VADÁSZTEA Percek Oláh Csabával, a Vadászati Kulturális Egyesület elnökével
A Vadászati Kulturális Egyesület alapító tagjai 1991-ben azt határozták el, hogy keresni kell azokat a vadászokat és civileket, akiket érdekel a vadászati kultúra, hagyományok, etika, és amelyekről nemcsak beszélni akarnak, hanem tenni is hajlandóak érte
A vadászat nem csak zsákmányszerzés, ennél sokkal több: életmód, stílus, világnézet, amelynek igen fontos összetevője az ízlés, az etika, az etikett, vagyis a kultúra, a kulturáltság, a művészetek, a képzőművészet iránti érzékenység, fogékonyság, a műveltség, amellyel az igaz vadásznak egy egész életen keresztül foglalkoznia kell. Az egyesület idén ünnepli 25 éves jubileumát, melynek kapcsán Oláh Csabával, a Vadászati Kulturális Egyesület elnökével beszélgettünk.
Hogyan indult a Vadászati Kulturális Egyesület?
„1991. október 31-én tartottuk meg a VKE alakuló ülését ötvenöt alapító taggal. Mára a létszámunk 700 főre stabilizálódott. 1991-ben az alapító tagok azt határozták el, hogy keresni kell azokat a vadászokat és civileket, akiket érdekel a vadászati kultúra, hagyományok, etika, amelyekről nemcsak beszélni akarnak, hanem tenni is hajlandóak érte. Ez a kezdeményezés a 25 évünk alatt úgy érzem, hogy megvalósult. Persze lehet rajta fejleszteni, de ez már a következő éveknek lesz a feladata. Nagyon örülök annak, hogy ennek az egyesületnek az elnöke lehetek és szeretném megköszönni minden munkatársamnak és minden kedves támogatónknak azt a segítséget, amelyet működésünkhöz megadnak. Megalakulásunk óta megannyi kulturális rendezvényen vagyunk túl, számos kiállítást szerveztünk, nagyon sok képzőművésznek, alkotónak segítettünk az elindulásában, kulturális konferenciákat rendeztünk. A 25 éves jubileumi ünnepléssorozatunk fő rendezvénye a VKE Napja, amelyet május utolsó hetében fogunk tartani a keszthelyi Festetics kastélyban, illetve a Keszthelyi Vadászati Múzeum kertjében, parkjában.
Jubileumi ünneplésünket a februárban megrendezett hagyományos Diana bállal kezdtük meg, amelyet már 13 éve rendezünk. Majd folytattuk a FEHOVA-val, amelyen minden évben jelen vagyunk. Az idei évben 108 négyzetméteres standunk volt, ahol rengeteg érdeklődővel, baráttal találkoztunk, akik visszaléptek tagjaink sorába és újra közénk szeretnének tartozni. Különleges kiállítást is készítettünk, amely nem a vad ábrázolásáról, hanem a vadászatról szólt, hanem a vadászati hangulatokat próbáltunk meg képzőművészeink segítségével megmutatni. Majd ezt követően egy antik fotókiállítást is készítettünk „Régmúlt vadászpillanatok” címmel, amely mintegy 150 évet ölel fel.
A VKE 25 éves történetéből is rendeztünk kiállítást, ezeket tablókon jelenítettük meg és mutattuk be az érdeklődőknek. A visszajelzések azt mutatták, hogy jól sikerült a FEHOVA. Ezúton is szeretném megköszönni a CIC elnökének, Bernard Lozénak a megnyitón elhangzott beszédét, amelyben kiemelten foglalkozott a VKE munkájával és az ifjúsági-és gyermekekkel való bánásmódunkat helyezte előtérbe. (Bernard Lozé, CIC elnök megnyitó beszéde, FEHOVA,2016: „Ezúton szeretném megköszönni a Magyar Vadászati Kulturális Egyesüket gyermekprogramok szervezésében nyújtott segítségét”-szerk.).
Ünnepi programsorozatunk április utolsó hétvégéjén folytatódik, amikor is a Budakeszi Vadasparkban leszünk, itt fogjuk megrendezni a VKE napot a gyermekek részvételével. Közép-magyarországi régiónk ünnepi rész-közgyűlését is megtartjuk.
Május utolsó hétvégéjén ünnepi közgyűlésünk lesz az alapítókkal, Bársony István prózamondó versenyt, Nemzetközi Vadászkürt Fesztivált fogunk rendezni és délután kezdetét veszi a 18. Szarvasbőgő Európa Bajnokság, amelyet egy gálavacsorával fogunk zárni.
