5 ország, 3 folyó, 1 közös cél! – Veszélyben az elfeledett éden!

A Duna, Dráva és Mura folyók páratlan élővilágnak adnak otthon. Ennek a földi paradicsomnak még ma is vannak érintetlen részei, ahol az élőlények háborítatlanul tölthetik napjaikat. Ezt az idilli állapotot azonban veszély fenyegeti! A folyószabályozások és az ipari tevékenységek előtérbe helyezése miatt élőhelyek kerülnek veszélybe. A WWF és számos más civil szervezet azon fáradozik, hogy ez ne történhessen meg, és egy öt országon átnyúló bioszféra rezervátum keretében óvják meg az elfeledett éden kincseit.

 A Dráva hazánk kevésbé ismert folyója, holott hosszát és vízhozamát tekintve több figyelmet érdemelne. Vadregényes vízpartjáról, viszonylagos érintetlenségéről és kimagaslóan jó vízminőségéről ismert leginkább. Olaszországban ered, Ausztrián és Szlovénián áthaladva éri el Horvátországot. Ökológiailag legértékesebb, szinte szabályozatlan szakaszai pedig éppen Horvátország és Magyarország határánál találhatók. Jelentős mellékfolyója a Mura, ő maga pedig a Duna egyik legnagyobb jobb-parti vízfolyása. Ez a három folyó Európa egyik legegységesebb összefüggő folyórendszerét alkotja, mely hamarosan Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátum-ként kerül védettség alá. Az öt országban több mint 800 ezer hektárra kiterjedő terület természeti és kulturális szempontból is kiemelkedő értékeket hordoz és szimbolizálja azok egységét.

Ezek a lenyűgöző folyók az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Mindhárom folyó partján vannak olyan háborítatlan partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket. A Kopácsi-réten él Európa legnépesebb rétisas populációja, a Dráva kavicszátonyai a szárazföldön egyre veszélyeztetettebb kis csérek otthonai. Gemencen és Béda-Karapancsán többek között a fekete gólya érzi leginkább otthon magát. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a vízfolyásokon és azok partvidékén.

 A három folyó mentén elterülő, több mint 10 védett terület hálózata jelzi a régió ökológiai értékét. Legnagyobbak ezek között a Duna és a Dráva torkolatánál fekvő Kopácsi-rét Natúrpark, a Dráva horvát oldalán a Dráva-Mura Regionális Park, a magyar oldalon pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park.

 A biológiai sokféleség mellett a folyó és ártere létfontosságú az itt élő emberek számára. De ezt napjainkban nem minden esetben használjuk ki! Kiterjedt és nyílt árterekre van szükség, mert azok csökkentik az árvízveszélyt és hozzájárulnak a jó vízminőséghez. Ez egyaránt lényeges az ivóvíz, az ártéri erdők és a talajvízháztartás szempontjából, valamint rekreációs célokat is szolgál. A stabil halállomány nemcsak a vízimadaraknak, hanem a horgászok számára is fontos!

Veszély a láthatáron!

A Mura, a Dráva és a Duna egyedi természeti értékei azonban veszélyben vannak! Ellentmondásos kezelési gyakorlat, mint például a természetes folyószakaszok további szabályozása, kavics és homok kitermelése és új vízerőművek építése fenyegeti a terület ökológiai egységét, biológiai sokféleségét és természeti erőforrásait.

A korábbi években a Dráván zajló kavicskitermelés okozta a legnagyobb veszélyt. Különböző indokokra hivatkozva a folyó horvát és magyar oldalán is előfordult közvetlenül a mederből zajló bányászat, mely néhány esetben illegálisan zajlott. Ez a kavics soha többé nem került vissza a Drávába, ahonnan nagyon hiányzik, mert a folyó Magyarország feletti szakaszán épült vízerőművek miatt a hordalék-utánpótlás elmarad. Hazánkban 2011 óta tilos a kavicstermelés a Drávából, Horvátországban viszont a jogszabályok ezt ismét lehetővé teszik. A két ország civil természetvédelmi szervei folyamatos küzdelmet vívnak ez ellen. Jelenleg ezért tartják fenn az úgynevezett Dráva figyelő hálózatot. A folyót jól ismerő szakértők rendszeresen járják a területet, hogy azonnal észrevegyék, ha rendellenes beavatkozás, vagy engedély nélküli munka zajlik a Dráva több mint 200 km-es érintett szakaszán. A Dráva figyelők és a civil aktivisták célja, hogy az EU környezetvédelmi előírásait és a nemzetközi szabványokat kövessék azok a tervek, melyek a Dráva vízgazdálkodásáról szólnak.

