Kategória bejegyzései Aktuális

– Vízhozam vizsgálat a Mátrában az aszály idején – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Víz- és talajszennyezés – Gólyagyűrűzés Kunadacson – Szántóból gyep – rovarok, ürgék, bivalyok a réten – Az ecséri templomrom és Árpád-kori történelme – Erdő Ernő bácsi meséi – A pettyes őzgidák – Vadvilág – Július végi életképek  

Mondhatni elég unalmas ilyenkor az erdő, hiszen mindenfele csak táplálkozó állatokat látunk. Az „unalmas” kifejezéssel azonban biztos vitába szállnának erdők-mezők lakói, hiszen a vegetáció megléte, maga az élet. Ilyenkor a táj bőséges eleséget kínál, amelynek naphosszat tartó fogyasztása lehet, hogy unalmas, de mindenképpen élvezhetőbbé varázsolja az erdei életet.

Az őzgidák tavasszal jönnek a világra, és amíg meg nem erősödnek, addig az aljnövényzetben bújnak meg. A bundájukon lévő fehér pettyek segítik az elrejtőzést a napfényfoltoktól csillogó sűrű rengetegben.

Az ecsérpusztai (vagy ecséri) műemlék templomrom egy 12-13. században román stílusban épült templom maradványa Révfülöp mellett, Kővágóörs közigazgatási területén. A háromhajós, íves szentélyű, sekrestyével és csontházzal kiegészített templomrom, az Árpád-kori építészetünk egyik jelentős emléke. Műsorblokkunkból kiderül még, hogy miként kapcsolódik a templomrom múltjához Jókai Mór, illetve a balatoni hajózás.

Egyik előző adásunkban egy letermelt erdő helyszínén végzett, úgynevezett „visszagyepesítési” eljárást mutattunk be. Most sem lesz ez másként, viszont erdő helyett egy – korábban mezőgazdasági területként funkcionáló – rét megújulásába tekintünk bele.

A Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos programjának kunadacsi helyszínén jártunk, ahol a fehér gólyák látvány gyűrűzése zajlott. Az eseményre a környékbeli oktatási intézményekből kíváncsi diákok érkeztek.

Az erdő a leeső csapadék vízét lassan engedi a talajba szivárogni. Eközben a víz által szállított részecskék, anyagok lerakódnak a talaj felszínén és a talajban. Az utak téli sózása, a növényvédő szerek vagy a földön heverő szeméthalmok szennyezik mind a vizet, mind a talajt. Ennek megelőzése rendkívül fontos.

Ahogy a korábbi adásainkban is, így most is folytatjuk a vízgazdálkodás jelentőségével kapcsolatos témánkat. A Mátrába kirándulunk, ahol az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai a vízhozam-mérés vizsgálatát végzik.

– Vízhozam vizsgálat a Mátrában az aszály idején – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Víz- és talajszennyezés – Gólyagyűrűzés Kunadacson – Szántóból gyep – rovarok, ürgék, bivalyok a réten – Az ecséri templomrom és Árpád-kori történelme – Erdő Ernő bácsi meséi – A pettyes őzgidák – Vadvilág – Július végi életképek   Vízhozam vizsgálat a Mátrában az aszály idején Ahogy […]

– Csapadékhiány ellen – munkák a Nyíri-erdőben – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság – Erdei tisztások fontossága – főszerepben a rovarok – Árpád-kori Földvár és Skanzen Tiszaalpáron – A soltszentimrei Csonka-torony múltja – Erdő Ernő bácsi meséi – Mi ártalmas az erdőnek? – Vadvilág – Tikkasztó nyár, hűsítő holtágak