Tilos az illegális agancsozás!
Ezekben a hetekben vetik le agancsukat a gímbikák, és mint minden esztendőben, ez vonzza a területre az agancsgyűjtőket – köztük azokat is, akik több jogszabályt megsértve, illegálisan szedik össze, azaz ellopják a lehullatott fejdíszeket, sőt végighajtják a szarvasokat az erdőn, hogy minél több agancs kerüljön birtokukba.
Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A nevezett jogszabály végrehajtási rendelete 77. §-ának (5) bekezdésében úgy rendelkezik: „A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.” E nélkül tehát a hullott agancs gyűjtése lopásnak minősül! Továbbá a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható (84. § (1) f) és (2)).
Sajnos az illegális agancsozók jól bevált technikája, hogy zavarják a szarvasokat, amelyek így az erdőből kirohanva leverik fejükről az agancsot. Hogy még nagyobb zsákmánnyal térhessenek haza, néha drótokat is kifeszítenek a fák között, amelybe beleakad a bikák fejdísze. Az ilyen agresszív módszereket alkalmazva nem csak a lopással okoznak kárt a vadgazdálkodóknak: sok egyed máskülönben még nem vetné le az agancsot, így az letörik, olykor az agancstövet is megsértve. Ez a módszer bizonyos esetekben kimerítheti a Büntető Törvénykönyv szerinti állatkínzás fogalmát és szabadságvesztéssel is sújtható: a 244. § értelmében „aki (…) gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (…) a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”
A vadászatra jogosultnak az állatok hajtásával az illegális agancsgyűjtők különösen nagy kárt okozhatnak, hiszen azok a bikák, amelyeknek megsérül az agancstövük, többé nem tudnak normális agancsot felrakni. Amennyiben ez egy jó képességű szarvassal történik, az több százezer, sőt akár több millió forintos bevételkiesést is jelenthet egy vadászatra jogosultnak, amely így már nem tudja kiemelkedő áron értékesíteni a trófeás vadat.
