Kategória bejegyzései Erdőn-mezőn

Az erdőnek évente legalább 500-700 mm csapadékra van szüksége, ahhoz, hogy életben maradjon. A legjobban a globális felmelegedés árt neki, hiszen a rövid, özönvízszerű esőzéseket nem tudja hasznosítani. A túl erős UV fényben pedig károsodnak a fák levelei.

Egy megújítási program keretében a folyamatosan feltöltődő holtágból, egy élő, áramló vizű mellékágat kívánnak létrehozni a szakemberek. Ez nemcsak a halfauna számára lenne kedvező változás, hanem más egyéb, a folyó mentén élő állatfaj állományára is pozitív hatást gyakorolna.

A vizektől függ, hogy melyik halból, mennyi él bennük. Más fajok élnek a természetes folyókban, míg megint mások a tavakban.

A Fertő-Hanság vidékén a víz jelenléte az elmúlt évtizedekben változó mértékű volt. Mostani látványos és nagyfokú feltűnése már az ember kitartó munkája okán jöhetett létre, amely jelentősen hozzájárult a terület ökológiai fejlődéséhez.

– Fertő és Hanság – vízi világ és vadon – Horgász Oszkár bácsi meséi – A legelterjedtebb halak – Élőhely-rehabilitáció a Rába egyik holtágán – Erdő Ernő bácsi meséi – Ártalmak – Megújuló vízgazdálkodás a természetben és a városban – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság   Fertő és Hanság – vízi világ és vadon A Fertő-Hanság vidékén […]

– Letűnt korok nyomai a Vértesben – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdők szén-dioxid lekötése – Klímaváltozás – mi vár ránk a jövőben? – Erdei iskolai nevelés – élménydús foglalkozások Gyenesdiáson – Madárvilág – Tavaszi kavalkád vízen és szárazon  

A tavasz madárvilága mutatja meg igazán, miért is olyan fontos megóvni környezetünket, és a benne élő megannyi élőlényt. Szó szerint színes világ vár ránk ekkor a természet lágy ölén, legyen ez a végtelen síkságokat vidéke, vagy éppen a vízben gazdag tóvidékek világa.

Az erdei iskolák különösen fontos szerepet töltenek be a környezettudatos szemlélet kialakításában. A gyerekek itt saját élményeiken keresztül értik meg az ökoszisztémák működését, az élőlények közötti kapcsolatokat, valamint azt, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van ezekre az érzékeny rendszerekre.

Ma már nem az a kérdés, hogy valóban változik-e a klíma. A kérdés az, hogy mennyire gyorsan, és hogy felkészültek vagyunk-e arra, ami közeleg. A mesterséges intelligenciának köszönhetően, képet is alkothatunk arról, hogy mi várhat ránk 50 év múlva.

Környezeti problémáink jelentős része a légkör összetételének változására vezethető vissza. Az emberiség mai életmódjának következtében a szén-dioxid mennyisége folyamatosan emelkedik a légkörben. Az erdők a Föld legnagyobb szénraktárai, melyek a levegőből kivonható szén lekötésével segíthetik a felborult arány visszaállítását.