Kategória bejegyzései Erdőn-mezőn

Megszépült történelmi parkterületeket, az erdők élővilágának egyensúlyát segítő korszerű erdészeti eszközök és eljárások megismertetését, valamint az erdőkért dolgozó állami és magántársaságok határokon átívelő, aktív együttműködését eredményezte a Vadászati és Erdészeti Klaszter innovációs program január 31-én zárult pályázata. Az európai uniós forrásokból, az Ipoly Erdő Zrt. vezetésével, magyar és szlovák résztvevőkkel lebonyolított projekt újabb mérföldkő a hazai ökoturizmus feltételrendszerének megteremtésében. A […]

A tavaszi tőzike eredeti elterjedési területe a Pireneusoktól Belgiumig, keltre pedig, egészen Ukrajnáig tart. Közép-Európában is őshonos, a Magas-Alpok kivételével. Délen Olaszország középső részéig lehet megtalálni. Más kontinensekre is betelepítették. Sok helyen termesztik. A tőzike egész évben igényli a nedvességet (még a nyugalmi periódusa alatt is), és kimondottan kedveli a teljes napfényt, csak a nagyon meleg helyeken viseli el a […]

Magyarországon a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, de kedvelt még a kertekben is nevelt pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) is. Annak, aki a hóvirágra pillant, úgy tűnik, mintha a növény kocsányán három fehér tejcsepp hintázna. Ez magyarázza a latin Galanthus elnevezést, ami azt jelenti, hogy tejvirágú. Hagymás, évelő növény, kora tavasszal hajt. Minden hagymán 2-3 […]

A különféle állatok magyar nevei különféle nyelvi forrásokból erednek. Akadnak közöttük uráli, török és arab eredetű alapszavak, illetve olyan jövevényszavak, amelyek jóval később, már a honfoglalást követően kerültek a szókészletünkbe. A különféle elnevezések nyelvi eredete természetesen összefügg azzal, hogy a magyarság hol és mikor ismerte meg a fajt, és a nyelv fejlődésének mely korszakában merült fel az adott taxon magyar […]

Habár a ragadozók rendjébe tartozik, mégis mindenevő. Rendkívül változatosan táplálkozik, az apróvadállományban és a kukoricavetésekben sokhelyütt komoly károkat okoz. Június 1. és február utolsó napja között lőhető, ám ez az időszak nem alkalmas a kártételének jelentős csökkentésére. A tényleges „pusztítása” a tavaszi, fészkelési időszakban jelentkezik, ám a gyérítését pont ekkor tilalmazza a jogszabály. Éjszaka aktív, kotoréklakó, a dolgát illemhelyen végzi […]

A rálövés helyén található jeleket a legtöbb vadász rutinszerűen felismeri, tudja milyen sebzésre kell gyanakodni, ha vágott szőrt, csöves csontot, bélsarat, rózsaszínű és habos vért vagy éppen májdarabkát találunk a helyszínen. Az utánkeresés során ugyancsak figyelmesen átvizslatjuk az adott útvonalat, kenést, megfekvést, esetleg csak ledöntött lágyszárúakat lesve, s ezekből következtetünk arra, hogy érdemes-e kutya nélkül tovább próbálkoznunk vagy sem. Más […]

A nyári vadászatainknak szinte állandó velejárója a kullancscsípés. Ennek ellenére erről az apró ízeltlábúról vajmi keveset tudunk, ráadásul az általa terjesztett betegségekről sok téves feltételezés került be a köztudatba. Túlzó aggodalomra semmi okunk nincs, de nem árt tisztában lenni néhány dologgal. A kullancsok világszerte 300 körüli betegséget terjesztenek, de csak töredékük veszélyes emberre. Hazánkban ezek közül csupán néhány fertőzés fordul […]