az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével – köteles figyelembe venni a halak ívási idejét.

A vízi létesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során – az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével – köteles figyelembe venni a halak ívási idejét

A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni. Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását, elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését, az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.

A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.

A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére. A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által a halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről, az alkalmazható halászeszközökről, azok darabszámáról, szembőségéről, és egyedi jelöléséről, valamint kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.

Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta

A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.

Egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz turista állami horgászjegyet válthat,

Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása, a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegy kiadása, az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy állami horgászjegy kiadása, meghatározott feltételek mellett az értelmi fogyatékos személy állami horgászjegy kiadása díjmentes.

Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti

Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti. Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése. Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül a korábbiak kiegészítése szerint, a sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása, nyakzó háló ( olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet) alkalmazása.

A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről – halászati őr útján – gondoskodni. A halgazdálkodásra jogosult kérelmére – ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt – a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A halgazdálkodási hatóság az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza és az állategészségügyi hatóság közreműködésével megsemmisítteti.

A halgazdálkodásra jogosultak e törvényben meghatározott feladatainak támogatási lehetősége: a természetes partszakaszok megőrzése

A halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható bevételek: az állami halász- és horgászjegy díja, a halgazdálkodási haszonbérleti díj, a turista állami horgászjegy díja, a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja. A halgazdálkodásra jogosultak e törvényben meghatározott feladatainak támogatási lehetősége: halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása, őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása, a védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése, a természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója, új ívó- és vermelőhelyek kialakítása, a természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása, halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve a halászati őrzés támogatása, fejlesztése.

( forrás: www.mohosz.hu )