Kategória bejegyzései Erdei utakon – Reviczky Gáborral

A Balaton környéki helyszín régmúltba nyúló szakrális gyökerének ékes bizonyítéka a Szent Balázs templomrom, amely nevében ugyan viseli a „rom” szócskát, azonban ez nem jelenti azt, hogy a terület elhagyatott lenne. Fontos úti célja e helyszín a turistáknak, a történelmi emlékek iránt érdeklődőknek, valamint a keresztény zarándokoknak.

– Ünnepi mise a Szent Balázs templomromnál – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Történelmi helyek a magyar erdőkben – Szokatlan látvány – elárasztott Hortobágy – Erdő Ernő bácsi meséi – A éghajlatváltozás – Különlegesség a Szamos mentén – virágzik a Téltemető   Ünnepi mise a Szent Balázs templomromnál A Balaton környéki helyszín régmúltba nyúló szakrális gyökerének ékes bizonyítéka a Szent […]

– Nóniuszi lovak Hortobágyon – Téli költözés – szürke marhák Csopakon – Erdő Ernő bácsi meséi – A fakivágás – A fa második élete – munkában a fafaragó – Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa mint ipari nyersanyag – Vadvilág – a tél utolsó lendülete  

Amikor leesik a hó, az erdő egyfajta természetes hangszigetelőként működik, ezért ilyenkor különleges, mély csend honol a tájon. Ezt csak az állatvilág mozgolódása töri meg olykor – ha nem vesszük figyelembe az emberi tevékenységet. Ha figyelünk, a legapróbb neszt is meghallhatjuk.

A fa végigkísérte az embert történelme folyamán, és ma is az egyik legfontosabb nyersanyagunk. Szépsége, könnyű megmunkálhatósága, jó fizikai tulajdonságai miatt.

Műsorainkban a természetvédelmi és gazdálkodási témák mellett olykor megjelenik a művészettel kapcsolatos tematika is. Ezúttal is egy ilyen területről mutatunk képeket, hiszen Balatoncsicsón akadtunk egy csodálatos fafaragó műhelyre, ahol szebbnél szebb alkotások születnek.

Leginkább öreg, korhadt, ezért fizikailag is veszélyes fákat szükséges kivágni például egy nagyvárosban. Kint az erdőben fakitermelési célból vágnak ki akár fiatalabb, egészséges fákat is, hogy tűzifa, bútor-alapanyag legyen belőlük, de az ilyen erdőket eleve azért ültetik, hogy a fákat ily módon hasznosíthassák.

Csopak község egyik legelő területén, ikonikus állatokba botlottunk. Nézőink számára nem lehet ismeretlen a szürke marha, amelyről már nyári adásainkban is szót ejtettünk. Igaz, akkor eme állatok kapcsán a tihanyi régiót jártuk körbe, de van kapcsolat a mostani helyszínnel. Ugyanis az ottani állatok kerültek át ide, Csopakra, a téli időszakra időzítve a költözést.

A Debrecen városától nyugatra elterülő hatalmas, jó legelő füvű pusztán mindig is jelentős szilaj legeltetéses állattartás volt. Ezen a területen a lótartás megindulását az első írásos dokumentum alapján a 17. századra datálják, ekkortól számítjuk a hortobágyi lótenyésztés kezdetét. A jelenleg itt található Mátai Ménes, amely állami ménesként működik.

– Nóniuszi lovak Hortobágyon – Téli költözés – szürke marhák Csopakon – Erdő Ernő bácsi meséi – A fakivágás – A fa második élete – munkában a fafaragó – Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa mint ipari nyersanyag – Vadvilág – a tél utolsó lendülete   Nóniuszi lovak Hortobágyon A Debrecen városától nyugatra elterülő hatalmas, jó legelő füvű pusztán […]