Házibuhera – Avagy készítsünk csónakot házilag!

Egy tisza-tavi túra keretében két fiammal meglátogattuk Csirmaz Gábor, alias Csiga barátomat. A tervben csónakos horgászat szerepelt, és én már jó előre tartottam ettől. Aki horgászott már csónakból, ráadásul négyesben, az jól tudja, hogy igencsak kényelmetlen, rosszabb esetben életveszélyes tud lenni. Ültem már olyan csónakban jó párszor, amiből negyedóra után már a partra vágytam…

Ha ehhez még hozzáveszem azt is, hogy a négy emberből kettő kamasz fiú, akkor el lehet képzelni a pánikhangulatot, ami eluralkodott rajtam Mezőkövesd felé tartva. Viszont hosszú hónapok óta fel-felbukkant egy csónaképítő cikk iránti igény, mind a szerkesztőség, mind a magam részéről. Ám a téma, ami egy éve még aktívan cikázott ide-oda gondolataim szárnyán, nyárra már erejét vesztve, reménytelenül lepihent agytekervényeim valamely ritkán használt szegletébe. Joggal hihette szegény cikk-téma, hogy ő belőle már semmi nem lészen… Ráadásul addig nem is láttam barátom csónakját, csak hallottam hírét, hogy mikor merre kalandoztak véle, így felébredt bennem a kíváncsiság, vajon ezt a kemény próbát (két felnőtt + két kamasz) is kiállja-e a csónak.

Menet közben azért titkon abban reménykedtem, hogy lesz parti hely is. Háááát, mivel a koránkelés nem az erős oldalunk, nem hajnalra érkeztünk meg, ezért természetesen nem volt már hely a parton. Így beletörődtem, hogy a csónakból leszünk kénytelenek végighorgászni a napot. Ám amint megláttam, már tudtam, tőlem aztán jöhet a csónakos horgászat, hiszen már ránézésre is igencsak tetszetős, stabil vízi járgányt épített meg Csiga és édesapja. Amit ránézésre látni lehetett, az a gyakorlatban is igazolódott. Este nem megkínzottan, zsibbadt tagokkal szálltunk partra, hanem csak kellemesen elfáradva az egész napos túrától.

Adta magát az ötlet, hogy megkérjem Gábort, vesse papírra, számítógépre a csónak megépítésének történetét, lépéseit, gyakorlatát. Így a legautentikusabb forrásból ismerhetjük meg a csónakkészítés csínját-bínját. Sajnos a hideg téli napok a tettvágytól égő horgászok többségét tétlenségre kárhoztatják. Van-e jobb orvosság az unalom ellen, mint az, hogy a horgászember a hobbijával foglalkozzon, még ha közvetve is? Mindenki számára természetes, hogy ilyentájt eszközeit, készségeit karbantartja, rendbe rakja. De tehet még mást is a szürke, hideg napokon! Ha van rá anyagi kerete, és megfelelő helye, ha érez magában annyi tettvágyat, annyi ügyességet, akkor akár meg is építhet magának egy csónakot. Egy olyan csónakot, mely akár évtizedeken át hű társa lehet vízi kalandjai során!

 

Vaslemez csónak készítése

Facsónak – vaslemez csónak – műanyag csónak – gumicsónak???

Mindegyik típusnak megvan az előnye és hátránya is egyaránt, ebbe most nem folyok bele. Érdemes csónakvásárlás, illetve csónakkészítés előtt átgondolni, rangsorolni alaposan az igényeinket. Hol és mikor akarjuk használni (állóvíz, folyóvíz)? Akarjuk sűrűn szállítani, vagy a vízen hagyjuk? Csak közlekedni akarunk vele, vagy horgászni is fogunk belőle? Milyen méretei legyenek? Mennyi pénzt tudunk rászánni? Régóta szemezgettem már a műanyag csónakokkal, az interneten böngészve csodás kis szerkezeteket találtam, de sajnos a 3-4-500 ezer forintos vételárnak határt szabott a pénztárcám. Akkor fogant meg bennem az ötlet: barkácsolni szeretek, mi lenne, ha saját magam építeném meg a csónakomat, a saját igényeimre tervezve?

