Backstage – Lengyel-Annafürdő – Turisztikai és Természetismereti Központ – Szentkúti Kunyhó-Ökoház

Lengyel-Annafürdő a Tolnai-hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben.Ide látogatott el október közepén a HAZAI VADÁSZ stábja. A közel 100 hektáros, természetszerű erdőgazdálkodási módszerrel kezelt parkerdőt Gál László a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőművelési és közjóléti ágazat vezetője mutatta be. Az eső újra a “barátunk” lett, mert a forgatás egész ideje alatt hatodik stábtagként állandóan velünk volt!

A közel 100 hektáros, természetszerű erdőgazdálkodási módszerrel kezelt parkerdőt Gál László a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőművelési és közjóléti ágazat vezetője mutatta be

Először a Szentkúti Kunyhó – Ökoház felé vettük az irányt, ahová egy lelkes biciklis gyerekcsapat érkezett. A srácok otthonosan elfoglalták a valóban 100 %-ig zöld energiával működő házikót. Kezdetét vette egy sürgés-forgás, amelynek végén a kemence is főszerepet kapott.

Először a Szentkúti Kunyhó – Ökoház felé vettük az irányt, ahová egy lelkes biciklis gyerekcsapat érkezett ( fotó: Turóczi Anett )

Akik velünk tartanak a filmünk megtekintésében, azoknak kellemes kulináris élményben is lehet majd része, hiszen a Szentkúti Kunyhó recept szerint készült perecek megszületésének állomásait ismerhetik meg. Egészen addig a pillanatig, amíg a terítős, vesszőkosárba nem kerülnek. Innen azonban felgyorsulnak az események, hiszen a fantasztikus illatú, kemencéből “kipenderült” meleg perecek néhány milliszekundum alatt találtak gazdára. Olyan gyorsan, hogy mire feleszméltünk a fotózásuk miatt, nem maradt belőlük!

A srácok otthonosan elfoglalták a valóban 100 %-ig zöld energiával működő házikót

A stáb egyik része továbbra is a kemence melegétől alaposan befűtött házikóban, míg a pechesebbik része kívül rögzítette a látnivalókat. Azért féltávon cseréltünk, hiszen nálunk jó a csapatszellem!

Útra keltünk, és néhány perc múlva megérkeztünk Lengyel-Annafürdőre, amely teljesen elvarázsolt minket! A park közepén, öreg bükkfák tövében ered az Annaforrás, mely a Kőris-völgyi patakot és azon keresztül az erdővel körülvett pihenőtó természetes vízellátását biztosítja. A forrás körüli régi épületek felújításával és a parkerdei közjóléti berendezések létrehozásával ökoturisztikai fejlesztések sora valósult meg a közelmúltban, így jött létre a Turisztikai és Természetismereti Központ, mely hamar a turisták és a kiránduló csoportok kedvelt úti céljává vált.

A forrás körüli régi épületek felújításával és a parkerdei közjóléti berendezések létrehozásával ökoturisztikai fejlesztések sora valósult meg a közelmúltban, így jött létre a Turisztikai és Természetismereti Központ

Annafürdő története szorosan kapcsolódik az Apponyi grófok történetével. A Lengyel község körül elterülő uradalom 1799-ben került a család tulajdonába. Gróf Apponyi József építette a mai is látható lengyeli kastélyt 1829-ben. Felesége, Pajacsevich Teréz reumás betegségben szenvedett, ezért a helyi adottságokat kihasználva, a völgyben csordogáló forrás vizét használta fel gyógykezelésére, gőzfürdőt építtetett 1846-ban. A grófnőre gyakorolt jótékony hatása miatt a fürdőt más segítségre szorulók számára is használatra engedték, így hamar közkedveltté vált a gyógyulni vágyók között. A gróf külön kérésére, halála után a lakosság részére fennmaradt a fürdő.

A természetszerű erdőgazdálkodás a II. világháborút követően háttérbe szorult, melynek eredményeként többségében egykorú erdők alakultak ki. Az utóbbi évek közjóléti fejlesztései során előtérbe kerültek a folyamatos erdőborítást eredményező gazdálkodási módszerek alkalmazása. Figyelembe veszi az erdő természetes folyamatait az ökonómiai és ökológiai szempontok szem előtt tartása mellett

Vásár- és ünnepnapokon mulatságokat, bálokat, majálisokat rendeztek a helyiek. Az örökös Apponyi Rudolf gróf párja, Benkendorff Anna szívéhez közel állt a fürdő és annak páratlan környezete. A fürdőt tovább fejlesztette, szállóhelyet építtetett, és az iskolás gyermekek részére majálisokat rendezett. A XIX. század végén már a köztudatban Anna-forrásként terjedt el a forrás neve. A grófnő 1900. évben bekövetkezett halála után a fürdőt hálából a lakosság Annafürdő névre keresztelte. A forrás mellett ma faragott faoszlop állít emléket munkájának.

