Tokhal horgászat bojlis módszerekkel – Ezeknek a hatalmasra növő halaknak a megfogása igazi kihívás!
A hazai horgászújságok hasábjain egyre gyakrabban jelennek meg magyarországi tokhalak fogásáról készült felvételek. Nálunk leginkább két típusa a lénai, vagy más néven szibériai tok /Acipenser Baerii/, illetve a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) található. Oroszország, Kazahsztán és Kína területéről származnak, de gazdasági okoknál fogva egyre több európai tógazdaságban kezdték el tenyészteni őket. A belőlük nyert fekete kaviárnak az ára az aranyéval vetekszik lassan. Nekünk, horgászoknak mégis inkább a hatalmasra növő halak megfogása jelenti a kihívást!
Horgászatunkat a Lajosmizse melletti Carp Aréna horgásztóra terveztük, mivel a tó a közelmúltban nyitotta meg kapuit, de máris számos 20 kiló feletti ponty lett a lakója. A célhal ezek mellett most mégis inkább a két tokhal változata volt, melynek mindkét fajtája megtalálható a tóban. A vizet középen szigetek tarkítják, partját fák és nádasok szegélyezik. Látszott, hogy a környezetet előre megtervezett gondos munkával alakították ki. Sajnos a halőrök megérkezésünkkor nem sok jóval kecsegtettek bennünket. A halak napok óta nem ettek, a fogás szinte nulla volt az egész tavon. Mi mégis bíztunk a szerencsében és az előre átgondolt tervünkben. A taktika a következő volt: éjszaka célzottan pontyra fogunk horgászni, nappal viszont a tokhalakat vesszük célkeresztbe.
Három 10 kg feletti, egy éjszaka
A gyors kipakolás után – mivel már lassan sötétedett -, a pontyos végszerelékeket készítettük el. A csali választásnál a Stég fűszeres és csokis-májas bojlijai mellett döntöttünk. Nem véletlenül! Hiszen a tavasszal megrendezett horgászversenyen teszthorgász társaim is ezeket használták.
Laciék, a két 20 feletti ponty megfogásával a versenyt is, és a legnagyobb halért járó díjat is megnyerték. A szinte minden vízen jól működő fűszeres golyókat, fűszeres method mixből készített PVA hurkával kombináltam. A csalikat pedig az alapmixből készített pasztával vontam be.
Az esti vacsoránk közben érkezett meg első kapásunk. Kemény, viszonylag hosszú fárasztást követően egy 12 kilós duci tükrösnek örülhettünk. Majd reggelig még két társa követte: egy 14,60-as és egy 11 kilós. Három 10 kg feletti, egy éjszaka: kezdésnek nem is rossz! Ha itt ilyen, mikor nem eszik a hal, mi van akkor, ha étvágyuknál vannak?! – gondoltam.
Beindult a dömping
Másnap reggel a kávé elfogyasztása után megkezdtük a tokhalak horgászatát. Az összes botot teljesen átszereltük az előre elgondoltak szerint. A horgászatra készülve, előző héten ellátogattam egy budai bevásárló központba, mert az itt kiállított akváriumokban tokhalak is találhatók. Megfigyeltem, hogy nagyrészt az aljzat fölött pár centire úszkálnak és így keresik a táplálékot. Tehát a csalit itt kellene felkínálni! Horgászatukra vonatkozóan nem sok adatot találtam. Mindenhol gilisztát vagy csontit javasolnak. Én nem szívesen csalizok puhatestűekkel. Ezért pop-up csalik különböző felkínálása mellett döntöttem. Mind a négy boton más típusú végszereléket csináltunk, más-más típusú előkékkel. Eljött az ideje, hogy kipróbáljunk többféle pop-up kötési módot. Csalizásra halas, citromos és fűszeres pop-up-ot és pelletet használtunk. A pelletet egy szem pop-up-pal hóemberként szereltük, vagy a pop-up-ot önállóan chod-rig-en kínáltuk fel. Behúzáskor etetésnek botonként kb. egy kiló halas pelletet szórtunk szét nagyobb területen, és erre helyeztük el végszerelékeinket. Az első kapás folyamatos ejtéssel, egy óra múlva érkezett meg. Kemény fárasztást követően csodálhattuk meg első lénai tokhalunkat! Ezt követően beindult a dömping, szinte óránként fogtuk a tokokat.
Gondos odafigyelést igényel visszahelyezésük!
A stratégia működött, a pop-up csaliknak és halas pelleteknek nem tudtak ellenállni sem a lénai, sem a vágótokok. A két halat első ránézésre az orrukról lehet felismerni. A lénainak hosszú hegyes, míg a vágónak rövid, vaskos orra van. Fárasztásuk erős, jó minőségű felszerelést igényel. Erőteljes, hosszú kirohanásaikkal szinte az utolsó erejükig igazi gladiátorokként küzdenek. Ezért a gyors fotózást követően gondos odafigyelést igényel visszahelyezésük! Valamikor percekig kell tologatni a vízben őket, mire magukhoz térnek és villámgyorsan elúsznak. Erős, porcos szájukból nem könnyű a horgot kiemelni. Ezért a horog ütötte sebeket gondosan kezeljük le. Horog méretben a kisebb, 6-os méretűeket javaslom. Az ólom felett egy méteren leadcore-t használtunk. Pár fárasztás után lehetett látni az erős kopást az ólombetétes zsinóron. Ezt a tokok okozták az oldalukon elhelyezkedő éles vértekkel és elképzelhető, hogy a damilt is eldörzsölhették volna.
A szelektálás tökéletesen működött!
Este újra a pontyoké volt a főszerep. Az éjszaka folyamán további négyet sikerült fogni, 6-14 kilósig. Másnapra híre ment a tavon fogásainknak. Sorra érkeztek az érdeklődők: mivel, hogyan horgászunk? Mivel a többiek – egy csapat kivételével -, nem nagyon tudtak halat fogni. Tapasztalatainkat, megfigyeléseinket mindenkivel szívesen megosztottuk. Nappal folytattuk a tokok horgászatát a már jól bevált módszerrel. A legeredményesebb csali felkínálás: a lebegő bojli fenék felett 3-8 cm magasságú lebegtetése, önállóan, sörét ólommal kibalanszírozva. A 12 és 18 mm közötti bojlik voltak a legfogósabbak. A szelektálás tökéletesen működött! Amelyik szerelékkel tokoztunk, azzal tokot, amelyikkel pontyoztunk, azzal pontyot fogtunk. A nagyobb mennyiségű pelletes etetésre azonnal ráálltak a páncélos barátaink, és ettől kezdve pontyot lehetetlen volt fogni. Ezért a csalitól távolabb, csak pár szem bojlit szórtunk, így nem vonzottuk oda a tokhalakat.
20-30 kiló közötti tokok érkeznek!
Az esti összepakolás gyorsan elérkezett. Nagyon eredményes és izgalmakkal teli horgászatot tudhattunk magunk mögött. Hogy újra visszatérünk-e, az nem volt kérdéses. Annál is inkább, mert a Carp Aréna horgásztóba ez év végén hatalmas, 20-30 kiló közötti tokok érkeznek. Elképzelni sem tudom mi lesz, ha ezek pár év alatt még tovább nőnek. Ez a horgásztúra bebizonyította, hogy bojlizva nem csak nagy pontyokat és amurokat, de hatalmas tokhalakat is foghatunk. Minden horgásztársamnak kívánom, hogy próbálják ki, milyen is ezekkel a dinoszauruszok korából itt maradt, csodálatos halakkal megküzdeni!
( Szöveg és fotó: Pintér Zsolt )