Kategória bejegyzései Kisfilmek

A Balaton-felvidék legészakibb települése Taliándörögd, melynek szomszédságában található egy nagy méretű templomrom. A magasan álló szentélyfalak annak a nagy gótikus templomnak romjai, amelyet az 1330-as években, Dörögdi Miklós egri püspök építtetett a korábbi és kisebb helyére. A történelem szerelmeseire ma is ott várnak a romok a falu határában, festői környezetben, amely megidézi a múlt szellemét.

A természet és a hit a legbensőbb kapcsolat. Gyakran kötjük össze a természet tisztaságát a hit erkölcsi tanításainak tisztaságával. A keresztény vallás is fontos inspirációt látott az erdőben.

Napjaink modern, steril világában a falusi és városképek teljesen átalakultak. Már nincsenek meg a különféle ivóhelyek, megszűntek a baromfiudvarok, és mindennek tetejébe, javában dúl a klímaváltozás. Fontos, hogy ilyen körülmények mellett, gondoljunk a városias környezetben élő madarakra.

A Kiskunsági Nemzeti Park egyik törzsterülete, a Szabadszállás határában található Felső-Kiskunsági Szikes tavak. Itt lelhető fel a Kárpát-medence egyik legjobb állapotában megmaradt szikes tava. Ahhoz, hogy megértsük a szikes tavak meglétének jelentőségét, fontos, hogy megtudjuk mitől lesz egy tó szikes.

Mondhatni elég unalmas ilyenkor az erdő, hiszen mindenfele csak táplálkozó állatokat látunk. Az „unalmas” kifejezéssel azonban biztos vitába szállnának erdők-mezők lakói, hiszen a vegetáció megléte, maga az élet. Ilyenkor a táj bőséges eleséget kínál, amelynek naphosszat tartó fogyasztása lehet, hogy unalmas, de mindenképpen élvezhetőbbé varázsolja az erdei életet.

Az őzgidák tavasszal jönnek a világra, és amíg meg nem erősödnek, addig az aljnövényzetben bújnak meg. A bundájukon lévő fehér pettyek segítik az elrejtőzést a napfényfoltoktól csillogó sűrű rengetegben.

Az ecsérpusztai (vagy ecséri) műemlék templomrom egy 12-13. században román stílusban épült templom maradványa Révfülöp mellett, Kővágóörs közigazgatási területén. A háromhajós, íves szentélyű, sekrestyével és csontházzal kiegészített templomrom, az Árpád-kori építészetünk egyik jelentős emléke. Műsorblokkunkból kiderül még, hogy miként kapcsolódik a templomrom múltjához Jókai Mór, illetve a balatoni hajózás.

Egyik előző adásunkban egy letermelt erdő helyszínén végzett, úgynevezett „visszagyepesítési” eljárást mutattunk be. Most sem lesz ez másként, viszont erdő helyett egy – korábban mezőgazdasági területként funkcionáló – rét megújulásába tekintünk bele.

A Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos programjának kunadacsi helyszínén jártunk, ahol a fehér gólyák látvány gyűrűzése zajlott. Az eseményre a környékbeli oktatási intézményekből kíváncsi diákok érkeztek.

Az erdő a leeső csapadék vízét lassan engedi a talajba szivárogni. Eközben a víz által szállított részecskék, anyagok lerakódnak a talaj felszínén és a talajban. Az utak téli sózása, a növényvédő szerek vagy a földön heverő szeméthalmok szennyezik mind a vizet, mind a talajt. Ennek megelőzése rendkívül fontos.