Pilkeres balinozás a Tiszán – Az őszi, sőt a hideg téli napok is tartogatnak komoly horgászélményeket!

A nyár végeztével sokan tesszük horgászbotunkat a sarokba. Pedig a halak kapó kedve nem lanyhul! Az őszi, sőt a hideg téli napok is tartogatnak komoly horgászélményeket. Ha meg akarjuk szerezni ezeket, akkor bizony be kell vállalnunk a kedvezőtlenebb időjárásból adódó nehézségeket is. Most következő cikkünkkel kedvet szeretnénk csinálni az előttünk álló hónapokra tervezett horgászatokhoz!

Tavaly december eleje csodálatos, és kellemes időjárással kápráztatott el mindenkit, de különösen a Tisza menti horgászokat. Éjszaka sem voltak mínuszok, napközben szikrázó napsütés, és 8-10 fok, ráadásul a vizek tisztán lötyögtek a medrükben. A halak nyugodtan pihenhettek vermelő helyeiken, nem kellett a sodró árral megküzdeniük, vagy kiszorulniuk a partközelbe.

Tavaly december eleje csodálatos, és kellemes időjárással kápráztatott el mindenkit, de különösen a Tisza menti horgászokat. Éjszaka sem voltak mínuszok, napközben szikrázó napsütés, és 8-10 fok, ráadásul a vizek tisztán lötyögtek a medrükben

Ilyenkor, mielőtt még teljesen belevetném magam a gumihalazásba, elcsábulok egy-egy napra a balinok kedvéért egy kis dobálásra. Lefelé vezetve azon morfondírozok, hogy ebben a még melegnek számító időben vajon bebandáztak már halaim, vagy még szanaszéjjel kell majd keresgetnem őket. A kikötőbe érve a hírekből kiderül, hogy nem csak összeálltak, de a horgászok rájuk is találtak, és fogtak bőven belőlük. Abban azért reménykedem, hogy a legtöbbjük a fárasztást követően visszakerült a folyóba. Megfogni így is nehéz lesz őket, hiszen jól össze lettek szurkálva. A kanyargós Tiszán motorozva gyakran megesik, hogy a Nappal szemben élvezhetem annak melegét. Ilyenkor egy kicsit lelassítok, hogy ne csapjon a menetszél, és jólesik a langyos simogatás. Ezek a horgászatok nem csak a halakról, hanem a természet, és az ember kapcsolatáról is szólnak.

Egy órás csurgást úsztam meg egy koppintás nélkül. Váltsak területet, vagy itt menjek végig valami más csalival?

Alig van sodrás

A sokadik kanyar után csak megérkezem a jónak vélt hely közelébe. Igaz, hétköznap van, ezért nincs senki a láthatáron. Már elcsábultak a horgászok egy kis süllőzésre, vagy tényleg szétspricceltek a balinok? Nem egy jó előjel! Bebillentem az elektromos motort, és csendesen motorozva figyelem a partot. A 2010-es nagy áradás óta sok változás történt. Az eddig is lapos part tényleg nagyon sekély lett. Legalább fél méter homokot pakolt le a víz. Ez annyiban jó, hogy a lágy iszapot elvitte, és tiszta, kemény aljzatot varázsolt ebbe a mederbe. Közelebb kerültek a partok egymáshoz, egy jó dobással hatalmas területet le lehet tapogatni. Újból ismerkedem a vízzel, ezért csurgásból dobálgatok, hátha megtalálom a csapatot. Alig van sodrás, hiszem már hónapok óta nincs csapadék, így lassan haladva alaposan végig pásztázom a már évtizede ismert pályát. Egy órás csurgást úsztam meg egy koppintás nélkül. Váltsak területet, vagy itt menjek végig valami más csalival?

Igazi téli balinkapás! Érződik, hogy még nem hűlt le a Tisza teljesen, mert jó erőben van a halam, élvezetes a fárasztás

Igazi téli balinkapás!

