Kategória bejegyzései Erdőn-mezőn

Mostani adásunkban visszatérünk egy korábbi látogatásunk helyszínére. Ezúttal azonban, a megelőző időszakoktól eltérően, némi változás fedezhető fel a tájban. Az évekkel korábban elvégzett rekonstrukció okán visszatérhettek azok az őshonos fajok, amelyek a területre jellemzőek voltak egykoron.

– Az élőhely-rekonstrukció eredményei a Peszéri-erdőben – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő mint közjóléti színtér – Balatoncsicsói turistaközpont az Országos Kékkör mentén – Erdő Ernő bácsi meséi – A kulcsosház – Megújult a pomázi kulcsosház, a Tiszolczy-ház – Madárvilág – Május, a vizek mentén   Az élőhely-rekonstrukció eredményei a Peszéri-erdőben Mostani adásunkban visszatérünk egy korábbi látogatásunk helyszínére. Ezúttal […]

– Fertő és Hanság – vízi világ és vadon – Horgász Oszkár bácsi meséi – A legelterjedtebb halak – Élőhely-rehabilitáció a Rába egyik holtágán – Erdő Ernő bácsi meséi – Ártalmak – Megújuló vízgazdálkodás a természetben és a városban – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság  

A víz hiánya súlyos gondokat jelent az erdő életében. Főleg az erdőfelújítási területek érzékenyek az aszályra. A zárt lombsátor alatt nehezebben szárad ki a talaj, így a kisebb növények, facsemeték is tovább bírják.

A víz megléte a jövőben egyre fontosabbá válik, hiszen az éghajlati változások, a melegedés és a szélsőséges időjárási tényezők egyre csökkentik a tájban jelenlévő víz mennyiségét. Az említett jellemzők azonban nemcsak a természeti környezetre gyakorolnak hatást, hanem a településekre is. A vízgazdálkodás, a vízmegtartás módszerében szemléletváltozásra van szükség.

Az erdőnek évente legalább 500-700 mm csapadékra van szüksége, ahhoz, hogy életben maradjon. A legjobban a globális felmelegedés árt neki, hiszen a rövid, özönvízszerű esőzéseket nem tudja hasznosítani. A túl erős UV fényben pedig károsodnak a fák levelei.

Egy megújítási program keretében a folyamatosan feltöltődő holtágból, egy élő, áramló vizű mellékágat kívánnak létrehozni a szakemberek. Ez nemcsak a halfauna számára lenne kedvező változás, hanem más egyéb, a folyó mentén élő állatfaj állományára is pozitív hatást gyakorolna.

A vizektől függ, hogy melyik halból, mennyi él bennük. Más fajok élnek a természetes folyókban, míg megint mások a tavakban.

A Fertő-Hanság vidékén a víz jelenléte az elmúlt évtizedekben változó mértékű volt. Mostani látványos és nagyfokú feltűnése már az ember kitartó munkája okán jöhetett létre, amely jelentősen hozzájárult a terület ökológiai fejlődéséhez.

– Fertő és Hanság – vízi világ és vadon – Horgász Oszkár bácsi meséi – A legelterjedtebb halak – Élőhely-rehabilitáció a Rába egyik holtágán – Erdő Ernő bácsi meséi – Ártalmak – Megújuló vízgazdálkodás a természetben és a városban – Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság   Fertő és Hanság – vízi világ és vadon A Fertő-Hanság vidékén […]