„A vadászat megtanít gondolkodni” – Magyar Hírlap – 2016.06.08

Mi a vadászat? Erre a kérdésre részben gyakorlati, részben emocionális választ lehet adni. A téma aktualitását a vad- és erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és a természetvédelem egységének igénye, az új vadvédelmi törvény hatályba lépése, és talán legnyomósabb érvként a vadászat – mint tevékenység és kultúrkör – megismertetésére, a 2021-ben megrendezendő Vadászati Világkiállítás adja.

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a védett vadat lepuffantó, a státusszimbólumot kereső és hajszoló, vérszomjas, terepjárós palikat nem lehet a vadászok közé sorolni. A vadfajok kiirtása, a hurkos ember a gyepűben, a dugott vagy legális fegyverrel történő féktelen puskázás nem vadászat. Azt az embert lehet a vadászok nemes táborába sorolni, akiben akkor is erősek az ősi vadászösztönök, amikor a civilizáció ezt a legtöbb emberből eltüntette, háttérbe szorította. Azt, aki visszavágyik a természetbe, aki azzal közeli kapcsolatban van, azt, akinek a vadászat nem öncélú gyilkolás, hanem a természetbe való hazatérés. Nekik, nekünk a vad elejtése csak egy momentum és nem cél. A trófeakultuszra épülő hagyományrendszerünk ezen nyugszik, hirdetve a vadászok írott és ősi, íratlan szabályait. Széchenyi Zsigmond ezt egy örök érvényű mondattal írta le: „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.”
Vadászok nélkül már számtalan vadfaj kihalt volna, azok élőhelyének fejlesztése, takarmányozása, gondozása, védelme, állományszabályzása mind olyan feladat, amelyet a gondos vadgazda naponta gyakorol.

A vadászat megértéséhez „Az igaz vadász tízparancsolata” gondolatait tudjuk segítségül hívni:
„A vadászat nemcsak szenvedély, sport és gazdasági ágazat, hanem szakma, sőt tudomány is, az igaz vadász élete éppen ezért folyamatos ismeretgyűjtés és tanulás.”

„Minden állat- és természetbarátot, a természet- és környezetvédelem minden hivatásos és önkéntes munkatársát tekintsd szövetségesednek. Tiszteld – és ha lehet, segítsd is – a vadászterületeden gazdálkodók munkáját.”

„Ismerd meg, és óvd a természetet, mely nemcsak életünk kerete, de a sokszínű földi élet, benne az emberi faj fennmaradásának előfeltétele.”
„Szeresd és tiszteld az élet minden formáját – ismerd el és tedd életed vezérlő csillagává a vadon élő állatok méltóságának elvét.”
„A vad halála ünnep és gyász. Add meg az elejtett vadnak járó tiszteletet, ismerd meg és ápold a vadászat nemes kulturális hagyományait.”
„Adj esélyt a vadnak! A vad nem ellenséged, a vadászat nem háború.

A legmodernebb technikai eszközök alkalmazása bérgyilkossá zülleszt.” „Tanúsíts önmérsékletet! A vadászat élménygazdagsága és szépsége nem az elejtett vadak mennyiségétől függ.”
„A vadász nem válhat gyilkossá.

A vadász a vadon élő, vadászható állatok »kertésze«, akinek kezében a puska nem gyilkos fegyver, hanem szerszám, amellyel megakadályozza a túlszaporodást, eltávolítja az adott állományba nem illő egyedeket, és amellyel birtokba veszi az »érett gyümölcsöket«”.

„A biztonság mindennél előbbre való. Az önfegyelemnek korlátoznia kell a szenvedélyt. Nincs jogod másokat veszélyeztetni!”

A vadászat személyiségfejlesztő, nevelő hatása hasonlóan jelentős más sportokhoz. Azt szoktuk mondani, menj el vadászni egy ismeretlennel, azután megmondod, milyen ember. A Hobo Blues Band Vadászat című albumának nyitó gondolatai a vadászat alapelveiről idevágnak: „A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.”

A magyarság eredetéhez számos, vadászattal kapcsolatos monda, legenda kapcsolódik. A turulmadár, Hunor és Magor mondája, a Csodaszarvas őseink történelmének szerves része, de utalhatunk a bibliai Ménrót (Nimród) királyra mint az ősi vadászat képviselőjére is.

A vadászatnak – talán legmarkánsabban az általunk is őrzött német vadászati kultúrában – a hagyományok őrzésében van kiemelkedő szerepe.

A hagyományok alapjaiban határozzák meg az igaz magyar vadász viselkedését, megjelenését: utolsó falat, töret, teríték, kürtölés, öltözködés – csak a legszembetűnőbbeket felvillantva. A magyar népművészetben a regölés hagyománya kapcsolódik legmarkánsabban a vadászathoz.

A vadászat gazdasági jelentősége sem elhanyagolandó, hazánk turisztikájának egyik erős szegmense a vadászati turizmus, a bioélelmiszerként feldolgozott magyar vadhús pedig méltán kurrens termék.
Hazánkban a vadászat kiváló országimázs-megőrző és -építő eszköz. Vadászati nagyhatalomnak tartjuk magunkat, amit a világranglistákat vezető magyar trófeák sora évtizedek óta bizonyít, de gondolhatunk a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) magyar alapítására, mai magyarországi székhelyére is, a 2021-es Vadászati Világkiállításra, amelyet magas szintű, hagyományápoló, de egyben innovatív szervezéssel lehet teljessé tenni.

A művészetek és a vadászat kapcsolódása közismert. A zene-, a film-, a színművészet, a képzőművészet és a vadászat egymásra hatása olyan műveket hozott létre, amelyek az egyetemes és magyar kultúra örök értékei.

Hiszem, hogy a felsoroltak sok nem vadász emberben is felébresztik azokat az ösztönöket, amelyek mentén mi vadászok a természet szerelmesei lettünk. Hiszem, hogy eloszlathattam számos félreértést, hogy minden természetet szerető és óvó hétköznapi és szakember, tudós össze tud fogni a természet védelme érdekében.

A vadásztársaimnak pedig üzenem az Igaz vadász tízparancsolatából: „Magánemberként is éld az igaz vadászok életét: légy mértéktartó és fegyelmezett. Ne adj okot arra, hogy a vadászellenes érzelmek felerősödjenek.”

Üdv a vadásznak, tisztelet a vadnak!

( forrás: http://magyarhirlap.hu/cikk/57717/A_vadaszat_megtanit_gondolkodni , szerző: Tengerdi Győző )