Házibuhera – Fékerő – Mielőtt szétbontjuk az orsót, pár jó tanácsot hadd adjak a készülődéshez!

Horgászcuccainkat letisztogattuk, elpakoltuk, és elégedetten dőlünk hátra a fotelban. Néha kikukucskálunk az ablakon, és vidáman nyugtázhatjuk: de jó is nekünk! Mert a kellemesen meleg lakásból szemlélődve még a süvítően nyargaló, hópelyheket reptető jeges, metsző szél sem tűnik oly hidegnek. Ez a békés, elégedett szemlélődés azonban nem tart sokáig!

No, ez pár órára lefoglal! Mindig a leggyakrabban használt orsókkal és dobokkal kezdek…

Ficeregni, mocorogni kezd a férfiember bensőjében valami ősi türelmetlenség. Egyre gyakrabban tekint horgászcuccait rejtő szekrény felé, egyre többször nyitja ki, majd csukja vissza tanácstalan sóhajtással. Várja, hogy kitavaszodjék. Visszaül fotelébe, és felidézi az elmúlt év nagy élményeit. Szomorúan rázza meg fejét, amikor az elveszett nagyhalakra gondol. Ekkor bevillan fejébe a gondolat. Hiszen azért vesztett el fárasztás közben halat, mert orsójának féke letapadt! Nosza, arcán széles mosollyal már pakolássza is elő az orsóit egy kis karbantartásra.

A féklamellákat rögzítheti sima drót-rugó, vagy csavaros fedőlap

Csak szerényen!

Senki nem úgy bújik ki szerető drága édesanyja pocakjából, hogy a műszaki ismeretek garmadája lapul kobakjában. Még akkor sem, ha férfiemberről van szó. És hát valljuk meg, igen sokan a későbbiek folyamán sem tesznek szert túl sok barkácskészségre, műszaki ismeretre. De ez nem is baj, mert ettől még nagyon jól érthetnek más dolgokhoz. Pont ezért ebben a kis írásban nem is fogok semmi olyasmit javasolni, amit ne tudna megtenni bárki, férfi és nő egyaránt, ha van nála egy-két csavarhúzó, némi varrógépolaj, papír törlőkendő. Ugye hogy már a célszerszámok csekély száma is jól hangzik? Nem fogjuk darabokra szétbontani az orsót, nem fogunk az ujjunkon fogaskereket pörgetni. Aki hozzáértőbb, az úgyis szétszedi darabokra az orsóit, és csak ritkán marad ki pár semmire sem jó fogaskerék, rugó, csavar – ez az írás tehát nem őnékik szól! Hanem azoknak, akik az orsóikat szakemberhez viszik, ha komoly baj van azzal, ám egy alapkarbantartást azért szeretnének otthon, önerőből megejteni, ha már szépen csillog a tiszta orsó.

Ha sorban pakolunk ki mindent, akkor nem lehet gond, merthogy minden a megfelelő helyére kerül vissza

Csak az elsőfékest, azt szereti…

Szerencsére a hazánkban eladott orsók túlnyomó többsége elsőfékes. Ez nem véletlen. Bár emlékszem még azokra az időkre, amikor a nyolcvanas években tömegével jelentek meg a hátsófékesek, és akkoriban bizony ez volt a tuti modern „elit” orsó. Például a Silstar, a DAM igencsak menő márka volt akkoriban… Mondjuk azok a régi „vasak” tartósabbak voltak, mint a mostaniak jó része. Bevallom töredelmesen, az elsőfékesek a kedvenceim nekem is. Igen sok előnnyel bírnak, amikre most nem térnék ki, ám egyet azért megemlítek. Ezeknek a fékét lehet a legegyszerűbben tisztítani, javítani. Mivel a féklamellák a dobban helyezkednek el.

A filcbetéteket olajozzuk be, majd töröljük le róluk a rárakódott szennyeződéseket

Mindent kistálkába

Mielőtt szétbontjuk az orsó fékét, pár jó tanácsot hadd adjak a készülődéshez. Tegyünk egy rongyot vagy újságpapírt a szerszámok és az orsók alá. Tegyünk egy kis edénykét, kistálat is magunk elé, amibe az alkatrészeket gyűjtjük. Így semmi nem veszhet el. Mindig jegyezzük meg azt is, hogy mit honnét szedünk ki! Aki bizonytalan, az jobb, ha írja, vagy fotózza a szétszedési műveletet. Például egy írás, az így is kinézhet: Szorítórugó – fémfedőlemez – féklamella – fémbetét – féklamella … stb. Így nem lesz gond a megfelelő sorrend betartásával összerakáskor sem.

Ne felejtsük el a lamellák helyét sem kitakarítani!

A féklamellákról

Szétbontottuk az orsó dobját. Kíváncsian görgetjük ide-oda a kis kerek lapocskákat! Nono! Azért nem kell mindent komolyan venni! Most tessék felszedni az asztal alól azt, ami lepotyogott! Alapvetően kétféle anyagú féklamellát szokás használni. Legalábbis ezek az igazán gyakoriak. Filc illetve műanyag. Köztünk legyen szólva, én ahol tehetem, dobom kifelé a műanyagokat, és filcre cserélem azokat. Miután kiszedtük a lamellákat, jó alaposan tisztítsuk meg őket a mindenféle szennyeződéstől. Néha igen alaposan ki is száradnak a betétek, vagy roncsolódottak, kopottak. Ha csak száraz, akkor érdemes tisztogatást követően enyhén beitatni műszerolajjal, és félretenni pár percre, hadd ázzon át, hadd szívja meg magát rendesen. De visszarakáskor már ne legyen olajtól tocsogós. Ha sérültek a féklamellák, akkor azokat ki kell cserélni. Bevett gyakorlat, hogy például normál filcből szokás méretre kivágni a pótlást! Az is jó!

A tengelyre cseppentsünk olajat, és tekerjük meg a hajtókart. A felesleget töröljük le a csészéről

A dob körül

Ha már szétbontottuk a dobot, akkor ne csak a féklamellákat tisztogassuk meg, hanem fékbetétek helyét, és a fedőlemezt is. Figyeljünk arra, hogy olaj ne érje az orsó dobján lévő zsinórt, mert kárt tehet abban. Mielőtt visszaillesztjük a már összerakott dobot az orsó tengelyére, előtte érdemes pár csepp olajat cseppenteni a tengely tövéhez, és párat tekerni a hajtókaron. Ekkor a tengelynek adtunk egy kis plusz kenést. Csendben jegyezném meg, hogy ezt akár minden használatot követően is megtehetjük. A dob visszarakása után húzzuk meg középerősre a féket, majd lefogott csészénél tekerjünk kézzel párat a dobon. Az ekkor kipasszírozódó olajat gondosan törüljük le. Utána a féket teljesen gyengítsük ki, és így rakjuk el orsónkat a horgászatra várva…. A tartalékdobokkal ugyanúgy érdemes a fenti dobmegszorításos – mozgatásos – törölgetős műveletet végrehajtani. Most már jöhetnek a nagyhalak, csak olvadjon már ki végre!

( szöveg és képek: Nyika Sándor )