Szeptember elején a szokásos képzőművészeti pályázatunkat hirdetjük meg és az abból – világhírű zsűri által válogatott – alkotásokból pedig megnyílik majd a kiállításunk. A Festetics trófeaszemlével összecsengő rendezvényünkön Irodalmi- Képzőművészeti Konferenciát is rendezni fogunk.
December elején a képzőművészeti pályázatunkhoz hasonlóan fotópályázatot hirdetünk meg, mint ahogy ez éveken keresztül hagyomány nálunk. Ezekből a fotókból pedig szintén december közepén fog nyílni egy fotókiállítás.
A 2015-ös Vadon élő állatok Karácsonya is kiemelkedő rendezvénye volt az egyesületnek, amely több száz gyermeket mozgatott meg!
17 éve indítottuk útjára a Vadon élő állatok Karácsonya Matula programunkat, amelyet általában Pest megyében tartunk, itteni vadásztársaságok részvételével, ahol több, mint 600 gyermek vett részt. Személy szerint nagyon örülök, és nagyon büszke vagyok arra, hogy ezt a kezdeményezésünket az országban több helyen átvették és mások is rendeznek ilyen rendezvényeket kifejezetten a gyermekeknek.
Melyik rendezvény áll a legközelebb Önhöz?
Mindegyik művészeti rendezvény nagyon kedves nekem. A beérkezett alkotásokat rangos, elismert képzőművészekből álló bíráló bizottság értékeli. A képzőművészeti zsűri elnöke prof. Dr. Farkas Ádám, a zsűritagok név szerint Szemadám György, Gyulai Líviusz, Szunyoghy András, Aknay János, Kő Pál, Kéri Ádám, akik elvállalták a pályázatok elbírálását. A fotókiállításon pedig Féner Tamás, Kossuth-díjas fotóművész, Bokor Károly, Varga János vesznek részt az elbírálásban, akik évről évre végzik ezt a nagyszerű munkát. Egyesületünk 2001-ben kezdte meg a könyvkiadást, a 10 éves évfordulónkra kiadtuk a Kódexet, 2003-ban pedig a Vadászetikettet. 2014-ben Videc Ferencnek az Öreg tölgy meséi c. könyvét adtuk ki, amit folytattunk idén, a FEHOVA-n jelent meg Zilai Jánosnak az Én Gemencem c. könyve. Természetesen a 25 éves jubileumunkra a Kódex folytatásának is tervezzük a kiadását.
Milyen kitüntetései vannak az egyesületnek?
Az egyesület számos kitüntetést alapított, melyek az évek alatt elfogadottá váltak. Ezeket minden évben egyszer, egy embernek adjuk oda. A Hubertusz Kereszt kitüntetést egyesületünk 1993-ban alapította, amely az évtizedek során elfogadott vadászati kitüntetéssé vált: bronz, ezüst, majd arany fokozattal. 2014-ben adtuk ki először a gyémánt fokozatot is. A képzőművészeknek számára az Arany Ecset Toll díjat, az irodalmároknak az Arany Fácán Toll díjat adja ki egyesületünk, életműdíjra pedig az Arany Túzok Életmű díjat lehet elnyerni. Szponzorainknak és az értünk erkölcsileg is sokat tett emberek támogatását megköszönve Aranygyűrű kitüntetést adunk ki 2004 óta. Az egyesület 2013-ban a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt grafikusművész, Balogh Péter nevét viselő Képzőművészeti Nagydíjat alapított, amelyet évente egy alkalommal, egyetlen vadászati-természeti témában alkotó művész vehet át.
Mik a jövőbeli tervei öt év múlva?
Nagyon bízom abban, hogy akár 5 év múlva nem mint elnök fogok részt venni az egyesület munkájában, hanem a fiatalabb generáció fogja átvenni a stafétabotot. Ezért kérem is a fiatalokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az egyesület munkájában. Büszke vagyok arra, amit az elmúlt 25 évben egyesületünk elért: bekerültünk az Országos Vadgazdálkodási Tanácsba, CIC tagságot szereztünk, a tavalyi évben a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnere lettünk, alapítói lettünk a Nemzeti Vadászati Kerekasztalnak, egyezményeket írtunk alá, amelyben felkaroltunk más hagyományos vadászati módokat – íjászatot, solymászatot. Azt gondolom, ezek a lépések megismételhetetlenek lesznek. Nagyon bízom abban, hogy ezzel a töretlen lendülettel fog az egyesület továbbhaladni a jövőben. A számos feladat közül, amely ránk vár, a vadászat társadalmi elfogadtatása az, amely leginkább ránk vár. Ez ügyben tudjuk a legtöbbet tenni partnereinkkel közösen együttműködve, úgy mint a CIC Kulturális Örökség Divíziójával, az Országos Magyar Vadászkamarával, az Országos Magyar Vadászati Védegylettel.