A véreb orra és a vizslák vérebes munkája – Előadás a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum udvarán- 2015.07.16.
A vadászok fantasztikus társairól, a vérebről és a vizsláról tartott előadást Maróti Béla vérebvezető, kiképző a Vadászati Múzeum udvarán
“Eb a vadász kutya nélkül! – ezt a mondást komolyan gondolom. Manapság nincsen olyan vadászati lehetőség, mint régen. Pontosan azért kell a kutya, hogy legyen egy kis közölnivaló a két lövés között, történjen valami, amitől teljesebbé válhat a vadászat. A véreb roppant nagy tehetsége, rendkívüli szaglóképessége egyetlen egy kutyánál nem lelhető fel. Aki csak teheti, élje kutyával a szép vadász éveit! Ezeknek a kutyáknak a valamikori ősei rájöttek, hogy jó, ha segítenek megfogni az ősembernek a mamutot, mert akkor ők is kapnak finom falatokat az elejtett állatból. Innen ered a vadász és a kutya kapcsolata!
A középkorban már céltudatosan szelídítették be a kutyaősöket, hiszen kopókkal vadásztak. A 19. század végén pedig a kopókból kiválasztották azokat az egyedeket, amik letartott orral kerestek. Arra is ösztönözték, képezték őket, hogy lefelé lógó orral keressék a vadat a csapán. Minden vadászkutya őse az ősi kopó, amely az élő, eleven vadat nagy szorgalommal kereste.
Ezek a kutyák nagyvadas jellegű vadászterületeken nélkülözhetetlen jószágok és vadásztársai a vadászoknak. A véreb orrtükrén másfél millió szaglósejt működik. Arra kell ügyelni, hogy ezek mindig nedvesek legyenek, mert csak akkor működnek. Bevetés előtt a földes orrukat le kell tisztítanunk, ezért mindig legyen nálunk kellő mennyiségű folyadék a vadászat során. Magyarországon 80%-ban a hannoveri vérebet használjuk. A hannoveri erdészudvarban kezdték meg a törzskönyvezését a 19. század végén.
Szintén a 19. század második felében kezdett észrevehetővé válni a magyar vizsla. Az első törzskönyvi számmal rendelkező rövid szőrű magyar vizslával egy Sümegen élő magyar vadász néprajzkutató rendelkezett, 1916-ban. Ezeknek a kutyáknak is van vérebmunkájuk, de csak egy négy órás intervallumon belül, még meleg csapán elég megbízhatóan lehet őket dolgoztatni. Biztos, hogy nem öt-hat kilométeren, mert az ő idegrendszerük nem arra van kihegyezve, hogy egy monoton munkán dolgozzon sokáig. Ők teljesen másra vannak genetikailag kihegyezve, mint a vérebek, mert magas orral gyűjtik össze a különféle szagokat. Amikor megérzik a vad szagát, akkor felhúzzák a lábukat és addig várnak, amíg a gazdájuk nem ér oda.”
Az előadásról filmet forgatott a HAZAI VADÁSZ stábja, melyet hamarosan láthatnak majd Nézőink!
www.facebook.com/echotelevizio