A három folyó közül jelenleg a horvát Duna szakasz van az ökológiai állapotot veszélyeztető tervek célkeresztjében. Több mint 50 helyszínen terveznek mesterséges beavatkozásokat, valamint a mederanyag kitermelését, és 70 műtárgy (a vízgazdálkodás tekintetében minden olyan műszaki létesítmény, amelyet a folyók szabályozása során építenek) megépítése van napirenden. A beavatkozások indoka a nemzetközi hajóút előírásainak fenntartása. Ez a terv azonban nem veszi figyelembe az ökológiai állapotra gyakorolt hatásokat, és Horvátországnak azt az egyértelmű szándékát, hogy vezető szerepet játsszon a nemzetközi védett terület, a bioszféra rezervátum megalapításában.

A beavatkozások környezetvédelmi engedélyezése érdekében benyújtott dokumentáció szerint nem várható káros hatás a Duna ökológiai állapotában, illetve ez minden esetben elviselhető mértékű lesz. Azonban sajnos nagy a valószínűsége annak, hogy ez az állítás a tények elferdítésén alapul. A Dunának ezen a szakaszán bármilyen, a folyómedret érintő beavatkozás a meder további süllyedését eredményezi, ami rontja a folyóparti területek vízellátását.

A Duna, a Dráva és a Mura esetében szinte kézzel fogható, hogy a folyószabályozások milyen módon vannak pusztító hatással a környezetre: kimélyülnek a folyómedrek, megszűnik a kapcsolat a mellékágakkal, kiszáradnak a mocsarak és az ártéri erdők, megsemmisülnek a természetes folyami élőhelyek, és veszélybe kerülnek a védett fajok. Jól mutatja ezt a drávai partifecske állomány csökkenése, ami a 2005-ös 12 000 párról 2010-re 3000 párra csökkent.

Határokon átnyúló bioszféra rezervátum a természetért és az emberekért

A határokon átnyúló ökológiai egység megőrzése átgondolt természetvédelmi kezelést igényel. Ezt szolgálja a WWF és számos természetvédelmi szervezet szándékai szerint hamarosan megalakuló határokon átnyúló UNESCO bioszféra rezervátum, mely egyesíti a Mura a Dráva és a Duna több mint 10 védett területét. Megalapítása után – a világon először öt országra kiterjedő területen – a folyami ökoszisztéma kezelésére közös elvek alapján lesz lehetőség.A természetvédelmi zóna 260 000 hektáros magterületből és puffer zónából, illetve 540 000 hektáros átmeneti zónából áll. A jogilag óvott magterület jelenleg is védett területek hálózatából áll, mely a rezervátum ’ökológiai központja’. Ezt a zónát elsősorban a folyók és annak ártéri területei alkotják.

 A magterület fenntartásának célja a természetes élőhelyek és a védett fajok megőrzése. Itt bármilyen emberi beavatkozás a már leromlott területek helyrehozására kell, hogy koncentráljon. A puffer zóna a folyók mentén, az ártéri területeken kívül található. Jellemző rá a művelt területek és falvak mozaikja, de található itt néhány kisebb, elszigetelt védett terület is, például holtágak, halastavak és kisebb mocsarak.Az extenzív gazdálkodási módok, a legeltetés, a szénagyűjtés, valamint a helyi gazdálkodásból származó termékek értékesítése, illetve az ökoturizmus egyaránt jellemző ebben a zónában. A külső, átmeneti zóna már több emberi tevékenységre ad lehetőséget és biztosítja az átmenetet a természetvédelem és az azon kívül álló területek között. Ahhoz, hogy a zonális működés és a közös kezelés megfelelően zajlódjon, tapasztalatgyűjtésre és néhány év gyakorlatra lesz szükség. Ehhez az öt ország elkötelezettsége jó feltételeket biztosít.

