Növekszik az Antarktisz körüli tengeri jég
A klímaváltozás növeli az Antarktisz körüli tengeri jég kiterjedését – derült ki egy új tanulmányból, amely a Nature Geoscience című folyóiratban látott napvilágot. A szakemberek szerint a paradox jelenséget az Antarktisz selfjegeinek – a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömegek – olvadozó aljáról felszabaduló, viszonylag hideg édesvíznyalábok okozhatják. Ennek az olvadt víznek viszonylag alacsony a sűrűsége, ezért felhalmozódik az óceán legfelsőbb rétegén. A hideg felszíni vizek ezután könnyebben újrafagynak az őszi és téli hónapok során.
A tengeri jég a déli félteke őszi és téli hónapjai során növekedett
A Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutatócsoportja szerint ez magyarázatot ad az érintett évszakokban megfigyelt nagyfokú jégkiterjedésre. A klímaszakértők számára fejtörést okoztak azok a megfigyelések, amelyek szerint az antarktiszi tengeri jég kismértékű, ám statisztikailag jelentős – 1985 óta évtizedenként nagyjából 1,9 százalékos – növekedést mutat, míg az északi-sarkvidéki tengeri jégkiterjedés mértékében csökkenést tapasztaltak az elmúlt évtizedekben.
A klímaváltozás növeli az Antarktisz körüli tengeri jég kiterjedését
A KNMI kutatói úgy vélik, hogy a tanulmányukban felvázolt jelenség várhatóan folytatódik a jövőben. A szakemberek megpróbálták számítógépes klímamodellel reprodukálni a megfigyelt változásokat. A tengeri jég a déli félteke őszi és téli hónapjai során növekedett, válaszul azon édes, hideg felszíni réteg kialakulására, amely a sűrűbb, melegebb, sós tengervízen terül el. Ez az édesvíz az antarktiszi selfjegek aljának fokozott olvadásából származik – írta a tanulmányt ismertetve a BBC News.
Az egyes területeken szabaddá vált vízfelszín megfagy
Vannak azonban más valószínűnek tűnő magyarázatok is az antarktiszi tengeri jégkiterjedés növekedésére. A Brit Antarktiszi Kutatóprogramban (BAS) részt vevő Paul Holland tavaly ismertetett eredményei szerint a klímaváltozás hatására megváltozott szélmozgás elfújja a jeget a partközelből, lehetővé téve, hogy az egyes területeken szabaddá vált vízfelszín megfagyjon és ezáltal még több jég képződjön. “Természetesen fennáll a lehetősége annak, hogy a növekedés a szélmozgás és az olvadt víz hatásának összeadódásából ered” – húzta alá a szakember, aki úgy véli, hogy az utóbbi valószínűleg kisebb szerepet játszik.
( www.echotv.hu )
