Kategória bejegyzései Erdőn-mezőn

A Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos programjának kunadacsi helyszínén jártunk, ahol a fehér gólyák látvány gyűrűzése zajlott. Az eseményre a környékbeli oktatási intézményekből kíváncsi diákok érkeztek.

Az erdő a leeső csapadék vízét lassan engedi a talajba szivárogni. Eközben a víz által szállított részecskék, anyagok lerakódnak a talaj felszínén és a talajban. Az utak téli sózása, a növényvédő szerek vagy a földön heverő szeméthalmok szennyezik mind a vizet, mind a talajt. Ennek megelőzése rendkívül fontos.

Ahogy a korábbi adásainkban is, így most is folytatjuk a vízgazdálkodás jelentőségével kapcsolatos témánkat. A Mátrába kirándulunk, ahol az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai a vízhozam-mérés vizsgálatát végzik.

– Vízhozam vizsgálat a Mátrában az aszály idején – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Víz- és talajszennyezés – Gólyagyűrűzés Kunadacson – Szántóból gyep – rovarok, ürgék, bivalyok a réten – Az ecséri templomrom és Árpád-kori történelme – Erdő Ernő bácsi meséi – A pettyes őzgidák – Vadvilág – Július végi életképek   Vízhozam vizsgálat a Mátrában az aszály idején Ahogy […]

– Csapadékhiány ellen – munkák a Nyíri-erdőben – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság – Erdei tisztások fontossága – főszerepben a rovarok – Árpád-kori Földvár és Skanzen Tiszaalpáron – A soltszentimrei Csonka-torony múltja – Erdő Ernő bácsi meséi – Mi ártalmas az erdőnek? – Vadvilág – Tikkasztó nyár, hűsítő holtágak  

A víz e forró nyári hónapban egyre kevésbé van jelen a természetben. Bár képeink ennek kissé ellentmondanak, de talán pont ezért választottuk e heti vadvilág epizódunk fő témájának a vizet – kissé visszabillentve az aszály nyújtotta egyhangúságot.

Az erdőnek évente legalább 500-700 mm csapadékra van szüksége, ahhoz, hogy életben maradjon. A legjobban a globális felmelegedés árt neki, hiszen a rövid, özönvízszerű esőzéseket nem tudja hasznosítani. A túl erős UV fényben pedig károsodnak a fák levelei.

Soltszentimre és Csengőd határában magasodik egy műemlékvédett Árpád-kori templomrom, amelynek tornya, a körülbelül 10,5 méteres magasságával, látványosan kitűnik a síkság egyhangúságából.

Tiszaalpár területén folytatjuk kitekintésünket. A településen találhatóak olyan bronzkori és Árpád-kori földvárak, melyek maradványai Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyei. Emellett megtalálható itt egy település rekonstrukció is, amely a korabeli mindennapokba enged betekintést.

A megváltozó klíma kihívásokat ad a szakemberek számára, de újszerű megoldásokkal áthidalhatók az akadályok. Egy ilyen új megoldás született Kunpeszér határában, ahol egy erdőátalakítás folyt, de az erdő megújítása mellett fő hangsúlyt kapott a helyszínen egy rétnek a kialakítása is.