Kategória bejegyzései Kisfilmek

Magyarországon él egy olyan madár, amelynek nincs helye az agrár tájban, mert tevékenységének köszönhetően nem tűrik meg a gazdák. Ennek következtében az 1970-es, 80-as évektől elkezdett beköltözni a lakott területekre. Ez a madár nem más, mint a vetési varjú.

Az erdők mellett, az erdészházak is szerves részét képezik erdészeink életének. A Bakonyban járva, bárkinek feltűnhet, egy meglehetősen egyedi erdészház, mely mai funkcióját tekintve, a helyi erdészet dolgozóinak biztosít páratlan munkahelyet.

Hogyan lehet védekezni egy ilyen globális jelenség ellen, mint a szárazság? A szakemberek az elpusztult egyedeket természetesen pótolják, de megoldást jelenthet ez hosszútávon? És akkor még nem is beszéltünk a vadkárról, ami ugyanúgy érint egy adott területet. Ezeket a kérdésköröket tisztázzuk.

A magyar vadászat és vadászirodalom meghatározó alakja volt, többek között Gróf Széchenyi Zsigmond és Fekete István. Az ő munkásságukat vizsgálva, folyton felmerült egy név. Egy szélesebb körben talán kevésbé ismert név. Azonban a természettel való szoros kapcsolata a vadászfestők legnagyobbjai közé emelte őt.

Kergetőző nyulak, színes tollruhás fácánok, valamint dús füvű réteken bujkáló őzek. Persze a lista hosszan folytatható lenne, azonban az előbb felsoroltak biztos résztvevői az alföldi pusztának. Őket mutatjuk be e heti Vadvilág kitekintőnkben.

Amikor tavaszi vadvizek pihennek a szikestavak medrében, az áprilisi meleg fészkelésre készteti a rétlakókat. A szárazabb évek után is megmaradt nádas és mocsaras területeken gazdag madárvilág él.

Az erdőben nagyon sok, szép dolog felfedezhető, melyeket érdemes mindenkinek megismerni. A különféle sétautak és ismertetőtáblákat igyekeznek bemutatni az adott helyszín érdekességeit.

Most, a klímaváltozás jelentette kihívás időszakában, fontos az erdészeti kutatás, mellyel a melegedő éghajlathoz jobban alkalmazkodó erdőségeket telepíthetünk. Nem volt ez másképp régebben sem, például az 1900-as évek elején, amikor is Roth Gyula erdőmérnök és professzor végezte kutatásait. A farkasgyepűi erdészet területén kísérleti erdőátalakítást végzett a szakember.

Környezeti problémáink jelentős része a légkör összetételének változására vezethető vissza. Az emberiség mai életmódjának következtében a szén-dioxid mennyisége folyamatosan emelkedik a légkörben. Az erdők a Föld legnagyobb szénraktárai, melyek a levegőből kivonható szén lekötésével segíthetik a felborult arány visszaállítását.

A klímaváltozás felborítja az eddig megszokott, évszakhoz köthető időjárási tényezőket. A csapadékos időszakok rövidülnek, például a tavaszi évszakra jellemző hőmérsékleti viszonyok is eltolódnak. Ezekről a hatásokról érdeklődtünk a Bőszénfai Szarvasfarm vezetőjétől.