1963. április 26-án, Budapesten elhunyt Zsindely Ferenc egykori kereskedelmi miniszter, vadászíró

Zsindey Ferenc (Kisvárda, 1891.december 25 – Balatonlelle, 1963.április 26.) jogász, író, miniszter. Felesége Zsindelyné Tüdős Klára a Magyar Királyi Operaház kosztümtervezője, divattervező, írónő, rádió-előadó, az első magyar nő, aki filmet rendezett, az Országos Református Nőszövetség elnöke, az Új Magyar Asszony című lap alapítója.

Isten szabad ege alatt (vadász elbeszélések -1932)

Isten szabad ege alatt (vadász elbeszélések -1932)

Budapesten szerzett jogi diplomát és ügyvédi oklevelet. 1918-tól főispáni titkár és Komárom vármegyei tiszteletbeli főjegyzője, 1921-től pénzügyminiszteri titkár, 1934-től kincstári főtanácsos, 1938-ban vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár volt. 1939-ben miniszterelnökségi államtitkár lett. 1931-től 1944-ig Komárom város kormánypárti országgyűlési képviselője és Komárom vármegye törvényhatósági bizottsági tagja. 1943.március 29-től 1944.március 22-ig kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt a Kállay-kormányban. 1945 után egy kertészetben dolgozott. Közgazdasági műveket írt és szépirodalommal is foglalkozott.

Zsindely Ferenc és Zsindelyné Tüdős Klára egy körmenetben 1938-ban

Zsindely Ferenc és Zsindelyné Tüdős Klára egy körmenetben 1938-ban

Magatartása a második világháború alatt

A második világháború alatt folytatott náciellenes tevékenységének eredményeképpen 72 menekültet, először főleg gyermekeket, de később számos zsidót is bújtatott és mentett meg Istenhegyi úti villájában, és a svéd misszióval együtt még két otthonban kb. száz menekült teljes ellátását szervezte a vészkorszak alatt. A zsidómentés megszervezésében felesége, Zsindelyné Tüdős Klára vállalt komoly szerepet, aki jó nevű, hívő református családból származott, és a túlzsúfolt villában példátlan ügyességgel szervezte meg a háztartás működését. Visszaemlékezések szerint élhetővé, elviselhetővé tették a rejtegetett emberek számára az életkörülményeket önzetlen és áldozatkész hozzáállásukkal, miközben folyamatosan ott lebegett fejük felett a kivégzés réme. Többek között ők bújtatták Apró Antalnét (Gyurcsányné Dobrev Klára nagymamája) két gyermekével, valamint Schifferné Szakasits Klárát három fiával. A háború után a zsidómentésben tevékenyebb Zsindelyné Tüdős Klárát Izrael állama kitüntette. Zsindelyéket a kommunista rezsim a Horthy-rendszerben tanúsított szerepvállalásukért az 1950-es években megfosztotta vagyonuktól és kitelepítették őket. Egy jóakarójuk Balatonlellén a nyaralója házmesterlakását ajánlotta föl számukra, itt élte le Zsindely Ferenc élete utolsó szakaszát. Apró Antal közbenjárására özvegye, Zsindelyné Tüdős Klára Budapestre költözhetett, a Schönherz Zoltán utcában (ma Október 23-a utca)kapott tanácsi (önkormányzati) bérlakást.