Kategória bejegyzései Kisfilmek

Az őzgidák tavasszal jönnek a világra, és amíg meg nem erősödnek, addig az aljnövényzetben bújnak meg. A bundájukon lévő fehér pettyek segítik az elrejtőzést a napfényfoltoktól csillogó sűrű rengetegben.

Az ecsérpusztai (vagy ecséri) műemlék templomrom egy 12-13. században román stílusban épült templom maradványa Révfülöp mellett, Kővágóörs közigazgatási területén. A háromhajós, íves szentélyű, sekrestyével és csontházzal kiegészített templomrom, az Árpád-kori építészetünk egyik jelentős emléke. Műsorblokkunkból kiderül még, hogy miként kapcsolódik a templomrom múltjához Jókai Mór, illetve a balatoni hajózás.

Egyik előző adásunkban egy letermelt erdő helyszínén végzett, úgynevezett „visszagyepesítési” eljárást mutattunk be. Most sem lesz ez másként, viszont erdő helyett egy – korábban mezőgazdasági területként funkcionáló – rét megújulásába tekintünk bele.

A Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos programjának kunadacsi helyszínén jártunk, ahol a fehér gólyák látvány gyűrűzése zajlott. Az eseményre a környékbeli oktatási intézményekből kíváncsi diákok érkeztek.

Az erdő a leeső csapadék vízét lassan engedi a talajba szivárogni. Eközben a víz által szállított részecskék, anyagok lerakódnak a talaj felszínén és a talajban. Az utak téli sózása, a növényvédő szerek vagy a földön heverő szeméthalmok szennyezik mind a vizet, mind a talajt. Ennek megelőzése rendkívül fontos.

Ahogy a korábbi adásainkban is, így most is folytatjuk a vízgazdálkodás jelentőségével kapcsolatos témánkat. A Mátrába kirándulunk, ahol az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai a vízhozam-mérés vizsgálatát végzik.

A víz e forró nyári hónapban egyre kevésbé van jelen a természetben. Bár képeink ennek kissé ellentmondanak, de talán pont ezért választottuk e heti vadvilág epizódunk fő témájának a vizet – kissé visszabillentve az aszály nyújtotta egyhangúságot.

Az erdőnek évente legalább 500-700 mm csapadékra van szüksége, ahhoz, hogy életben maradjon. A legjobban a globális felmelegedés árt neki, hiszen a rövid, özönvízszerű esőzéseket nem tudja hasznosítani. A túl erős UV fényben pedig károsodnak a fák levelei.

Soltszentimre és Csengőd határában magasodik egy műemlékvédett Árpád-kori templomrom, amelynek tornya, a körülbelül 10,5 méteres magasságával, látványosan kitűnik a síkság egyhangúságából.

Tiszaalpár területén folytatjuk kitekintésünket. A településen találhatóak olyan bronzkori és Árpád-kori földvárak, melyek maradványai Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyei. Emellett megtalálható itt egy település rekonstrukció is, amely a korabeli mindennapokba enged betekintést.