 

A tervezéskor a következőket vettem figyelembe

Márciustól decemberig, a jég beálltáig, a vízen legyen. Tágas legyen, elférjen benne kényelmesen 2, akár 3 horgász is. Stabil legyen, ne billegjen. Ha véletlenül ráfutok egy tuskóra vagy nagyobb kőre, akkor azok ne tegyenek benne nagyobb kárt. A vékony 1-2cm-es jeget tudja összetörni. Mivel a Tiszán, illetve a Tisza-tavon használjuk majd a csónakot, így a vízleeresztés idején (október végétől) fokozottan figyelni kell a helyenként 30-40 cm-es vízben, rá ne hajtsunk valami víz alatti „tárgyra”. Ennél a pontnál nálam ki is esett a többi csónaktípus. Történt már ugyanis ismerőseim körében több „végzetes” baleset, ami után a műanyag vagy facsónak szinte totálkáros lett. A facsónaknál az eltört, vagy megrepedt deszkát nehézkes cserélni, a műanyag csónakoknál meg szintén macerás a javítás. November, december hónapokban gyakran megesik hogy a kikötő közelében a hajnali fagyok vékony jégréteget képeznek a vízfelületen, ha horgászni szeretnénk menni, akkor azt fel kell törni. Egy facsónakkal barátom pár éve majdnem pórul járt, amikor a collos fenyődeszkát a vékony jég szinte penge módjára szétfaragta. Mondanom sem kell, ezen dolgok átgondolása után egyre erősebben éreztem, hogy nekem egy lapos aljú vaslemez csónak elkészítése lesz a megfelelő választás.

 

Facsónak kontra vaslemez csónak

Aki azt mondja, hogy egy vaslemez csónak nehéz, „hangos” és nem való a horgászatra, az bizony téved. Egy hasonló méretű facsónak 1collos borovi vagy vörös fenyőből elkészítve anyag árban, súlyban is vetekszik vele, élettartamra és strapabíróságra viszont már a vascsónak felé billen a mérleg nyelve. Csaba barátom 6 méteres borovi fenyő csónakja száraz állapotban ~180-200kg, de ahogyan vízre téve megszívja magát, súlya akár a 3 mázsát is elérheti! Emellett az ugyanolyan méretekkel rendelkező vaslemez csónak télen, nyáron, ősszel ~230-240kg. 5LE-s motorral hajtva egy tiszai facsónak ~13-14km/h, a vaslemez csónak ~11-12km/h sebesség elérésére képes (GPS-szel mérve), tehát itt sincs nagy különbség. A jelenlegi vasanyag árakat elemezgetve egy 6m hosszú 1,2 m szélességű 0,5m oldalfal magasságú vaslemez csónak kb. 70.000 Ft-ból megépíthető. Egy hasonló paraméterű borovi vagy vörösfenyő csónak faanyaga valamivel kevesebbért már beszerezhető. Némi asztalosipari, vagy lakatos mesterség ismeretében, az építőanyagok beszerzése után bárki belevághat a számára megfelelő csónak megépítésébe.

 

A tervezett csónak méretei és váz-szerkezete:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anyagszükséglet

– Zártszelvény: 20x20x2 9szál (9x6fm=54m), 30x20x2 2szál (2x6fm=12m)

 

– Vaslemez: 1,5mm ~16m²

– CO védőgázas hegesztőgép (nekünk épp ez volt „kéznél” )

– 1mm-es hegesztőhuzal

– Fogók, szorítók, derékszög, kalapács…

– Sarokcsiszológép

– Védőkesztyű

 

Felületkezeléshez

 

