Backstage – Buják – a Káponkán álló erdei emlékhely – romkert és kereszt – avatása

Buják és környéke a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. területének egyik gyöngyszeme. Egy templomrom nyugszik a falutól északra, a Szent Márton hegyen, melyet “Káponkának” nevezett el a helyi néphagyomány. Egy olyan kereszt került az ősi templom romja fölé, amely már évtizedeket szolgált a községben szépen felújított templom kupoláján, de avatásra várt új helyén. Ide látogatott el a HAZAI VADÁSZ stábja október 23-án.

A bujáki Káponkán álló erdei emlékhely – romkert és kereszt – avatására látogatott el a HAZAI VADÁSZ stábja

A kis templom még a török hódoltság alatt és a reformáció ellenére is működött. Romja kelet-nyugati irányban helyezkedik el. A 11 méter hosszú és 5 méter széles oltár a templom nyugati végében volt. Gutten plébános idejében (1791-1804) a Szent Márton hegyen még jól láthatóak voltak a templom romjai.

A kis templom még a török hódoltság alatt és a reformáció ellenére is működött. Romja kelet-nyugati irányban helyezkedik el

Amikor 1616-ban Pázmány Péter az esztergomi érseki széket elfoglalta, a török hódoltság következtében a vármegyében csak Divényben és Bujákon volt katolikus pap. Az ősi templom a török hódoltság alatt is fennállt és általa a bujáki lelkipásztor egészen nagy területeket látott el. A Káponkán álló templom a XVII. század második felében a török hódoltság után szűnhetett meg Istentiszteleti hely lenni.

Egy kereszt került az ősi templom romja fölé

Akkor épült egy templom lent a faluban, ami viszont eléggé silány anyagból készülhetett, mert majdnem 100 évvel később herceg Eszterházy Pál újra felépítette Buják mai templomát. A faluban található barokk templom 2013-ban megkezdett helyreállításakor született az elhatározás az egyházközség tagjaiban, hogy a lebontott toronysisak régi keresztje ezután mindenki számára messziről megjelölje azt a helyet, ahol az első ősi templom romjai ma is megtalálhatók.

A kereszt már évtizedeket szolgált a községben szépen felújított – a romkertből is jól látható – templom kupoláján

Az ünnepélyes avatást sok munka előzte meg, hiszen a meg kellett tisztítani a növényzettől, a cserjék dús labirintusától, és a kövek közé beékelődött fáktól. A romkerthez vezető utat rendbe tenni, és pihenő padokkal, asztalokkal, esőbeállóval “benépesíteni” a letisztult területet. A munkákat a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. erdészei, dolgozói kezdték el – a cég közjóléti beruházási terve alapján – vállvetve a község lokálpatrióta érzelmű lakosságának önkénteseivel.

Pihenő padokkal, asztalokkal, esőbeállóval “népesült be” a területet

Az ünnepélyes avatás napján – október 23-án – Buják apraja-nagyja, fiatalok és idősek lepték el a romkerthez vezető utat. De nemcsak a közönséget adta a község, hanem az ünnepi műsort adó fellépőket is. Először Varga Beatrix ismertette az ősi templom történetét, majd az énekkar, a fiatal gitárművészek kitűnő kíséretével a “Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” dalt adta elő.

Az ünnepélyes avatás napján – október 23-án – Buják apraja-nagyja, fiatalok és idősek lepték el a romkerthez vezető utat – 1

Az ünnepélyes avatás napján – október 23-án – Buják apraja-nagyja, fiatalok és idősek lepték el a romkerthez vezető utat – 2

Az énekkar, a fiatal gitárművészek kitűnő kíséretével a “Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” dalt adta elő

“Mindig őszinte örömmel teszek eleget a hasonló meghívásoknak és őszinte örömmel tölt el a tudat, hogy Erdőgazdaságunk területén ilyen megható eseményre kerülhet sor.” – kezdte mondandóját Szalay László, a Budapesti Erdőgazdaság vezérigazgatója.

“Mi erdészek is a megbecsülésünket, hálánkat fejezzük ki az egyházközségnek a kereszt felállításával”

“Mi erdészek is a megbecsülésünket, hálánkat fejezzük ki az egyházközségnek a kereszt felállításával, de egyben kötelességünknek éreztük, hogy méltó környezetet teremtsünk az emlékhely kialakításakor. Az erdei emlékhely kialakításával nem titkolt célunk rámutatni, hogy az erdő értékek őrzője, és a vidéki emberek fontos élettere is egyben”.

“Az erdei emlékhely kialakításával nem titkolt célunk rámutatni, hogy az erdő értékek őrzője”

A romkertet és a keresztet Marti József plébános áldotta meg, szentelte fel. Majd a nemzetiszínű szalag átvágásával a Nagyközönségnek átadásra került a községre a Szent Mihály hegyről letekintő ősi templomrom, immáron felújított környezetével.

A romkertet és a keresztet Marti József plébános áldotta meg, szentelte fel

A nemzetiszínű szalag átvágásával a Nagyközönségnek átadásra került a községre a Szent Mihály hegyről letekintő ősi templomrom, immáron felújított környezetével

Életképek: