Konferencia az elöltöltő-fegyveres vadászatról – 2016.06.04

A magyarországi elöltöltő-vadászfegyveres hagyományos vadászati módjának ünnepélyes nyitó konferenciáját tartották június 3-án, a Gyulaj Zrt. Óbiródi Vadászházában

A konferencia szervezői a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. valamint a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetsége.

A konferencia elsődleges célja az volt, hogy praktikus, közérthető módon mutassa be a régi/új vadászati mód gyakorlatát az érdeklődőknek, s egyben lehetőséget adjon a párbeszédre az érintett állami szervek, civil szerveződések és leendő vadászok között.

A konferenciát jelenlétükkel megtisztelte Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke és a Vadászati Védegylet alelnöke, Dr. Bognár Szilveszter alezredes, a Tamási Rendőrkapitányság vezetője, Németh Balázs, a Magyar Elöltöltő-Fegyverek Szövetségének elnöke és Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója. Továbbá Dr. Lukácsovicsné Dr. Szegő Rita alezredes és Kenyeres Kitti címzetes alezredes, az Országos Rendőrfőkapitányság képviseletében, Kalamár Ödön, a Polgári Kézilőfegyver-és Lőszervizsgáló Kft. ügyvezető igazgatója, Ambrózy Árpád, a Magyar Vadászíjász Egyesület elnöke, Hamza Emil fegyverszakértő.

A konferencián az alábbi előadások hangzottak el:

Ambrózy Árpád: Az elöltöltő-fegyveres vadászat helye a hazai kultúrában
Pólik Sándor főtitkár, MEFLSZ: Az elöltöltő fegyveres vadászattal kapcsolatos jogszabályok
Németh Balázs elnök, MEFLSZ: Az elöltöltő fegyveres vadászat és eszközei, használatuk
Gálos Csaba vadgazdálkodási ágazatvezető, Gyulaj Zrt.: Vadászati módok és az elöltöltő- fegyveres vadászat
Kalmár Ödön ügyvezető igazgató, PKLV Kft.: Az elöltöltő fegyverek vizsgálata során szerzett tapasztalatok
Németh Balázs elnök, MEFLSZ: Hogyan kezdjük? Az elöltöltő fegyveres vadászatról

Gőbölös Péter vezérigazgató, Gyulaj Zrt.

„A mai konferencia a vadászati kultúra egyik jeles napjaként vonul be a vadászat történelemébe. A holnapi napon koronglövő versennyel egybekötött elöltöltő-fegyveres lövészverseny is lesz nálunk erdei körülmények között, elöltöltős fegyverekkel. Azt gondolom, hogy egy olyan folyamat indult el, amely egyértelműen pozitív abból a szempontból, hogy egy hagyományteremtő és hagyományőrző vadászati mód kezd újjászületni. Egyre inkább azt látjuk, hogy az emberek és a vadászok érdeklődése is nagyobb ebben az irányban.

Fontosnak tartom azt is, hogy az elöltöltő-fegyveres vadászat a modern fegyverekkel történő vadászat etikai egyensúlya is lehet. Azok az emberek, akik kritizálják a vadászati társadalmat amiatt, hogy modern fegyvereket alkalmaz, ez egy pozitív kommunikáció lehet. Olyan érzésvilágot kelt a vadászok irányába, amely pozitív küldetést jelent a számunkra, felerősíti, katalizálja az igazi vadászati értékeket.

A vadászatnak van egy olyan etikai finomsága, amely a természettel való egyesülést jelenti. A vadászatnak ezt a hatását az elöltöltős-fegyverek bekerülése egyértelműen erősíti. Gondoljunk csak bele, hogy ezekkel a fegyverekkel nincs ismétlési lehetőség, kisebb a hatásos lőtávolság. Ezeket mind figyelembe kell venni ahhoz, hogy valaki elmélyülten tudjon ezzel a fegyverrel vadászni.”

Németh Balázs elnök, MEFLSZ

„Az igazi, felelősségteljes munka most kezdődik számunkra, hiszen július elsejétől lehet majd elöltöltős fegyverrel vadászni. Ahhoz, hogy tényleg a megfelelő értékek szerint történjenek az események, nagy szerepet kell, hogy kapjanak a szakmai szervezetek, nemcsak az Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetsége, hanem ugyanúgy az OMVK, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az összes többi vadászatban érdekelt szervezet. A Gyulaj Zrt. egy különleges hely számunkra, ugyanis két éve itt tartjuk a kutatási programokat, amik nagyon fontos szerepet játszottak abban, hogy egyáltalán elindulhat ez a program Magyarországon. Itt gyűjtöttük össze azokat a tapasztalatokat, amelyek mind a jogszabályok, mind pedig a vadászati általános szabályok megfogalmazásában tulajdonképpen segítségünkre voltak. Szerettünk volna visszanyúlni a gyökerekhez, melyet kiválóan bemutat a kiállításunk.

A konferenciával alapvető célunk az volt, hogy egy olyan ünnepélyes és ugyanakkor szakmai, a kérdés gyakorlati oldalára koncentráló eseményt szervezzünk meg, amely méltó egy ilyen ügyhöz, hiszen hazánkban száz éve nem vadásztak elöltöltős- fegyverekkel. Ünnepeljük ezt meg itt, Gyulajban!”

