Felrajzolták a bojtosúszós hal géntérképét
Felrajzolták a bojtosúszós hal géntérképét
Feltárták kutatók az élő kövületként becézett bojtosúszós hal géntérképét. Ezen mélytengeri hal rendkívül hasonlít legalább 300 millió évvel ezelőtt élt őséhez. A tanulmány szerint az állat génjeinek egy része nagyon lassú ütemben változott az évmilliók alatt és ennek köszönhető a hal primitív megjelenése. A bojtosúszós halnak négy darab, nagy méretű, húsos uszonya van, amelyekről a kutatók egy része úgy véli, hogy a végtagok “előfutárai” lehettek – adta hírül a BBC News.
A bojtosúszós hal
A bojtosúszós halak akár a két méteres testhosszt is elérhetik és mélytengeri barlangokban húzzák meg magukat. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy ezen különleges teremtmény évmilliókkal ezelőtt kihalt, míg nem 1938-ban egy halász vontatóhálójában bukkantak rá egyik példányára Afrikai partjainál. Az állat, amely ősi megjelenésének köszönhetően kapta az élő kövület becenevet, “megfoghatatlansága” miatt nehezen tanulmányozható.
Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport azonban most felrajzolta a titokzatos teremtmény géntérképét, amely majdnem hárommilliárd DNS-bázispárt tartalmaz. “Azt láthatjuk, hogy, míg a genom egésze változik, addig a fehérjekódoló gének jóval stabilabbak és sokkal változatlanabbak” – húzta alá Kerstin Lindblad-Toh, a svédországi Uppsalai Egyetem, a Massachusettsi Műszaki Egyetem és Harvard Egyetem munkatársa.
Mélytengeri barlangokban húzzák meg magukat
Mint hozzátette: “ez összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy a bojtosúszós halak meglehetősen szélsőséges és változatlan környezetben élnek. Több száz méter mélyen húzzák meg magukat az óceánban, talán olyan környezetben, ahol nem sok vetélytársuk akad. Lehet, hogy hosszú idővel ezelőtt alkalmazkodtak ezen élőhelyhez és azóta sem volt nagy szükségük a változástatásra”.
A két méteres testhosszt is elérhetik
A kutatók azon régóta fennálló kérdés megválaszolására is kísérletet tettek a tanulmány során, amely arra keresi a választ, hogy a bojtosúszós halak, vagy a tüdős-kopoltyús halak állnak-e közelebbi rokonságban a korai négylábúakkal. A szakemberek összevetették mindkét hal DNS-profilját modernkori szárazföldi állatok, köztük emlősök, madarak és gyíkok géntérképével és az eredményekből kiderült, hogy a szintén négy végtaggal bíró tüdős-kopoltyús hal több génben osztozik a korai négylábúakkal. A tanulmányt a Nature című folyóiratban közölték. ( www.echotv.hu )