Marad a régi változat, a balinólmos-műlegyes cucc, csak az ólom helyett pilkert használok. Általában 40 grammossal dobálok, de most elég a 28 grammos is. A csurgást egészen a partszélben kezdem. Tisztán látom a meder alját, talán fél méter lehet a vízmélység. Befelé dobálok, és szinte azon a sávon húzom át a műcsalit, ahol az imént csurogtam, a bő kétméteres mélységű vízen. Olyan gyenge a víz sodrása hogy időnként elektromos motorral lökök egyet magamon, hogy tudjak haladni a letapogatással. A harmadik dobásra egy koppintást kapok, de nem ragad meg. Újra arrafelé irányítom a műcsalit, és félúton egyszer csak elnehezedik, és bőszen bólogat a bot. Igazi téli balinkapás! Érződik, hogy még nem hűlt le a Tisza teljesen, mert jó erőben van a halam, élvezetes a fárasztás. Vékonyan akadt, csak egy horog ága fogja. Teljesen kifárasztom, majd a csónak mellett kifordítom belőle a horgot. Egy darabig tétován lebeg a hajó mellett, majd egy hirtelen csapással lefúrja magát a fenék felé. A tiszta vízben szemmel tudom kísérni ezüstös testének mozgását, aztán csak egy szürke árny lesz, és eltűnik a szemem elől.

Szép, hosszú, vastaghátú hal, biztosan túl van a három kilón. Addig kell ütni a vasat, amíg meleg! Lelkesen dobálok tovább, újabb ragadozók reményében

Addig kell ütni a vasat, amíg meleg!

Reményeim élednek: talán az évtizedes szokások még sem változtak meg teljesen. Alig telik el tíz perc, és újabb ragadós kapással jelentkezik őnöm. Határozottan érzem, hogy nagyobb. Nem erőltetem, hiszen nincs akadó a környéken. Hagyom, hogy a fenék közelében küzdjön, de azért a csónak felé irányítom. Hirtelen elgyengül, így egészen a felszínig húzom, amitől megijed, és fröcsögve letör, majd a következő alkalommal a víztetőn viharzik el néhány métert. Szép, hosszú, vastaghátú hal, biztosan túl van a három kilón. Addig kell ütni a vasat, amíg meleg! Lelkesen dobálok tovább, újabb ragadozók reményében. Túl sokat nem kell várnom a harmadik halamra se, ami azért kisebb, mint az előző, de még így is túl van a két kilón. Érdekesen küzdött, mert messze tőlem följött a víztetőre, és végig ott is maradt. Kisebb csukák szoktak hasonlóan védekezni, balinnal még így nem jártam. Először azt hittem, hogy külsőleg akadt, de nem, szabályosan a szájában fityegett a pilker. Sajnálom, hogy nem tudtam rendesen lefényképezni az esetet, de erre azért nem voltam felkészülve.

Érdekesen küzdött, mert messze tőlem följött a víztetőre, és végig ott is maradt. Kisebb csukák szoktak hasonlóan védekezni, balinnal még így nem jártam. Először azt hittem, hogy külsőleg akadt, de nem, szabályosan a szájában fityegett a pilker

Nagyobb hal, nagyobb élvezet!

Ezután túl sok babérom nem termett, pedig rendesen körbe dobáltam a területet, még egy ragadós kapásom volt, de néhány másodperc múlva lemaradt. Rövidek a téli nappalok, így én is visszaindultam a kikötőbe, hogy még sötétedés előtt visszaérjek. Örülök, hogy megtaláltam balinjaimat, ott ahol lenni szoktak. Annak meg még inkább, hogy tavalyhoz képest nőtt az átlagsúlyuk. Nagyobb hal, nagyobb élvezet! Annak hogy miért pont az a háromnegyed óra volt a legsikeresebb, nehezen tudnám az okát megmondani. Talán akkor sütött legfényesebben a decemberi nap.

( szöveg és képek: Horányi József )