Fontos hogy a felületkezelés – esetünkben a festés – megkezdése előtt a teljes vasfelületet 100%-ban zsírtalanítani kell! Ezt bármilyen zsírtalanító spary-vel, vagy zsírtalanító folyadékkal elvégezhetjük. A tartós festékbevonat alapja a megfelelően előkészített „alapozás”, amit mi cinkkromátos alapozófesték 2 rétegbeli felhordásával értünk el. A festék kiválasztása egy neuralgikus pontja a csónakunk felületkezelésének. Mindenképpen vízálló, időálló, strapabíró festéket kell választanunk, ami ellenáll a kisebb ütődéseknek, a növényzet súrlódásának, és nem utolsó sorban meggátolja az algaképződést a csónakunk vízben lévő részén. Ezen a téren szerintem nem érdemes spórolni, mert egy jó festék megtöbbszörözheti a csónakunk élettartamát. Tapasztalatom szerint egy jól elkészített festés akár 3-4 évig is megfelelő védelmet nyújt csónakunknak anélkül, hogy a teljes felületet átfestenénk, nem árt persze évente átvizsgálni és kijavítgatni a kisebb lepattogzódásokat, sérüléseket. Többféle festék létezik, amit tudunk használni erre a célra az olcsó zománctól egészen a horribilis árú speciális hajófestékekig. Ezek többnyire kétkomponensű műgyanta alapú festékek. 2-3 réteg felhordása után a csónak évekig biztosítva van a rozsdásodás ellen. A festés művelete gyorsabb és szebb is lesz, ha kompresszoros szórópisztollyal dolgozunk.

 

Utolsó simítások, hogy a csónakunkat komfortosabbá tegyük

•  

  fa padló (lábrács) készítése otthonosabbá, komfortosabbá teszi a csónakot. Érdemes az aljlemez és a fa padló közé polifoam csíkokat tenni, így pl. egy véletlen leeső ólom nem kelt olyan nagy zajt, mintha a csupasz vaslemezre esne.

• „habléc” felhelyezése a csónak oldalára
• az orrborítást gumilemezzel vonjuk be, sáros, hideg, jeges időben nem fogunk csúszkálni ki és beszálláskor
• ülésdeszkák készítése (mi 2 collos fenyődeszkából készítettük)

A fa alkatrészeket szintén érdemes valami időálló anyaggal bevonni, pl. több rétegben lazúr festékkel lekenni.

Fontos!

Még a csónaképítés előtt érdemes áttekinteni a Hajózási Szabályzatot, miszerint:  A csónak – olyan vízijármű, amelynek testhossza a 6,2 m-t, vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot (motorcsónaknál), vagy névleges vitorlafelülete a 10 m²-t (vitorlás csónaknál) nem éri el. Az ettől nagyobb motorral felszerelt csónakok (5LE fölött) csak Kisgéphajó-vezetői képesítéssel vezethetők!

Hajózási Szabályzat szerint csónak csak az alábbi kötelező felszerelésekkel közlekedhet:

 

FELSZERELÉS	ELŐÍRÁS
Mentőmellény	Minden 16 év alatti fiatalkorúnak, illetve minden úszni nem tudó felnőttnek kötelező mentőmellényt viselnie, ha csónakba ül, de legalább 1 db
Kötelek	Legalább 10m kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú, kötél vagy lánc
Evező	A csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db
Tűzoltó készülék	Ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, ill. 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék.
Fenékvíz eltávolítására szolgáló eszköz	1 darab Legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz
Lámpa	1 darab Fehér kézi villamos jelzőlámpa, tartalék izzóval- és elemmel
Horgony	A csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (vagy más rögzítésre alkalmas eszköz)
Egyéb	A csónak üzembentartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla

Tipp:

Ha a csónak fedett orr részét egy kisajtó segítségével zárhatóvá alakítjuk ki, akkor a csónak tartozékait, az evezőket, a kötelező felszereléseket biztonságban tudhatjuk az illetéktelenek kezek előtt. 

Végeredmény:

A lapos aljnak köszönhetően egy rendkívül stabil, igen nagy teherbírású csónakot kaptunk. A 6 méteres hossz lehetővé teszi, hogy 2 ember kényelmesen elhorgásszon benne, egy Tiszai kirándulás alkalmával akár 8 felnőtt ember is nagy biztonságban az utasa lehet. Jó tervezgetést, jó barkácsolást, és biztonságos vízi közlekedést kívánok!

( szöveg és képek: Nyika Sándor )