150 ÉVE AZ ERDŐK SZOLGÁLATÁBAN – Székelyföldön ünnepelt az OEE – 2016.06.22-25.

Ezer Kárpát-medencei magyar erdész részvételével rendezte meg 147. Vándorgyűlését Székelyföldön az Országos Erdészeti Egyesület (OEE)

A három napos rendezvénysorozat programjaként ünnepi közgyűlésen tisztelegtek az elmúlt 150 év erdészeinek értékteremtő tevékenysége előtt az egyesületi tagok. Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő szakmai civil szervezetének jubileumán együtt ünnepelt és beszédet mondott – többek között – Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Zambó Péter, az egyesület elnöke.

 A jubileumi program központi helyszíne a Kovászna megyei Sepsikőröspatak és Kálnok, az egyesület alapító titkárának, tiszteletbeli elnökének, Bedő Albert országos főerdőmester és földművelésügyi államtitkárnak szülő- és nyughelye volt. Az ünnepi közgyűlésen Áder János, Magyarország köztársasági elnöke beszédében elmondta: „Bedő Albert több mint 130 évvel ezelőtt „a jövővel nem gondoló” rablógazdálkodás veszélyeiről írt. Neki fontos volt a jövő, a következő generáció sorsa. A mi jelenünk. Kárhoztatta a felelőtlenséget, amely figyelmen kívül hagyja a természet nagy összefüggéseit, és nem fogja fel, hogy a természetbe beavatkozó ember lavinát indít el: előre nem látható események sorára van hatással.”

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek.

Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: „A hosszú távú erdőtervezés során az erdők természeti értékének megóvása továbbra is biztosított az erdész szakma munkája és a természetvédelem széleskörű bevonása által. Ennek eredményeként az erdők gazdag biodiverzitása tovább bővülhetett, és több védett faj egyedszáma pedig gyarapodhatott.”

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszédében hangsúlyozta: „A Nemzeti Agrárkamara számára nagy öröm, hogy egy ilyen nagyformátumú személy által alapított, és komoly szakmai múlttal rendelkező szervezetet, mint az Országos Erdészeti Egyesületet, a kezdetek óta stratégiai partnerünknek tudhatjuk.”

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ünnepi köszöntőjében elmondta: „Az igaz, hogy 118 évvel ezelőtt, 1898-ban volt még vándorgyűlés nálunk, de akkor Székelyföld Magyarország része volt. Most közigazgatásilag más a helyzet, de lélekben eggyé tartozunk. Nemzetileg és szakmailag egyaránt. Úgy ahogy azt Bedő Albert ránk hagyta: „Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel, egyetértéssel és összetartozással.” 118 évvel ezelőtt is komoly, nagy rendezvény volt Sepsiszentgyörgyön. A mai esemény viszont minden eddigi tapasztalaton, és minden reményen felüli. Nem csak több mint 1000 szakember, hanem a legmagasabb állami méltóságok, erdélyi püspökök, román és magyar magán és állami szakmai szervezetek és még sokan mások vannak jelen.”  Az elnök hozzátette: ez idáig is sokan keresték fel „a legnagyobb magyar erdész” szülőfaluját, és végső nyughelyét. Az elkövetkezőkben azt szeretnék, hogy a háromszéki Kálnokot szakmai zarándokhellyé léptessék elő. Terveik között szerepel egy Bedő Albert Emlékház felépítése, amelynek alapjait már lerakták.

Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere köszöntőjében a helyiek identitástudatát, híres szülöttük szellemiségének ápolását emelte ki, valamint háromszéki és kőröspataki tiszteletbeli székelyeknek nyilvánította az idelátogatókat. „Történelmi helyre érkeztek hozzánk, e régóta magyarok lakta területre. Községközpontunk felett emelkedő Nyíresnek nevezett tetőn várat építettek telepedő őseink, amelyet a régészek igen ritka XI. századi fapalánkvárként feltártak, templomunkban pedig már a középkorban magyarul imádkoztak. Megtiszteltetés számunkra, hogy meglátogatták Bedő Albert szülőfaluját.”  

