Kategória bejegyzései Kisfilmek

Adásunk kezdetén egy fővárosi helyszínnel kezdjük meg országos kitekintésünket. Stábunkat a Kis-Hárs-hegy tetején várta házigazdánk, aki a fővárosi erdők népszerűségéről, valamint a közjóléti létesítmények fontosságáról beszélt nekünk.

Természetfilmes kollégánk szorgosan járja a magyar erdőket, mezőket. Legyen szó akár őzről, szarvasról, vaddisznóról, esetleg muflonról, kollégánk nem ismer akadályt, így rendületlenül készülnek heti Vadvilág epizódjaink. Ezúttal a nyári bőség kezdetét örökítette meg kollégánk.

A Nyíri erdészház 1905-ben épült. Történelmi lenyomata az erdővel való szakszerű gondoskodásnak, gazdálkodásnak. Több, mint 100 évnyi hagyományt őriz a Kecskemét melletti erdőben.

A szabadszállási Kisrét nevével ellentétben, nem csak gyepekből áll. Található itt egy körülbelül 500 hektáros vizes élőhelymozaik, amely tartalmaz gyepfoltokat, nádfoltokat, különféle mocsári élőhelyeket, ahol rengeteg élőlénnyel találkozhatunk. Stábunk, a szakemberekkel közösen vágott neki, a koránt sem szokványos terepnek.

Akárcsak mi emberek, a madarak is hanggal kommunikálnak egymással. Némely madarak olyan dallamosan hallatják hangjukat, hogy fülünk szinte zenének hallja. Ezért neveztük el őket énekesmadaraknak.

Nyugat-magyarországi úti célokat ajánlunk, kedves Nézőinknek. Legyen szó akár a Ság-hegy térségéről, akár a Kőszegi-hegység forrásairól, esetleg a Felsőszölnök mellett található Hármashatár-kőről, mindenképpen érdemes útba ejteni ezeket a csodálatos célpontokat.

Az egyik legfontosabb jellemzője egy erdőnek, hogy állapota mennyire hasonlít az ott korábban élt természetes életközösségéhez, az őserdőjéhez. Magyarországon az évezredes fakitermelés következtében nincs természetes erdő.

Magyarország egyik legértékesebb homoki erdősztyepp erdőterülete Kunpeszéren található. Ennek az élőhelynek a változatossága, nem csak a növények diverzitásában mutatkozik meg, hanem a madárvilág sokféleségében is.

Az erdők regenerációjában az emberi tényezőnek jelentős szerep juthat. Azonban a természet pontosan tudja, mi a jó számára, és olykor olyan megoldásokkal lép elő, mely a szakembert is meglepi. Egy ilyen folyamat ment végbe az ország középső régiójának egyik vidékén.

Az éghajlati anomáliák nem kizárólag hőmérsékleti és kórokozó jellegű ártalmakkal okoznak károkat az erdőnek. A víz szerepe is megváltozik, hiszen az eső és a talajvíz jelenléte felértékelődik. A jövőnk szempontjából kulcsfontosságú a vízgazdálkodás fejlesztése, mert nélküle, a ma látható tájaink és erdőségeink pusztulása, még szembetűnőbbé válhat.