Négy vizes élőhely újul meg Fejér megyében

Bruttó 530 millió forintból újul meg négy, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhely Fejér megyében, a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület, a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület, a Sárréti Tájvédelmi Körzet és a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet

– jelentette be V. Németh Zsolt államtitkár a szerdai projektnyitó rendezvényen Dinnyésen, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Turisztikai központjában.

Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy Fejér megyében a Mezőföld az évszázadok óta tartó szántóföldi növénytermesztés miatt csekély biológiai sokszínűséggel bír, a vizes élőhelyek azonban rendkívül értékesek. Éppen ezért a projektek a vizes élőhelyek megújulását szolgálják, a vízi madarak és növények életkörülményeinek javítását – tette hozzá. Az államtitkár megjegyezte, hogy a közeljövőben sok hasonló projektnyitó rendezvény lesz a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében, hiszen a most futó programozási időszakban mintegy 38 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi fejlesztésekre, és ezen felül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) több milliárd forintjából a látogatóközpontok kiépítése is megvalósul. V. Németh Zsolt elmondta, hogy a KEHOP projektek révén országszerte folytatódik a leromlott élőhelyek állapotának javítása mintegy 100 ezer hektáron. Emellett megújul a természetvédelmi kezelés eszközrendszere (állattartótelepek, karámrendszerek, istállók), valamint a természetvédelmi őrszolgálat épületei, gépjárműparkja és eszközei is. Közölte, hogy a programban – európai uniós kötelezettség miatt is –, az ökoszisztémák feltérképezését követően a természetvédelmi monitoring feltételeit is megteremtik. Ezáltal bemutathatóvá válik, hogy egy-egy beruházás mennyire erodálja a természet forintosított értékét – mondta. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban, a Környezet és Energia Operatív Program keretében a természetvédelemre fordított források elérték a 38 milliárd forintot, ezek jelentős részét, több mint 70 százalékát a nemzetipark-igazgatóságok használták fel. Mintegy 100 ezer hektáron javult a leromlott élőhelyek állapota és az infrastruktúra, „tucat számra” újultak meg erdei iskolák és gyűjteményes kertek, továbbá tanösvények épültek.

Füri András a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) igazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt pályázati ciklusban, 2007-2015 között 5,2 milliárd forint értékben valósítottak meg természetvédelmi beruházásokat. Ezt folytatva, a 2015-2023 közötti időszakban további projekteket terveznek megvalósítani mintegy 7,5 milliárd forintból. Közölte, hogy a most induló projekt négy, Natura 2000 kijelölés alatt álló területet érint, illetve két terület egyben a Ramsari Egyezmény alá is tartozik. A fejlesztések célja, hogy a vizes élőhelyeken az optimális vízkormányzás, vízszintszabályozás lehetőségét biztosítsák, ehhez kapcsolódóan a vizes élőhelyek, a hozzájuk kötődő vízi madárfajok számára kedvező ökológiai állapotot biztosítsanak. A Dinnyési Fertő Természetvédelmi Területen a nyílt vízi területet fejlesztik, a vízutánpótlást biztosítják zsilipek és töltések javításával. Kopár fészkelő sziget kialakítását tervezik, illetve a megfigyelőtornyot építenek. A Velencei-tavi madárrezervátumban nyílt vízfelületet létesítenek a madármegfigyelésekhez, visszaállítják a szikes tószegélyt, a megfigyelőtornyot pedig átépítik. A Sárréti Tájvédelmi Körzetben felszámolják a belső csatornákat, felújítják az étereszeket, hogy a Nádor-csatorna vizéből időszakosan el tudják árasztani a környező területeket, így biztosítva vizes élőhelyet a madaraknak.
A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetben a szikes tavi és pusztai élőhelyeket helyreállítják, a műtárgyak felújításával a vízháztartást javítják.