 Zöld út a Bioszféra Rezervátumnak

A közös cél szinte példa nélkül kovácsolta össze a térségben dolgozó civil szervezeteket. Magyarországon a Dráva Szövetség és a WWF Magyarország, horvát oldalon a Zelena Akcija és a Dravska Liga, Szlovéniában a Birdlife helyi szervezete, Szerbiában vajdasági civil természetvédők, Ausztriában a WWF Ausztria vesz részt a civil koalíció munkájában. A lelkes természetvédők összefogását és javaslatait mára a kormányzati szektor is átvette. Több miniszteri egyeztetés és nemzetközi konferencia után Gödöllőn, 2011 márciusában a horvát, magyar, osztrák, szerb és szlovén környezetvédelmi miniszter közös nyilatkozatot írt alá a határokon átnyúló rezervátum megalapításának érdekében, ami az együttműködés jelentős lépése volt. Azóta egy nemzetközi munkacsoport koordinálja a feladatokat a célok mielőbbi elérése érdekében. A partnerség első eredménye már idén megszülethet. Horvátország és Magyarország kétoldalú rezervátum megalapítására elküldött jelentkezését az UNESCO várhatóan 2012 júliusában igazolja vissza, ami a kétoldalú rezervátum megalakulását jelenti. Ezzel a térség felkerül a rezervátumok listájára és folytatódhat a munka az ötoldalú védett terület előterjesztésére.

Tettek számokban

Nem is gondolnánk, hányféleképpen lehet egy terület védelmét elősegíteni. Az elmúlt évek során számos fontos célt sikerült elérni. Íme, néhány példa a WWF és támogatói aktív tevékenységéről, mellyel különféle módon, de egy közös célt szem előtt tartva járultak hozzá a Duna, Dráva és Mura folyók hosszú távú védelméhez.

Aláírásgyűjtéssel:

A Duna védelmében megalakult horvát civil mozgalom a WWF vezetésével petíciót nyújtott át a horvát környezet- és természetvédelmi miniszternek 2012-ben a Víz Világnapján (március 22). A több mint 20 000 aláíró arra kérte Mirela Holy horvát miniszter asszonyt, hogy akadályozza meg a hajózhatóság fejlesztése érdekében elkészült tervek megvalósítását a Duna horvát szakaszán. A tervek jelen formájukban a Duna legértékesebb ártéri élőhelyét, a Kopácsi-rétet fenyegetik. 

Madárszámlálással:

Összesen 163 291 vízimadarat figyeltek meg a Mura, a Dráva és a Duna árterei mentén a 2012 januárjában végzett vízimadár számlálás során. Szlovén, horvát, magyar és szerb civil szervezetek fogtak össze telelő madarak után kutatva, mintegy 470 kilométernyi folyószakaszon. Az eredmények azt mutatják, hogy nemcsak a jelenleg is madárvédelemre nevesített helyszínek fontosak kiemelkedően, hanem a többi folyószakasz, és azok árterületei is jelentős értékekkel bírnak.

 Dráva figyelő csapat felállításával:

Dráva figyelő programot indított 2012-ben a WWF a Vizes Élőhelyek Világnapján (február 2) Horvátországban. Az elkövetkezendő két évben mintegy 470 km folyószakaszon rendszeres és körültekintő terepbejárás zajlik majd a Dráva horvát és magyar szakaszán. Erre azért van szükség, hogy a természetvédők megmentsék a tervezett szabályozási beavatkozásoktól a Duna, a Dráva és a Mura veszélyeztetett szakaszait. 

 Mi a Bioszféra Rezervátum?

Az angolból átvett név kissé megzavarhat mindenkit, aki nem ismeri ezt a fogalmat. A rezervátum szigorú hangzása ellenére ugyanis sokkal lazább kötöttségeket ír elő, mint más természetvédelmi területek. A bioszféra rezervátumoknak három alapvető funkciójuk van: az ökoszisztéma megőrzése, a régió fejlesztése társadalmi-gazdasági és ökológiailag fenntartható módon, az oktatás, a kutatás és a természetvédelmi monitorozás ösztönzése. A területeket a nemzeti kormányok jelölik ki és nemzetközileg az ENSZ ismeri el. Az UNESCO 1970-ben indított „Ember és a bioszféra” (MAB) programja keretében eddig már 536 bioszféra rezervátumot alapítottak a világ több mint 100 országban. Ezek közül mindössze tizenkettő érint két országot, egy pedig három országot és a mostani lesz az első, amelyik öt országra terjed ki.

( szerző: Gruber Tamás )