A ceglédi, Tulipános-Tanya önfenntartó gazdálkodást folytató területét és alapítóit már bemutattuk. Ezúttal, a megszokotthoz képest kicsit mozgalmasabb interjúhelyzetbe kerültünk, ugyanis egy rackanyírás közben érdeklődünk a tanyasi élet feladatairól.
A Bőszénfai szarvasfarm területe elég sok állatnak szolgál lakhelyül. Egy olyan hely ez, amely a gazdálkodási feladatok mellett az oktatási és a turisztikai tevékenységet is fontosnak tartja.
Elmúlt adásunkban a Jeli arborétum színesen virágzó magnóliáival foglalkoztunk, most azonban – egy legalább ennyire népszerű – szintén élénken pompázó növényfajt mutatunk be. Ezek a rododendronok.
Az elmúlt hetek után ismét visszatérünk a Peszéri-erdő és környékének területére, ahol a természet egy újabb állapotát, és színben is megmutatkozó változását figyelhettük meg.
Az Alföldön, Mezőtúr környékén vagyunk, ahol a hajnali párában máris pazar őzportrék kerülnek szemünk elé. Zsendülő táblákban legelésznek, az immár teljes agancsukat büszkén viselő bakok.
Ezúttal egy olyan házaspárt mutatunk be, akik a nagyvárosi életet otthagyva megalapították a Cegléd melletti Tulipános tanyát, ahol az önellátó gazdálkodás mindennapos rutinjával élik életüket.
Előző adásainkban a Bőszénfai szarvasfarm patás és agancsos állatait mutattuk be, most megmutatjuk, miként gondozzák és etetik őket a munkatársak, beleértve azokat a kis gidákat is, akik elárvultként kerültek a farmra.
A Jeli arborétum festői környezete kétségtelenül egyre jobban megmutatja magát a kíváncsi szemeknek. Egyre erőteljesebben virágoznak azok a növények, melyek színeikkel megfestik a környéket. A magnóliák is számtalan színben pompáznak mostanában.
Vadasparki túra sorozatunkban ezúttal a mindenki számára kedves, európai őzről ejtünk szót. Külső jegyei alapján sokszor a dámszarvas egyedeivel keverik össze, azonban lényegi különbségek vannak köztük.
Vadasparki túra sorozatunk most következő részében a muflon egyedeit mutatjuk be. Az egykor Korzikán honos állat immár Magyarországon is szép számú állományt tudhat magáénak.