A Kaszó Zrt. LIFE pályázatának lakossági fóruma – 2015.10.27.

Az összesen 1,34 millió eurós, 75%-os Európai Uniós támogatásból, 2018-ig megvalósuló pályázat során a KASZÓ Zrt. és a NAIK – Erdészeti Tudományos Intézet konzorciumban, egymással szorosan együttműködve valósítja meg a természetvédelmi célkitűzéseket

A konzorcium partnerei 2015. október 27-én sajtótájékoztató és lakossági fórum keretében ismertették a 2 évvel ezelőtt indult projekt eddigi eredményeit.

Napjainkban egyre inkább kihívást jelent a globális felmelegedés, illetve a klímaváltozás, erre próbált a társaság olyan választ keresni, amely hatékony eredményeket is képes felmutatni. A pályázat fő célkitűzése a térségben tapasztalható folyamatos talajvízszint csökkentés megállítása és visszájára fordítása, illetve a Nyugat-Belső-Somogy kistáj területén található Natura2000 védettséget megalapozó természeti környezet egészségi állapotán való javítás volt. A pályázat keretében főleg a vízvisszatartás valósul meg, az előkészítés megtörtént, jelenleg pedig kivitelezési munkák zajlanak.

Szász Mihály helyettes vezérigazgató, HM Kaszó Zrt.

„Az utóbbi évtizedekre elmondható, hogy időjárási szélsőségek egyre nagyobb mértékben jelentkeztek: voltak rendkívül csapadékos és voltak rendkívül aszályos évek. Elkerülhetetlen, hogy erdeink egészségi állapota erre ne reagáljon valamilyen szinten. Megfigyelhető volt, hogy a környéken az erdők egészségi állapota folyamatosan romlott, viszonylag középkorú erdők is csúcsszázadást szenvedtek, tehát egy komplett leromlási folyamat volt megfigyelhető. Az erdőgazdaság pedig úgy döntött, hogy ez ellen tenni kell valamit.

A Natura 2000-es kijelölést kihasználva indultunk el a Life-s pályázaton, amit 2013-ban sikerült is elnyerni, azóta folyik folyamatosan a projekt. Az utóbbi két év pályázat szempontjából peches, ehhez mérten kell kimutatni azt, hogy a megvalósult beruházások egy még jobb állapotot képesek előidézni. A talajvízszint drasztikusan lesüllyedt az utóbbi pár évtizedben, ami miatt a fák egészségi állapota leromlik, emiatt kevésbé tudnak ellenállni a különböző károsítóknak, így előbb fog fellépni a pusztulás.

Szokták mondani, hogy az erdész szakma mindig a hagyományaiból épül, ennek értelmében mi is az elődeink tapasztalatait megkérdezve cselekszünk. Különböző helyszíneken kesze-kusza vízfolyásokat különböző okokból kiegyenesítették, hogy a vizet elvezessék. Ennek az lett a következménye, hogy hiába jön egy nagy mennyiségű csapadék, elfolyik a víz, nem képes hasznosítani optimálisan az idehullott csapadékot. Nyár közepén elkezdődtek a kivitelezési munkálatok, ez első körben a feliszaposodott meglévő tavak kotrását, műtárgyak felújítását, árapasztó beépítését jelenti. A kivitelezés tekintetében a felénél tartunk, tehát még komoly munkák vannak hátra.

Személy szerint annak nagyon örülnék, ha a fiainknak legalább olyan állapotot tudnánk hátrahagyni, amit mi megörököltünk.”

Lábodi István projektmenedzser, KASZÓ-LIFE projekt

„A LIFE Brüsszeli program keretében kerül finanszírozásra. Ez a harmadik LIFE projektünk, amely erdészeti célokat valósít meg. A környező zalai illetve somogyi területeken ez az első LIFE projekt, amelyben a Kaszó Zrt. a vezető kedvezményezett, illetve az Erdészeti Tudományos Intézet a partner. A projektünk 2013. szeptemberében indult, de ezt az időpontot egy két éves előkészítési folyamat előzte meg. A pályázatot 2012-ben adtuk be, mely szám a projektünk kódszámában is szerepel: LIFE12 NAT/HU/000593. A projektünk öt év hosszúságúra lett tervezve, úgy néz ki, hogy tartani tudjuk az ütemet.

A konkrét beavatkozásokat, tehát a vízvisszatartást, az infrastruktúra fejlesztését, a fenékküszöbök elhelyezését, a tavak tározókapacitásának bővítését meg tudjuk oldani 1-2 év alatt. Ami fontos, az az, hogy be kell mutatnunk, hogy a projektünknek valóban van eredménye és ehhez kell egy monitoring, alapállapot felvétel, illetve az eredmények mérése is. Erre kell, hogy rendelkezésre álljon valamennyi idő. Konkrét számokat mérünk: a talajvízszint emelkedéséből tudunk következtetni, hogy milyen hatással van a projektünk a talajvízre, illetve a vízvisszatartásra.

Fontos az, hogy transzparensen lássa a közönség, hogy Kaszó Zrt. nem csupán egy erdőgazdaság, vadászterület, hanem rengeteg látogató is jön ide. Azok a területek, amelyeket rendbe teszünk, sok turistát vonzanak a környékről és az ország különböző részeiről. Fontos, hogy számukra is olyan környezetet teremtsünk, amely élvezetes. Amit jó látni, hogy elkötelezett szakemberek vesznek részt a projektben, olyan kollégákkal dolgozhatunk együtt, akiknek tényleg szívügyük a projekt.”

