Páll Endre (1923-2013)

Október 6-án, életének 91. esztendejében elhunyt Páll Endre, nyugalmazott erdőmérnök és jeles vadász-vadgazda. Egyetemi évei után a Lenti Fűrészüzemben kezdett el dolgozni majd erdőgondnok lett, ezután pedig erdőművelési csoportvezető.

Október 6-án, életének 91. esztendejében elhunyt Páll Endre, nyugalmazott erdőmérnök és jeles vadász-vadgazda

1.952.-ben kinevezték a Keszthelyi Erdőgazdaság főmérnökévé. Innen 1956-os aktív szerepvállalása miatt áthelyezték a Zamárdi Erdőgazdasághoz, alacsonyabb beosztásba. 1967-ben kollégáival létrehozták a Gyótai Vadásztársaságot, melynek 35 éven át vadászmestere volt. Ehhez a revierhez kötődik az 1981-es rekord pusztakovácsi bika terítékre hozatala. Bandi bácsi példás szakmai munkásságán kívül elismerésre méltó szakírói és szépirodalmi tevékenysége is. 2007-ben vehette át gyémántdiploma díszoklevelét Sopronban, erdőmérnöki diplomaszerzésének 60. évfordulóján. 2011-ben a Vadászkamara Aranyérmét kapta életműve elismeréséül. Kanyargós életútjának összes szakmai tapasztalatát és élményét számos újságcikkben és jó néhány könyvben tette közkinccsé. Ő a szerzője „A vaddisznó és vadászata”, a „Vadásztarisznya”, „A vaddisznó”, a „Megtelt a tarisznya”, az „Újra megtelt a tarisznya”, „A gímszarvas és vadászata”, a „Legjobb vadászni”, az „Egy lövéssel kettő…”, illetőleg a „Vadászszemmel Amerikában” című köteteknek. Bandi bácsi vadászathoz fűződő viszonyát legtalálóbban talán az alábbi, tőle származó idézettel jellemezhetjük:

„A vadászat igazi értékét és szépségét csak az értheti meg, aki a kicsi apróságok örömét is érzi, mert ezen apróságok sora jelenti az életet, és csak az olyan ember tapinthatja ki a lényeget, aki a kusza keveredésben is megtalálja az élőt és önmagát. A vadászatban nem a puska dörrenése az igazi szépség, az csak az i betűre feltett pont, amelyet a sok fáradtság, kudarc, élmény és gondolat árán az elsütő billentyű meghúzásával felteszünk.”

Nyugodjon békében!

(szöveg: Wallendums Péter, kép: Polster Gabriella)