Szabó Adél Júlia, unitárius lelkész köszöntőjében így fogalmazott: „Kérem az Istent, hogy a mai nap mindannyiunknak vésődjön be a lelkébe, hogy méltó utódai tudjunk lenni Bedő Albertnek, aki egyszerű székely emberként, „szürke eminenciásként” szolgált.”

A jubileumi vándorgyűlés alkalmával Örökös Tagsági Díszoklevelet kapott Barátossy Gábor. Bedő Albert Emlékérmet adományozott az egyesület Kissné Szabó Gabriellának, Koczka Zoltánnak és  dr. Sárvári Jánosnak. Kaán Károly Emlékérmet nyújtottak át dr. Illyés Benjámin, Orbók Ilona Julianna, valamint Nagy László számára. Decrett József Emlékérmet kapott Berecki Tibor, Máriás Ferenc, és  Varga László. Elismerőoklevelet huszonkét tagtárs kapott, közülük kilenc határon túli.

A Kovászna megyei Sepsikőröspatakon megtartott ünnepi közgyűlés után a megjelentek Kálnokra zarándokoltak, ahol megkoszorúzták a település központjában lévő Bedő Albert szobrot, valamint megtekintették az unitárius temetőben Bedő Albertnek  az OEE által felújított síremlékét és emléktábláját. Zambó Péter elnök Bedő Albert sírja mellett elmondott beszédében kiemelte: „Elősegítettük, hogy  a magyarországi erdőterületek csaknem megduplázódjanak egy évszázad alatt. Összeegyeztetjük az erdőgazdálkodást és a faanyagtermelést az erdők társadalmi szempontból fontos egyéb szolgáltatásaival. Valljuk, hogy az erdésznek az ökoszisztéma minden eleméről gondoskodnia kell.”

A rendezvénysorozaton szakmai és kulturális terepi programok is indultak, jellemzően Háromszék, Erdővidék, Brassó, Kovászna és Hargita megye környékének erdészeti és kulturális látnivalóit bemutatva. Az OEE 2016. június 25-én emléktáblát helyezett el a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium falán tisztelegve az 1898. évi vándorgyűlés emléke előtt. Ezt követően Bedő Albert termet és tárlatot avattak fel a Székelyföldi Vadászati Kiállítás épületében.

A napjainkban mintegy 3500 fős tagságot számláló Országos Erdészeti Egyesület alapítása óta a magyar vidék felemelkedéséért dolgozik. A szervezet 150 éve megjelenő folyóirata, az Erdészeti Lapok, a határokon túlra is eljutva, napjainkban is a magyar erdészeti szaknyelv megőrzésének letéteményese. Az egyesület az erdélyi és a felvidéki magyar szakemberek bevonásával komoly hangsúlyt fektet a Kárpát-medence erdészeti értékeinek megőrzésére, amelyek fontos alapot jelentenek a jövő fenntarthatósági kihívásaival kapcsolatos válaszok kidolgozásában. Az egyesület által minősített erdészeti erdei iskola hálózatába tartozó intézmények évente 50 000 gyermeket fogadnak a fenntartható gazdálkodást bemutató programokon. Az OEE a társadalom erdőkkel kapcsolatos felelős gondolkodását segíti ismeretterjesztő programjaival, mint például az „Év fája” mozgalom vagy az „Erdők Hete” rendezvénysorozat létrehozásával. A tagok jellemzően magyarországi állami és magánerdészeteknél, az erdészeti és természetvédelmi hatóságoknál, a kutatási, a képzési vagy éppen az erdőpedagógiai területen dolgozó szakemberek, de Erdélyből is több mint 150 erdész vesz részt aktívan az egyesület munkájában.

Forrás: www.oee.hu