Dr. Koltay András tudományos főmunkatárs, NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred

„Veszélyeztetve vannak az erdeink, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a klimatológusok milyen előrejelzéseket adnak. Ez hordozza magában azt a veszélyt, hogy a jelenlegi erdőállományaink a jövőben egyre inkább terheltek lesznek mindenféle problémával: egyre több károsító kórokozó fog megjelenni a magyarországi erdőkben.

Óriási felelősség van az erdészek vállán: amíg a mezőgazdász 1-2 évre tervez előre, addig az erdésznek most kell eldönteni azt, hogy milyen fát, milyen fafajt válasszon ahhoz, hogy abból 80-150 év múlva is még erdő legyen, és az egészségesen érje meg azt a kort. Ebben van rettenetes nagy gond, ugyanis nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy milyen időjárás, milyen klíma, milyen viszonyok lesznek 50-150 év múlva. Tehát kell találnunk olyan megoldásokat, amelyek biztosítják azt, hogy a jövőben is egészséges, jó minőségű erdők legyenek hazánkban. Ennek viszont az az elsődleges feltétele, hogy adataink legyenek arról, hogy milyen változások zajlanak, hogyan zajlanak, mik azok az okok, illetve mik váltják ki ezeket a változásokat. Ha ezeket már ismerjük, akkor fel tudunk készülni arra, hogy kiválasszunk olyan utakat és megoldásokat, amelyek segíthetnek abban, hogy a magyarországi erdők átvészeljék ezt az időszakot.

Ki kell jelenteni azt is, hogy feltehetően át fognak alakulni az erdők, ha valóban ez a klímaváltozás bekövetkezik. Tehát azt is el kell fogadnunk a jövőben, hogy olyan változások történnek az erdőkben, amelyeket mi emberi tevékenységgel nem tudunk megváltoztatni, illetve az erdőket fel kell készíteni arra a változásra, amely viszonylag gyorsan be fog következni. A klímaváltozás maga egy gyors változás földtörténeti szempont szerint, amit nem biztos, hogy az erdő le tud követni természetes módon. Ehhez kell majd segítséget adnunk a jövőben.

Annak örülnék, ha az erdők visszanyernék azt az egészséges állapotukat, ami a korábbiakban jellemezte ezeket a szép tölgyes területeket, de ehhez tenni kell. Az erdészek a kutatókkal karöltve tudják megoldani ezt a problémát, de az idő megmutatja, hogy eredményesen dolgoztunk, vagy nem.”

Dr. Nagy László tudományos főmunkatárs, NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Sárvár

„A kutató mértéket nagyon óvatosan mond, mert a kiváltó okok mértéke sem feltétlenül közismert. Modelljeink vannak arról, hogy milyen mértékű változásra készülhetünk fel az elkövetkezendő évszázadban. Ehhez képest próbálunk vizsgálódni saját szakterületünkön, hogy ezek a változások – feltéve, ha a jósolt ütemben következnek be – az erdőállományokra, az egyes fafajokra milyen mértékű negatív hatással fognak járni. Ezt még nem tudjuk, azt viszont tudjuk, hogy az erdeink fafaj összetétele, illetve az erdőgazdálkodás számára rendelkezésre álló eszközkészlet nagy valószínűséggel komoly mértékben fog átrendeződni.

Amennyiben az átalakuló erdei életközösségekben hasonló gazdálkodást, vagy hasonló társadalmi elvárások mentén való gazdálkodást kívánnak megvalósítani a telepi munkatársaink, akkor komolyan el kell gondolkozni azon, hogy ezt milyen eszközökkel és milyen növényanyaggal tudják folytatni a jövőben.

A monitoring feladata az, hogy a lezajló folyamatokat vizsgálja. A monitoringgal szemben támasztott egyik fontos követelmény az, hogy a beavatkozások végén valamiféle visszacsatolással szolgáljunk, akár a finanszírozó, akár a további kutatás, vagy a további erdőgazdálkodás számára. A monitoring akkor teljesíti a feladatát, ha a konkrét hatásokat be tudja mutatni.

Gazdálkodnak a kollégáink a területen – ez mindenféleképpen egyfajta zavarással jár, még akkor is, ha a legnagyobb gondossággal folyik ez a gazdálkodás. Ennek a gazdálkodásnak vannak nyertesei és vesztesei. Nyilván a drasztikus változások sem a gazdálkodó, sem a társadalmi érdekeket nem szolgálják, tehát óvatosan kell a környéken taposni, legyen szó akár jó szándékkal elvégzett élőhely rekonstrukciókról is.

Úgy gondolom, hogy a hatások folyamatos figyelése ezekhez is zsinórmértékül szolgálhat. Elsősorban annak örülnék, ha a projektet eredményesen tudjuk lezárni és a várt mértékű hozzájárulással tud szolgálni a helyi erdőállományok stabilitásának megőrzéséhez vagy helyreállításához.

Magyarországon nemcsak Kaszón probléma az erdei vízellátottságban beálló negatív változások. Rendkívül fontos lenne, hogy a projekt eredményeit olyan körben és olyan módon tudjuk bemutatni, hogy az mások számára is ösztönző erővel bírjon.”