Ma 70 éves A Magyar Erdők Nagykövete: Reviczky Gábor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész – 2019.03.28
Közös munkánk a magyar erdőkért a Nemzeti kincsünk az Erdő filmsorozat szerkesztői, narrációs munkájával indult. Az első stúdióban eltöltött óra után tapasztalhattuk meg, hogy előadásában új értelmet kapnak az operatőrök gondos képei: elsősorban figyelmet, tiszteletet. Majd az elsőre erősen szakmai szövegek átalakulnak és a Néző már könnyen érthető, magvas gondolatot kap Reviczky Gábor tolmácsolásában! Egy kép villan be ebből az időszakból: ott áll a szinkron stúdió “csendes” részében, előtte a mikrofon és jönnek a mondatok sorban. A stáb összes tagja pedig az üvegfal “zajos” oldalán, a hangmérnökkel a középpontban és nézzük, érezzük a CSODÁT, ahogyan lelki szemeink előtt összekapcsolódnak megszerkesztett filmkockáink a HANGJÁVAL, amit oly sokan szeretünk!
Erdő Ernő Bácsi hangját is neki köszönhetjük. Amikor először felvetettük az 1 perces kisfilmek témáját, rögtön igent mondott. Elárulta nekünk, hogy az első erdei, erdészeti iskolás forgatások során érezte meg, hogy mennyire komolyan veszik az erdészek a gyermekek környezettudatos nevelését. Erről egy interjúban így nyilatkozott: ” az erdei iskolákba minden gyereket el kell hozni, hiszen ott az erdészektől közvetlenül megismerhetik a természet csodáit. Nagyon jó, hogy vannak ilyen helyek, ahol az erdő megérinti a gyerekeket és ahová később majd vissza is vágynak!”
És eljött a perc, amikor kérésünkre, nagy örömünkre nemcsak a hangjával, hanem az arcával is felvállalta a magyar erdők ügyét, műsorvezetőként: így elkezdhettük a Reviczkyvel az Erdőben filmsorozat I. évadjának első 12 epizódját. Az erdőben eltöltött első forgatásokat kicsit nehezen viselte, mert az erős, oxigéndús levegő megtette a hatását. De az erdei témák hangulatát, a hozzá kapcsolódó gondolatok komolyságát magáévá tette: “elképesztő, hogy milyen komoly munka, micsoda tervezések kellenek, hogy az az erdő úgy éljen ahogy kell. Ezt a civil lakosság csak kevéssé érzékeli és sokszor csak azt látják, hogy az erdészek kivágják a fákat, irtják az erdőt. Fel vannak háborodva, hogy a környezetet tönkre teszik. Pedig éppen az ellenkezője történik! Az erdészek óvják az erdőt, azért, hogy a jövő generációi számára is egészséges, erős maradjon!”
Elkészült a VADÁSZÖRÖKSÉG című játékfilm, amely a nemzedékek – FIÚ – APA – NAGYAPA – közötti kapcsolatra alapozva, a vadászat elfogadásának témájával foglalkozik. A NAGYAPA szerepében így fogalmazta meg a vadászat arcpoeticáját: “Az öregebb generáció átadja helyét a fiatalabbnak. Örülök, hogy én is átadhatom majd a helyemet a fiamnak itt az erdőben. Remélem, hogy majd valamikor ő is átadhatja a magáét az unokámnak. Vigyázzák ők is az erdők népét, legyenek olyan jó pásztorai a vadnak, amennyire csak lehet. Én ehhez minden tudásomat átadom a fiamnak, hogy aztán ő is továbbadhassa azt. Így talán mindig lesz, aki tisztelettel és féltő gonddal tekint az erdőre, és engedi, hogy ebben az ember által uralt világban is élhesse saját életét a maga természete szerint.”
Kedves Gábor! Ma van a 70. születésnapod. Ebből az alkalomból fogadd a HAZAI VADÁSZ stábjának jókívánságait és reméljük, hogy sokat fogunk még Veled forgatni!