Német Balázs a konferencia melletti fegyvertörténeti kiállítást is bemutatta stábunknak:

Az elöltöltő-fegyver a muzeális fegyverek kategóriájába tartozik. Az elöltöltő-fegyverek modern kori használatát a történetükön keresztül ismerhetjük meg. Azok a praktikák, amelyek eltűntek az elmúlt száz évben – mert kihaltak azok a generációk, amelyek elöltöltő-fegyvert nem használtak-, azok tulajdonképpen még előáshatóak, ha a fegyverek történetét megnézzük. Ebben segítenek nekünk szakirodalmak, ábrázolások és maguk a fegyverek is.

A történet Magyarországon, az 1500-as évek elején kezdődik, amikor is az első dokumentált vadelejtés történik tűzfegyverrel. Kántor Benedek királyi fővadász ejtett el egy gímszarvast egy kézi ágyúval. Ha a mostani vadászpuskákat összehasonlítjuk ezzel az eszközzel, amely technikai tartalom tekintetében nem más, mint egy oldalán lezárt vascső, akkor felmérhetjük, hogy micsoda kihívás lehetett abban az időben egy ilyen fegyverrel bármit is elejteni. A fegyvernek nincsen ágyazása, nincsen elsütő szerkezete, rövid, nem huzagolt a cső, nincsen irányzék, tehát a mai szemmel nézve gyakorlatilag teljesen alkalmatlan lövészetre. Nem beszélve arról, hogy ebbe mindent beletömködtek, amit csak találtak, legyen az kavics, nyíllövedék, ólomgolyó, vagy vasgolyó. Mátyás király fekete serege, amely az első egyenruhás magyar hadsereg volt a magyar hadtörténelemben, jelentős mennyiségű ilyen fegyverrel rendelkezett. A visszaemlékezésekből azt is tudjuk, hogy ezek elsősorban ijesztésre szolgáltak abban az időben, mert 20-25 méterre nem nagyon lehetett velük eltalálni semmit sem.

Ez a korszak egészen a 15. század végéig tart, amikor is kezdenek elterjedni a kanócos lakatok. A lakat szó azt jelzi, hogy ezek annyira egyszerű szerkezetek voltak, hogy lakatos is el tudta készíteni őket. Vadászat szempontjából a keréklakatos fegyver az első olyan fegyver, amelyről meg kell emlékeznünk. 1504-ben már vannak magyarországi jelei annak, hogy keréklakatos szerkezettel szerelt fegyvereket vásároltak Olaszországból. Ez a fegyver egy Balthazar Zelner nevezetű mester műhelyéből származik. Irányzékokkal rendelkezik és huzagolt csővel, gyorsítós elsütő szerkezettel, tehát a hátsó billentyűvel elő lehet feszíteni a fegyver sütését. Nagyon pontosan lehet onnantól lőni, hiszen kis erővel ki lehet oldani a sütést. A keréklakat a lelke a szerkezetnek, amely egy olyan acélkerékből áll, amelyet egy karral meg lehetett feszíteni egy rugó ellenében. Rácsukták a kakast, amelybe piritet fogtak és amikor elsütötték a fegyvert, mint az öngyújtóban, megfordult ez a kerék, szikrát vetett, begyújtotta a töltetet és elsült a fegyver egy gyúlyukon keresztül, begyújtva a főtöltetet.

Hogy mi volt a praktikum ebben a fegyverben?

Amíg a kanócot állandóan ébren kellett tartani, fújkálni kellett, esőben nem aludt el, addig a fegyvert tűzkészen lehetett hordani, tehát a billentyű elhúzásával el lehetett érni, hogy lövést adjon le a puska. Zrínyi Miklós 1664-ben a sebzett vadkant keresve hasonló fegyverrel próbált lövést tenni rá.

A kovácslakatokkal jutunk el abba az időszakba, amelyeket már a mai vadászok is használnak. Ez a klasszikus elöltöltő vadászstucc, amely egy lovász vadászpuska volt. A cső hossza nem éri el a 45 cm-t, de a lakatszerkezet egy egyszerűbb szerkezet, mint a keréklakatos. Ugyanazt az elvet alkalmazza, vagyis szikrázik, és ez gyújtja be a főtöltetet. Ezeknek a fegyvereknek az alkalmazása az ún. pár-force vadászat során történt, amely úgy nézett ki, hogy a vadat lóval kifárasztották, vagyis addig hajtották, amíg a vad gyakorlatilag feladta a küzdelmet. Ez a vadászati módszer ma már nem elfogadható, de kétségtelenül a vadásztörténelmünk részét képezi. A fegyver irányzékokkal rendelkezik, huzagolt csővel bír.

Szintén a kovács korszakból származik ez a fegyver is, amelynek az a különlegessége, hogy egyrészt Tatán készítették, az 1700-as évek derekán. Másik érdekessége, hogy van rajta egy E betű, amely azt jelzi, hogy ez az Eszterházy-féle fegyvertárból származik. Csöve sima, de ebben az időszakban a sima csővel ugyanúgy lőtték a golyót, a sörétet is a szükségnek megfelelően. A díszes fafaragványok, amelyek a puskát díszítik, klasszikusan a barokk időszak jellemzői.

Ez a csappantyús puska 1840-50 környékén született és messzemenően tudja azt az energiát, amely egy nagyvad elejtéséhez kell.

Szintén egy nagyon elegáns puska, amelynek különlegessége, hogy Kirner György fegyverműves puskája. A Kirner család nagyon fontos szerepet tölt be a magyar fegyveriparban. A család a kisipari fegyveripar hazai intézményesítője volt és több generáción keresztül nagyon sok világkiállításon termékdíjat nyert puska elkészítője is. Ez a fajta az európai stílusú apróvad vadászatra szolgáló, dupla-csövű puskának a típusa, amely a legelegánsabb változat a sörétlövő fegyverek tekintetében.