A XIX. század végén már a köztudatban Anna-forrásként terjedt el a forrás neve. A grófnő 1900. évben bekövetkezett halála után a fürdőt hálából a lakosság Annafürdő névre keresztelte. A forrás mellett ma faragott faoszlop állít emléket munkájának

Az I. világháború idején az örökös, gróf Apponyi Sándorné kórházként működtette a fürdőt, majd 1926-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a kastélyt, és a körülötte lévő uradalmat, Annafürdővel együtt. A II. világháború után a Magyar Állami Erdőgazdasághoz kerültek a fürdő épületei, melyben szolgálati lakásokat alakítottak ki az itt dolgozó erdészek számára. A grófnő egykori lakosztályát vadászházként használták, melyet 1977-ben lebontottak, majd helyén új házat építettek.

A lengyeli erdő gazdag élővilágának kialakulását a változatos domborzatnak, magasabb csapadéknak és páratartalomnak köszönheti – 1

2001-ben a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. az erdők közjóléti funkcióinak érvényesülése végett Turisztikai és Természetismereti központot hozott létre. Azóta erdei iskola, kulcsosház, parkerdő, pihenőtó, vadaspark, tanösvény és kilátó várja a pihenésre és a természet megismerésére vágyókat.

A lengyeli erdő gazdag élővilágának kialakulását a változatos domborzatnak, magasabb csapadéknak és páratartalomnak köszönheti – 2

A lengyeli erdő gazdag élővilágának kialakulását a változatos domborzatnak, magasabb csapadéknak és páratartalomnak köszönheti. A nagyvadak közül a gímszarvas, dámvad, vaddisznó és az őz is kedveli az erdőt. Őket közelebbről a parkerdőben található vadaspark magasleséről fotóztuk, amelyen nem sok helyet hagyott nekünk egy zajos gyerekcsapat. Lelkesedésüket teljesen meg tudtuk érteni, mert RUDI bőgésével elkápráztatott mindenkit!

RUDI, a vadaspark tejhatalmú ura!

Parkerdei szomszédság

A legkisebb és a legsárosabb, vagy legsármosabb?!

A legkisebb és a legsárosabb, vagy a “legsármosabb”?!

Gál Lászlótól még azt is megtudtuk, hogy a grófi család az uradalom erdeit vágásos üzemmódban kezelte, többségében sarjaztatással. Később már a természetes felújítás és a fürdő körüli erdők szálalása is előtérbe került. A természetszerű erdőgazdálkodás a II. világháborút követően háttérbe szorult, melynek eredményeként többségében egykorú erdők alakultak ki. Az utóbbi évek közjóléti fejlesztései során előtérbe kerültek a folyamatos erdőborítást eredményező gazdálkodási módszerek alkalmazása. Figyelembe veszi az erdő természetes folyamatait az ökonómiai és ökológiai szempontok szem előtt tartása mellett.

A tagolt parttal szegélyezett tó egyik szögletében várt ránk a tavaly felépített Szent Hubertusz vadászkápolna – 1

A fény egyre fogyott, az eső újra beindult, de volt még egy állomás, amit mindenképpen szerettünk volna felkeresni: a Gyulaj Zrt. szeptemberi Trófeaszemléjének helyszínét. A tagolt parttal szegélyezett tó egyik szögletében várt ránk a tavaly felépített Szent Hubertusz vadászkápolna.

A tagolt parttal szegélyezett tó egyik szögletében várt ránk a tavaly felépített Szent Hubertusz vadászkápolna – 2

Nemcsak az eső elől volt jó a védelmébe húzódni. Jó volt egy szál gyertyát is meggyújtani, és egy kicsit elgondolkodni az élet dolgain

Nemcsak az eső elől volt jó a védelmébe húzódni. Jó volt egy szál gyertyát is meggyújtani, és egy kicsit elgondolkodni az élet dolgain. Megvártuk, amíg teljesen besötétedik, ekkor vettünk búcsút.

Életképek: